Pórázon az egyetemek: önismereti válságban van a felsőoktatás?

Kevesebb hallgató vehet részt a felsőoktatási döntéshozó testületek munkájában, az egyetemi docenseket pedig a mindenkori miniszter nevezheti ki: többek között ilyen változásokra lehet számítani, ha a felsőoktatási törvény tervezete a jelenlegi formájában kerül az országgyűlés elé. A koncepció egyelőre még csak vitaanyag, ám ha nem módosítják több helyen, súlyosan csorbulni fog a felsőoktatási intézmények autonómiája – állítják hallgatók és szakértők.

  • Eduline

A vitairat az egyetemi döntéshozó testületekben a hallgatók képviseletét tíz százalékkal csökkentené, így a szenátusban tizenöt százalék lenne az arányuk, emellett megvonná a HÖK vétójogát is a tanulmányi- és vizsgaszabályzat elfogadásakor. „Ha a törvény elveszi az ezzel kapcsolatos vétójogunkat, akkor nem lesz sok értelme a hallgatói érdekképviseletnek” – mondja Herendi Ferenc, a Pécsi Tudományegyetem Egyetemi Hallgatói Önkormányzatának (EHÖK) elnöke. "Természetesen a vizsgaszabályzathoz oktatói támogatás is kell, tehát erről eddig sem egyedül döntöttünk" – teszi hozzá az elnök.

Az általános vitához kapcsolódóan a Pécsi EHÖK saját véleményt adott ki. Álláspontjuk szerint nemcsak a hallgatói érdekképviselet sérül, hanem a felsőoktatási intézményekre vonatkozó alapelvekkel is ellentétes az a pont, melynek értelmében a jövőben az egyetemi tanárokat a köztársasági elnök, a főiskolai tanárt a miniszterelnök, a docenseket pedig a miniszter nevezi ki.

„Az egyetemi, főiskolai oktatók, így az egyetemi és főiskolai tanárok kinevezéséről csak az oktató és a tudományos munka értékelésében szakmailag felkészült intézményi szenátus dönthet. Egyébként a rektor javaslatára a miniszter csak a szenátusban támogatott pályázókat terjeszti fel a tanári cím adományozására a köztársasági elnökhöz, illetve a miniszterelnökhöz. A miniszteri kinevezés emiatt nem fogadható el” – kommentálja Antal János, az Általános Vállalkozási Főiskola főigazgatója a tervet.

Hallgatók és jogok: ki nevet a végén?

Közszolgálat vagy szolgáltatás?

Kocsis Miklós alkotmányjogász szerint a mostani társadalmi vita egyik fő eleme a felsőoktatás funkciójának eltérő értelmezése. A törvényalkotók koncepciójának egyik sarokpontja, hogy a felsőoktatás közszolgálat, annak számos szereplője és résztvevője szerint viszont versenyre épülő szolgáltatás. Mindenesetre ha a tervezetet a jelenlegi formájában fogadják el, az egyetemi docensi kinevezéshez minimum tizenöt év oktatási-szakmai tapasztalat kell majd, professzor pedig csak az lehet, aki képes legalább egy idegen nyelven tanítani. Ez - bár valóban az oktatás minőségét szolgálja - nem hagy szabad teret az egyetemeknek.

„A közszolgáltatásként való meghatározás alapvető szemléletbeli eltérést jelent a jelenlegi rendszerhez képest. Ez önmagában nem feltétlenül generál problémákat, csak akkor, ha a törvényhozók nem veszik figyelembe azt, hogy a tudáspiac terepe nem szűkíthető le egy adott ország keretei közé, hanem globális méretekben kell értelmezni” – mondja az alkotmányjogász. Vagyis ha az állam akarja megmondani azt, hogy milyen szakmákra van szükség, nagyon szoros kapcsolatban kell lennie mind a leendő munkavállalókkal, mind pedig a munkáltatókkal. Az alkotmányjogász szerint ennek a módszereit eddig senki nem dolgozta ki.

Egyetemek póráz nélkül: miről szól az egyetemi autonómia?

„Az autonómia a felsőoktatási intézményeknél védőernyőként funkcionál, amely elsősorban az állami hatásoktól való mentességüket biztosítja. Az oktatás irányítását végzők számára pedig korlátként jelenik meg” – véli Kocsis Miklós, aki nemrégiben védte meg „A felsőoktatási autonómia elmélete és gyakorlata Magyarországon” című doktori értekezését.

Védőernyő az egyetemek fölött: autonómia vagy függés

"Az egyetemeknek a történelem folyamán rendszerint valakivel vagy valamivel szemben kellett megfogalmazniuk autonómiájukat, ez lehetett az egyház, az uralkodók vagy az ideológiai irányzatok. A huszadik században az állam lett a viszonyítási pont" – mondja. Az alkotmányjogász szerint a felsőoktatási intézmények célja mindig az volt, hogy a „tudományos igazságkeresésre” való hivatkozással elutasítsák az állami irányítás konkrét formáit. Ez a gondolat tekinthető a felsőoktatási autonómia gyökerének.

„Ma viszont a felsőoktatási rendszer fejlődése abba a fázisba került, ahol nem valami ellen, hanem valamiért kell autonómiát biztosítani, ez pedig a tudomány” – fogalmaz a kutató. Az új felsőoktatási törvény tervezetéről szóló vita december 10-ig tart, eddig az időpontig várja a hozzászólásokat és javaslatokat az államtitkárság, a végső verzió 2011 tavaszára készül el.

Schäffer Dániel

eduline

Hozzászólások

Hatévesek kötelező beiskolázása: nem a gyerek volt éretlen, hanem a rendszer

Mintegy ötezer diáknak kellett újra járnia az első osztályt 2020 óta minden tanévben, mert úgy kerültek iskolába, hogy valójában még nem voltak rá érettek. Ennek hátterében az előző kormány egyik döntése állt, amelynek értelmében egy bonyolult, adminisztratív eljárásban kellett a szülőknek elintézniük a plusz egy év óvodát. A 2027/2028-as tanévtől viszont az oktatási miniszter szerint rugalmasabbá teszik az óvoda és az iskola közötti átmenetet. Miklós György, a Szülői Hang egyik alapítója elmondta: hét éve vártak erre a döntésre.

@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu

Hankó Balázs: „politikai célú tisztogatás” kezdődött a szakképzésben

Jövőre átalakul a szakképzési centrumok vezetése, megszűnik a jelenlegi kettős vezetési modell, a mostani főigazgatók és kancellárok megbízatása pedig december végén automatikusan megszűnik. Hankó Balázs ezt „politikai célú tisztogatásnak” nevezte, az egyetemeket érintő változásokat pedig élesen bírálta. A Demokratának adott interjújában az NKA-botrány kapcsán arról is beszélt, hogy próbál lélekben felkészülni arra, hogy akár börtönbe kerülhet.