Kevesebb hallgató vehet részt a felsőoktatási döntéshozó testületek munkájában, az egyetemi docenseket pedig a mindenkori miniszter nevezheti ki: többek között ilyen változásokra lehet számítani, ha a felsőoktatási törvény tervezete a jelenlegi formájában kerül az országgyűlés elé. A koncepció egyelőre még csak vitaanyag, ám ha nem módosítják több helyen, súlyosan csorbulni fog a felsőoktatási intézmények autonómiája – állítják hallgatók és szakértők.
A vitairat az egyetemi döntéshozó testületekben a hallgatók képviseletét tíz százalékkal csökkentené, így a szenátusban tizenöt százalék lenne az arányuk, emellett megvonná a HÖK vétójogát is a tanulmányi- és vizsgaszabályzat elfogadásakor. „Ha a törvény elveszi az ezzel kapcsolatos vétójogunkat, akkor nem lesz sok értelme a hallgatói érdekképviseletnek” – mondja Herendi Ferenc, a Pécsi Tudományegyetem Egyetemi Hallgatói Önkormányzatának (EHÖK) elnöke. "Természetesen a vizsgaszabályzathoz oktatói támogatás is kell, tehát erről eddig sem egyedül döntöttünk" – teszi hozzá az elnök.
Az általános vitához kapcsolódóan a Pécsi EHÖK saját véleményt adott ki. Álláspontjuk szerint nemcsak a hallgatói érdekképviselet sérül, hanem a felsőoktatási intézményekre vonatkozó alapelvekkel is ellentétes az a pont, melynek értelmében a jövőben az egyetemi tanárokat a köztársasági elnök, a főiskolai tanárt a miniszterelnök, a docenseket pedig a miniszter nevezi ki.
„Az egyetemi, főiskolai oktatók, így az egyetemi és főiskolai tanárok kinevezéséről csak az oktató és a tudományos munka értékelésében szakmailag felkészült intézményi szenátus dönthet. Egyébként a rektor javaslatára a miniszter csak a szenátusban támogatott pályázókat terjeszti fel a tanári cím adományozására a köztársasági elnökhöz, illetve a miniszterelnökhöz. A miniszteri kinevezés emiatt nem fogadható el” – kommentálja Antal János, az Általános Vállalkozási Főiskola főigazgatója a tervet.
Közszolgálat vagy szolgáltatás?
Kocsis Miklós alkotmányjogász szerint a mostani társadalmi vita egyik fő eleme a felsőoktatás funkciójának eltérő értelmezése. A törvényalkotók koncepciójának egyik sarokpontja, hogy a felsőoktatás közszolgálat, annak számos szereplője és résztvevője szerint viszont versenyre épülő szolgáltatás. Mindenesetre ha a tervezetet a jelenlegi formájában fogadják el, az egyetemi docensi kinevezéshez minimum tizenöt év oktatási-szakmai tapasztalat kell majd, professzor pedig csak az lehet, aki képes legalább egy idegen nyelven tanítani. Ez - bár valóban az oktatás minőségét szolgálja - nem hagy szabad teret az egyetemeknek.
„A közszolgáltatásként való meghatározás alapvető szemléletbeli eltérést jelent a jelenlegi rendszerhez képest. Ez önmagában nem feltétlenül generál problémákat, csak akkor, ha a törvényhozók nem veszik figyelembe azt, hogy a tudáspiac terepe nem szűkíthető le egy adott ország keretei közé, hanem globális méretekben kell értelmezni” – mondja az alkotmányjogász. Vagyis ha az állam akarja megmondani azt, hogy milyen szakmákra van szükség, nagyon szoros kapcsolatban kell lennie mind a leendő munkavállalókkal, mind pedig a munkáltatókkal. Az alkotmányjogász szerint ennek a módszereit eddig senki nem dolgozta ki.Egyetemek póráz nélkül: miről szól az egyetemi autonómia?„Az autonómia a felsőoktatási intézményeknél védőernyőként funkcionál, amely elsősorban az állami hatásoktól való mentességüket biztosítja. Az oktatás irányítását végzők számára pedig korlátként jelenik meg” – véli Kocsis Miklós, aki nemrégiben védte meg „A felsőoktatási autonómia elmélete és gyakorlata Magyarországon” című doktori értekezését.
"Az egyetemeknek a történelem folyamán rendszerint valakivel vagy valamivel szemben kellett megfogalmazniuk autonómiájukat, ez lehetett az egyház, az uralkodók vagy az ideológiai irányzatok. A huszadik században az állam lett a viszonyítási pont" – mondja. Az alkotmányjogász szerint a felsőoktatási intézmények célja mindig az volt, hogy a „tudományos igazságkeresésre” való hivatkozással elutasítsák az állami irányítás konkrét formáit. Ez a gondolat tekinthető a felsőoktatási autonómia gyökerének.
„Ma viszont a felsőoktatási rendszer fejlődése abba a fázisba került, ahol nem valami ellen, hanem valamiért kell autonómiát biztosítani, ez pedig a tudomány” – fogalmaz a kutató. Az új felsőoktatási törvény tervezetéről szóló vita december 10-ig tart, eddig az időpontig várja a hozzászólásokat és javaslatokat az államtitkárság, a végső verzió 2011 tavaszára készül el.
Schäffer DánieledulineKönnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
