A volt kancellár lett a Debreceni Egyetem rektora

Dr. Bács Zoltán volt az egyetlen pályázó.

A Magyar Közlönyben 2025. szeptember 30-án megjelent, hogy Dr. Bács Zoltánt nevezte ki a köztársasági elnök a Debreceni Egyetem rektorának. A döntés értelmében a 2026. május 1-jétől kezdődő ötéves időszakban ő irányítja majd az intézményt.

A kinevezés különösen figyelemre méltó, mivel Bács Zoltán eddig a modellváltott Debreceni Egyetem kancellárjaként dolgozott – vagyis az intézmény gazdasági és adminisztratív vezetését látta el. A rektori posztra kiírt pályázaton ő volt az egyetlen jelölt, a Szenátus pedig ellenszavazat és tartózkodás nélkül támogatta pályázatát.

Eddig gazdasági vezető volt, most a tudományért felel

A magyar felsőoktatásban a rektornak az oktatásért és tudományos életért kell felelnie, míg a kancellár a gazdasági-adminisztratív vezetést irányítja.

Bács Zoltán a Debreceni Egyetem Gazdaságtudományi Karának Számviteli és Pénzügyi Intézetét vezető egyetemi tanárként kezdte pályafutását, később a DE Kancellárjaként irányította az intézmény gazdálkodási és adminisztratív ügyeit, most pedig az egyetem rektoraként folytathatja pályafutását.

Egyetlen rektorjelölt volt

Az alapítvány kuratóriumának tájékoztatása szerint a kiírásra egy pályázat érkezett” – írja a Debreceni Egyetem a honlapján.

Mivel nem volt más pályázó, nem derült ki, hogy más jelöltek milyen alternatív víziót nyújthattak volna az egyetem vezetésére. Egyetlen induló esetén kérdéses, mennyire tekinthető valóban versenynek a kiválasztás.

Dr. Bács Zoltán menedzser-szemléletű rektori pozícióban gondolkodik" – olvasható a Debreceni Egyetem oldalán.

A horizontális feladatokat ellátó nemzetközi és ágazati rektorhelyettes, valamint az általános rektorhelyettes a stratégiai projektek és a nemzetközi kapcsolatok koordinációját látja el, miközben a gazdasági feladatok továbbra is a kancellár felelőssége marad.

 

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.