A volt kancellár lett a Debreceni Egyetem rektora

Dr. Bács Zoltán volt az egyetlen pályázó.

A Magyar Közlönyben 2025. szeptember 30-án megjelent, hogy Dr. Bács Zoltánt nevezte ki a köztársasági elnök a Debreceni Egyetem rektorának. A döntés értelmében a 2026. május 1-jétől kezdődő ötéves időszakban ő irányítja majd az intézményt.

A kinevezés különösen figyelemre méltó, mivel Bács Zoltán eddig a modellváltott Debreceni Egyetem kancellárjaként dolgozott – vagyis az intézmény gazdasági és adminisztratív vezetését látta el. A rektori posztra kiírt pályázaton ő volt az egyetlen jelölt, a Szenátus pedig ellenszavazat és tartózkodás nélkül támogatta pályázatát.

Eddig gazdasági vezető volt, most a tudományért felel

A magyar felsőoktatásban a rektornak az oktatásért és tudományos életért kell felelnie, míg a kancellár a gazdasági-adminisztratív vezetést irányítja.

Bács Zoltán a Debreceni Egyetem Gazdaságtudományi Karának Számviteli és Pénzügyi Intézetét vezető egyetemi tanárként kezdte pályafutását, később a DE Kancellárjaként irányította az intézmény gazdálkodási és adminisztratív ügyeit, most pedig az egyetem rektoraként folytathatja pályafutását.

Egyetlen rektorjelölt volt

Az alapítvány kuratóriumának tájékoztatása szerint a kiírásra egy pályázat érkezett” – írja a Debreceni Egyetem a honlapján.

Mivel nem volt más pályázó, nem derült ki, hogy más jelöltek milyen alternatív víziót nyújthattak volna az egyetem vezetésére. Egyetlen induló esetén kérdéses, mennyire tekinthető valóban versenynek a kiválasztás.

Dr. Bács Zoltán menedzser-szemléletű rektori pozícióban gondolkodik" – olvasható a Debreceni Egyetem oldalán.

A horizontális feladatokat ellátó nemzetközi és ágazati rektorhelyettes, valamint az általános rektorhelyettes a stratégiai projektek és a nemzetközi kapcsolatok koordinációját látja el, miközben a gazdasági feladatok továbbra is a kancellár felelőssége marad.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.