A volt kancellár lett a Debreceni Egyetem rektora

Dr. Bács Zoltán volt az egyetlen pályázó.

A Magyar Közlönyben 2025. szeptember 30-án megjelent, hogy Dr. Bács Zoltánt nevezte ki a köztársasági elnök a Debreceni Egyetem rektorának. A döntés értelmében a 2026. május 1-jétől kezdődő ötéves időszakban ő irányítja majd az intézményt.

A kinevezés különösen figyelemre méltó, mivel Bács Zoltán eddig a modellváltott Debreceni Egyetem kancellárjaként dolgozott – vagyis az intézmény gazdasági és adminisztratív vezetését látta el. A rektori posztra kiírt pályázaton ő volt az egyetlen jelölt, a Szenátus pedig ellenszavazat és tartózkodás nélkül támogatta pályázatát.

Eddig gazdasági vezető volt, most a tudományért felel

A magyar felsőoktatásban a rektornak az oktatásért és tudományos életért kell felelnie, míg a kancellár a gazdasági-adminisztratív vezetést irányítja.

Bács Zoltán a Debreceni Egyetem Gazdaságtudományi Karának Számviteli és Pénzügyi Intézetét vezető egyetemi tanárként kezdte pályafutását, később a DE Kancellárjaként irányította az intézmény gazdálkodási és adminisztratív ügyeit, most pedig az egyetem rektoraként folytathatja pályafutását.

Egyetlen rektorjelölt volt

Az alapítvány kuratóriumának tájékoztatása szerint a kiírásra egy pályázat érkezett” – írja a Debreceni Egyetem a honlapján.

Mivel nem volt más pályázó, nem derült ki, hogy más jelöltek milyen alternatív víziót nyújthattak volna az egyetem vezetésére. Egyetlen induló esetén kérdéses, mennyire tekinthető valóban versenynek a kiválasztás.

Dr. Bács Zoltán menedzser-szemléletű rektori pozícióban gondolkodik" – olvasható a Debreceni Egyetem oldalán.

A horizontális feladatokat ellátó nemzetközi és ágazati rektorhelyettes, valamint az általános rektorhelyettes a stratégiai projektek és a nemzetközi kapcsolatok koordinációját látja el, miközben a gazdasági feladatok továbbra is a kancellár felelőssége marad.

 

Hozzászólások

„Ez egy droid- és rabszolgaképző rendszer” – mutatjuk, napi hány órát tanulnak még otthon a magyar diákok

„A gyerekeknek nincs életük” – fogalmazott egy hetedikes diák édesanyja, amikor arról kérdeztük a szülőket, mennyi időt töltenek a diákok tanulással iskola után. Bár a PISA-adatok szerint a magyar 15 évesek átlagosan heti 10 órát töltenek házi feladat megírásával, több szülő szerint a dolgozatokra és felelésekre való készüléssel együtt a tanulás ennél jóval több időt vesz el.

100 ezer forintot kaphatnak az iskolák, hogy megszépítsék belőle a környezetüket

Balatoni Katalin miniszterelnöki biztos bejelentette: a kormány pályázatot indít, amelynek keretében 100 iskola 100 ezer forintos támogatást kaphat az intézmény megszépítésére. A kezdeményezésre éles reakció érkezett: az összeg alacsony, és a felújítási munkák jelentős részét végül valószínűleg a szülők és az iskolai közösségek végzik majd el.

@eduline.hu Évek óta, kitartóan kezdik minden szerdájukat egy közeli gyalogosátkelőn és emelik magasba a transzparenseket azok a pedagógusok, szülők, diákok és civilek, akik szerint a őket érintő társadalmi ügyekben nem történik változás – vagy legalábbis nem elég gyorsan. A legtöbben az oktatás lehetetlen helyzetét emelik ki. #zebraszerda #magyaroktatas #pedagogusok #kozoktatas ♬ original sound - eduline.hu

Volt, ahol órákon át az utcán kellett várakozni a rossz szervezés miatt a felvételizőknek: ilyen volt a középiskolai szóbelik első hete

Bár sok iskolából pozitív élményekkel távoztak a felvételizők, akadtak olyan intézmények is, ahol életunt vizsgáztatók és sértődött vezetők várták a diákokat. Többeket pedig arról faggattak, hogy hányadik helyen jelölték meg az adott iskolát a jelentkezési sorrendben. Megkérdeztük a szülőket, mik az eddigi tapasztalataik a középiskolai szóbeli felvételikről.