Kiből lehet egyetemi tanár?

Utánajártunk, milyen feltételeknek kell megfelelni ahhoz, hogy valakit egyetemi tanári kinevezéssel tüntessenek ki.

Szeptember elsején a Magyar Közlönyben közzétett köztársasági elnöki határozat szerint számos ember között például Miklósa Erika operaénekest is kinevezték egyetemi tanárrá. Ez alkalmat adott arra, hogy megvizsgáljuk, milyen teljesítmények és kritériumok szükségesek ahhoz, hogy valaki elnyerhesse ezt a rangot.

Mutatjuk, mikortól kezdődik és meddig tart a szorgalmi időszak az egyetemeken

A lista hosszú, és a legmagasabb szintű tudományos, művészeti és oktatói teljesítmények megszerzése nélkülözhetetlen hozzá. A Magyar Akkreditációs Bizottság (MAB) által közzétett iránymutatások szerint Magyarországon az egyetemi tanári cím elnyeréséhez az alábbi feltételeknek kell megfelelni:

  • doktori fokozat (PhD vagy DLA)
  • habilitáció vagy azzal egyenértékű nemzetközi felsőoktatási oktatói gyakorlat
  • felsőoktatásban szerzett többéves oktatói gyakorlat, oktatásszervezési tevékenység,
  • olyan magas szintű szakmai ((felsőoktatás, kutatás, oktatás- és kutatásszervezés) tevékenység, amelynek alapján alkalmasnak bizonyul az egyetemi tanári foglalkoztatásra pályázatot kiíró felsőoktatási intézményben tanuló hallgatók, doktori képzésben részt vevők, valamint tanársegédek tanulmányi, tudományos, illetve művészeti munkájának vezetésére
  • rendszeres magyar és idegen nyelvű publikációs aktivitás, szemináriumok, előadások tartása során megszerzett szakmai gyakorlat
  • az adott tudomány- vagy művészeti területen szerzett nemzetközi elismertség, a MAB által meghatározott mértékű tudományos (kutatói, publikációs), illetve művészi munkásság,
  • hazai és nemzetközi konferenciákon, valamint tudományterülete hazai szakmai szervezeteiben való részvétel
  • rendszeres, a felsőoktatási tehetséggondozásban kifejtett aktivitás

Érdemes tudni, hogy az egyetemi tanári cím odaítélését a rektor kezdeményezheti. A javaslatot a felsőoktatási intézmény fenntartójának küldi el, aki a miniszteren keresztül továbbítja a cím adományozására jogosult személynek.

A rektor pályázat kiírása nélkül is kezdeményezheti a kinevezést, és kérheti a MAB szakértői véleményét. Bizonyos kritériumok megléte mellett, ha a jelölt külföldön akkreditált egyetemen dolgozott, akkor nem kell a MAB előzetes véleményét kikérni. Ez igaz lehet hitéleti képzés esetén is.

A művészeti felsőoktatásban is léteznek kivételek. Abban az esetben, ha egy oktató Kossuth-díjat kapott az adott művészeti területen végzett munkájáért, megfelel az egyetemi tanári cím feltételeinek, akkor a rektornak, az MMA-nak vagy az MTA-nak nem kell kikérnie a MAB szakértői véleményét.

 

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.