Kiből lehet egyetemi tanár?

Utánajártunk, milyen feltételeknek kell megfelelni ahhoz, hogy valakit egyetemi tanári kinevezéssel tüntessenek ki.

Szeptember elsején a Magyar Közlönyben közzétett köztársasági elnöki határozat szerint számos ember között például Miklósa Erika operaénekest is kinevezték egyetemi tanárrá. Ez alkalmat adott arra, hogy megvizsgáljuk, milyen teljesítmények és kritériumok szükségesek ahhoz, hogy valaki elnyerhesse ezt a rangot.

Mutatjuk, mikortól kezdődik és meddig tart a szorgalmi időszak az egyetemeken

A lista hosszú, és a legmagasabb szintű tudományos, művészeti és oktatói teljesítmények megszerzése nélkülözhetetlen hozzá. A Magyar Akkreditációs Bizottság (MAB) által közzétett iránymutatások szerint Magyarországon az egyetemi tanári cím elnyeréséhez az alábbi feltételeknek kell megfelelni:

  • doktori fokozat (PhD vagy DLA)
  • habilitáció vagy azzal egyenértékű nemzetközi felsőoktatási oktatói gyakorlat
  • felsőoktatásban szerzett többéves oktatói gyakorlat, oktatásszervezési tevékenység,
  • olyan magas szintű szakmai ((felsőoktatás, kutatás, oktatás- és kutatásszervezés) tevékenység, amelynek alapján alkalmasnak bizonyul az egyetemi tanári foglalkoztatásra pályázatot kiíró felsőoktatási intézményben tanuló hallgatók, doktori képzésben részt vevők, valamint tanársegédek tanulmányi, tudományos, illetve művészeti munkájának vezetésére
  • rendszeres magyar és idegen nyelvű publikációs aktivitás, szemináriumok, előadások tartása során megszerzett szakmai gyakorlat
  • az adott tudomány- vagy művészeti területen szerzett nemzetközi elismertség, a MAB által meghatározott mértékű tudományos (kutatói, publikációs), illetve művészi munkásság,
  • hazai és nemzetközi konferenciákon, valamint tudományterülete hazai szakmai szervezeteiben való részvétel
  • rendszeres, a felsőoktatási tehetséggondozásban kifejtett aktivitás

Érdemes tudni, hogy az egyetemi tanári cím odaítélését a rektor kezdeményezheti. A javaslatot a felsőoktatási intézmény fenntartójának küldi el, aki a miniszteren keresztül továbbítja a cím adományozására jogosult személynek.

A rektor pályázat kiírása nélkül is kezdeményezheti a kinevezést, és kérheti a MAB szakértői véleményét. Bizonyos kritériumok megléte mellett, ha a jelölt külföldön akkreditált egyetemen dolgozott, akkor nem kell a MAB előzetes véleményét kikérni. Ez igaz lehet hitéleti képzés esetén is.

A művészeti felsőoktatásban is léteznek kivételek. Abban az esetben, ha egy oktató Kossuth-díjat kapott az adott művészeti területen végzett munkájáért, megfelel az egyetemi tanári cím feltételeinek, akkor a rektornak, az MMA-nak vagy az MTA-nak nem kell kikérnie a MAB szakértői véleményét.

 

Hozzászólások

„Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre” – Kőszegi Krisztián az iskolakezdési támogatásról

Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.

Ilyen feltételek mellett kapnák vissza a pedagógusok a sztrájkjogukat a benyújtott törvényjavaslat alapján

Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.

„Több mint száz óra pluszmunkáért bruttó 17 ezer forint járt” – így érzékeltette a pedagógusok túlzott adminisztrációs terheit Müller Anna

A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.

Megszavazta az Országgyűlés a TÉR felfüggesztését

A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.