Kiből lehet egyetemi tanár?

Utánajártunk, milyen feltételeknek kell megfelelni ahhoz, hogy valakit egyetemi tanári kinevezéssel tüntessenek ki.

Szeptember elsején a Magyar Közlönyben közzétett köztársasági elnöki határozat szerint számos ember között például Miklósa Erika operaénekest is kinevezték egyetemi tanárrá. Ez alkalmat adott arra, hogy megvizsgáljuk, milyen teljesítmények és kritériumok szükségesek ahhoz, hogy valaki elnyerhesse ezt a rangot.

Mutatjuk, mikortól kezdődik és meddig tart a szorgalmi időszak az egyetemeken

A lista hosszú, és a legmagasabb szintű tudományos, művészeti és oktatói teljesítmények megszerzése nélkülözhetetlen hozzá. A Magyar Akkreditációs Bizottság (MAB) által közzétett iránymutatások szerint Magyarországon az egyetemi tanári cím elnyeréséhez az alábbi feltételeknek kell megfelelni:

  • doktori fokozat (PhD vagy DLA)
  • habilitáció vagy azzal egyenértékű nemzetközi felsőoktatási oktatói gyakorlat
  • felsőoktatásban szerzett többéves oktatói gyakorlat, oktatásszervezési tevékenység,
  • olyan magas szintű szakmai ((felsőoktatás, kutatás, oktatás- és kutatásszervezés) tevékenység, amelynek alapján alkalmasnak bizonyul az egyetemi tanári foglalkoztatásra pályázatot kiíró felsőoktatási intézményben tanuló hallgatók, doktori képzésben részt vevők, valamint tanársegédek tanulmányi, tudományos, illetve művészeti munkájának vezetésére
  • rendszeres magyar és idegen nyelvű publikációs aktivitás, szemináriumok, előadások tartása során megszerzett szakmai gyakorlat
  • az adott tudomány- vagy művészeti területen szerzett nemzetközi elismertség, a MAB által meghatározott mértékű tudományos (kutatói, publikációs), illetve művészi munkásság,
  • hazai és nemzetközi konferenciákon, valamint tudományterülete hazai szakmai szervezeteiben való részvétel
  • rendszeres, a felsőoktatási tehetséggondozásban kifejtett aktivitás

Érdemes tudni, hogy az egyetemi tanári cím odaítélését a rektor kezdeményezheti. A javaslatot a felsőoktatási intézmény fenntartójának küldi el, aki a miniszteren keresztül továbbítja a cím adományozására jogosult személynek.

A rektor pályázat kiírása nélkül is kezdeményezheti a kinevezést, és kérheti a MAB szakértői véleményét. Bizonyos kritériumok megléte mellett, ha a jelölt külföldön akkreditált egyetemen dolgozott, akkor nem kell a MAB előzetes véleményét kikérni. Ez igaz lehet hitéleti képzés esetén is.

A művészeti felsőoktatásban is léteznek kivételek. Abban az esetben, ha egy oktató Kossuth-díjat kapott az adott művészeti területen végzett munkájáért, megfelel az egyetemi tanári cím feltételeinek, akkor a rektornak, az MMA-nak vagy az MTA-nak nem kell kikérnie a MAB szakértői véleményét.

 

Hozzászólások

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

PDSZ a tanárok „feketelistázásáról”: előrelépés a törvénytervezet, de a tankerületek meghatározó szerepe lényegében megmaradt

A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.

Hogyan tudsz belépni a Neptunra, ha most vettek fel egyetemre?

Számtalan mém és legenda kering a Neptunról, ami mégiscsak az egyetemisták legfontosabb felülete. A platform sok hallgató örömére 2025-ben megújult, és jóval átláthatóbb, mint a látszólag 2008-ból ránk maradt elődje. Mutatjuk, hogyan tudsz belépni, és mire tudod használni!