Mutatjuk, mikortól kezdődik és meddig tart a szorgalmi időszak az egyetemeken

Még egy hetük van a hallgatóknak a nyárból.

  • Rodler Lili

Míg a közoktatásban a diákoknak szeptember elsejével kezdődik a tanév, addig a felsőoktatást kezdő hallgatóknak még van egy kis idejük a nyáriszünetből.

190, 316, 432 - ilyen ponthatárokat húztak a 2025-ös pótfelvételi legnépszerűbb képzésein

Hivatalosan az őszi/téli szemeszter szorgalmi időszaka, szinte minden egyetemen egységesen, szeptember 8-ával kezdődik, ami egy hétfői nap lesz. Jellemzően az egyetemi tanév azért szokott később kezdődni, hogy a frissen felvett gólyák mindegyike elvégezhesse a beiratkozást és a Neptunon keresztül a tárgyfelvételt.

Így igényelhettek diákigazolványt az egyetemen

Meddig tart a szemeszter?

Egy egyetemi szemeszter szorgalmi időszaka 14-15 hétből áll, ami azt jelenti, hogy december közepéig tart majd az oktatás. Ezt követően pedig kezdetét veszi majd a vizsgaidőszak. Ez jellemzően december közepétől egészen január végéig is tarthat.

A nap kérdése: meddig érvényes az előző féléves diákigazolvány?

Azonban a szorgalmi időszak alatt is számíthatnak majd egy kisebb pihenőre a hallgatók. Bár az utóbbi években nem mindenhol tartották meg az őszi szünetet. Idén viszont számolhatnak vele az egyetemisták, erre pedig a legtöbb intézményben október utolsó hetében kerül majd sor.

 

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.