190, 316, 432 - ilyen ponthatárokat húztak a 2025-ös pótfelvételi legnépszerűbb képzésein

Augusztus 27-én este nyilvánosságra hozták a 2025-ös pótfelvételi ponthatárokat. Míg a gazdálkodási és menedzsment szakra önköltséges formában már 260 ponttal is be lehetett jutni, addig pszichológián volt, ahol legalább 424 pontra volt szükség. Összegyűjtöttük a legnépszerűbb szakok ponthatárait.

  • Székács Linda

Mintegy 16 500-an jelentkeztek a 2025-ös pótfelvételi eljárás során valamelyik magyar egyetemre. Az adatok szerint a pótfelvételizők csupán 35 százaléka jelölt meg idén valamilyen állami ösztöndíjas szakot, hiszen ilyenből tavalyhoz képest jóval kevesebbet hirdettek meg.

Pótfelvételi, beiratkozás, tanévnyitók - ezeket a dátumokat tartsátok észben a tanévkezdés előtt

A pótfelvételizők háromnegyede egyébként alapszakot,15 százalékuk valamilyen mesterképzést jelölt meg.

Mutatjuk, hogyan alakulnak a ponthatárok a 2025-ös általános felvételi eljárás öt legnépszerűbb, pótfelvételin is meghirdetett alapszakján, zárójelben pedig, hogy a szak önköltséges (ANK) vagy állami ösztöndíjas (ANA) formában indul:

gazdálkodási és menedzsment

  • BGE (ANK): 260
  • BME (ANK): 326
  • ÓE-KGK (ANK): 269
  • DE (ANK): 326

pszichológia

  • PE (ANK): 424
  • EKKE: 410
  • PTE (angol nyelven): 423

kereskedelem és marketing

  • PTE (ANK): 247
  • METU (ANK): 190
  • EKKE (ANK): 251
  • BGE (ANK): 262

jogász

  • ELTE (ANK): 280
  • PPKE (ANK): 432
  • SZTE (ANK): 316
  • PTE (ANK): 316

általános orvos

  • DE (ANA): 398
  • DE (ANK): 394

A pótfelvételi összes ponthatárát itt tudjátok megnézni:

 

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.