190, 316, 432 - ilyen ponthatárokat húztak a 2025-ös pótfelvételi legnépszerűbb képzésein

Augusztus 27-én este nyilvánosságra hozták a 2025-ös pótfelvételi ponthatárokat. Míg a gazdálkodási és menedzsment szakra önköltséges formában már 260 ponttal is be lehetett jutni, addig pszichológián volt, ahol legalább 424 pontra volt szükség. Összegyűjtöttük a legnépszerűbb szakok ponthatárait.

  • Székács Linda

Mintegy 16 500-an jelentkeztek a 2025-ös pótfelvételi eljárás során valamelyik magyar egyetemre. Az adatok szerint a pótfelvételizők csupán 35 százaléka jelölt meg idén valamilyen állami ösztöndíjas szakot, hiszen ilyenből tavalyhoz képest jóval kevesebbet hirdettek meg.

Pótfelvételi, beiratkozás, tanévnyitók - ezeket a dátumokat tartsátok észben a tanévkezdés előtt

A pótfelvételizők háromnegyede egyébként alapszakot,15 százalékuk valamilyen mesterképzést jelölt meg.

Mutatjuk, hogyan alakulnak a ponthatárok a 2025-ös általános felvételi eljárás öt legnépszerűbb, pótfelvételin is meghirdetett alapszakján, zárójelben pedig, hogy a szak önköltséges (ANK) vagy állami ösztöndíjas (ANA) formában indul:

gazdálkodási és menedzsment

  • BGE (ANK): 260
  • BME (ANK): 326
  • ÓE-KGK (ANK): 269
  • DE (ANK): 326

pszichológia

  • PE (ANK): 424
  • EKKE: 410
  • PTE (angol nyelven): 423

kereskedelem és marketing

  • PTE (ANK): 247
  • METU (ANK): 190
  • EKKE (ANK): 251
  • BGE (ANK): 262

jogász

  • ELTE (ANK): 280
  • PPKE (ANK): 432
  • SZTE (ANK): 316
  • PTE (ANK): 316

általános orvos

  • DE (ANA): 398
  • DE (ANK): 394

A pótfelvételi összes ponthatárát itt tudjátok megnézni:

 

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.