16500-en adták be a jelentkezésüket a pótfelvételin.
Az idei póteljárásban 44 egyetem, főiskola hirdetett meg képzéseket állami ösztöndíjas vagy önköltséges formában. Fontos, hogy a pótfelvételin csak azok jelentkezhettek a hazai felsőoktatásba, akiket a rendes eljárásban sehova sem vettek fel vagy nem is adták le a jelentkezésüket.
A Kulturális és Innovációs Minisztérium MTI-nek elküldött közleményéből kiderült, hogy a legkeresettebbek az orvos-egészségtudományi, informatikai, műszaki, valamint a gazdaságtudományi és pedagógusképzések voltak.
„Külön örömteli, hogy a felvételizők 57 százaléka nemzetgazdasági, munkaerőpiaci szempontból fontos képzési területet választott. Ide tartoztak többek közt az informatika, a műszaki, az agrár-, az orvos- és egészségtudomány, a természettudományos szakok, valamint a pedagógusképzés. Versenyképes, vonzó, identitásőrző és közösségépítő felsőoktatást építettünk ki, erre adtak újabb bizonyítékot a pótfelvételi eredmények is” – fogalmazott Varga-Bajusz Veronika, a felsőoktatásért, szak- és felnőttképzésért, fiatalokért felelős államtitkár.
Egyébként a pótfelvételizők 35%-a állami ösztöndíjas helyet jelölt meg, háromnegyedük alapképzésre, 15%-uk pedig mesterképzésre felvételizett. Mondjuk azt érdemes megjegyezni, hogy az idei póteljárásban jóval kevesebb állami ösztöndíjas helyet hirdettek meg az egyetemek.A pótfelvételi ponthatárait augusztus 27-én hirdetik ki. Azok a diákok, akiket felvesznek, még szeptemberben megkezdhetik a tanulmányaikat.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
