Amikor a 700 ezer forintos tandíj olcsónak számít - megnéztük, melyek a legdrágább képzések a pótfelvételin

A 700 ezer forintostól egészen a 4,7 millió forintos tandíjakig találtunk mindenféle összeget.

Azoknak, akik az általános felvételin egyetlen megjelölt szakra sem nyertek felvételt, vagy nem is jelentkeztek még felsőoktatási képzésre 2025-ben, lehetőségük van a pótfelvételire.

Tavalyhoz képest mintegy 36 százalékkal kevesebb az állami ösztöndíjas képzés a pótfelvételin

Érdemes tudni, hogy a legtöbb meghirdetett szak csak önköltséges formában indul. Már átlagosan is több százezer forintba kerülnek a felsőoktatási képzések, azonban egyes helyeken az átlagár dupláját vagy tripláját is elkérhetik.

Mivel mindig izgalmas, hogyan alakulnak a képzések árai, ezért megnéztük, mennyibe kerülnek a legdrágább alap- és osztatlan képzések a 2025-ös pótfelvételin:

Corvinus

  • filozófia, politika, gazdaság: 800 000 forint/félév
  • gazdálkodási és menedzsment (angol): 990 001 forint/félév
  • gazdálkodási és menedzsment: 700 000 forint/félév
  • üzleti adattudományok (angol): 990 000 forint/félév

METU

  • animáció: 942 000 forint/félév
  • mozgókép (film- és televíziórendező): 927 000 forint/félév
  • tervezőgrafika: 828 000 forint/félév

IBS

  • gazdálkodás és menedzsment: 1 000 000 forint/félév
  • kereskedelem és marketing: 1 000 000 forint/félév
  • nemzetközi gazdálkodás: 1 000 000 forint/félév
  • pszichológia: 1 000 000 forint/félév

DE

  • gyógyszerész: 800 000 forint/félév
  • általános orvos: 1 350 000 forint/félév

A Debreceni Egyetemnél érdemes megjegyezni, hogy egyedüliként itt hirdettek általános orvosi képzést a pótfelvtételin, amelyre államilag támogatott formában is lehet jelentkezni.

BCKF

  • cirkuszművészet: 900 000 forint/félév
  • táncművész (kortárstánc): 900 000 forint/félév
  • táncos és próbatervező: 900 000 forint/félév

MILTON

  • repülőmérnöki: 4 700 000 forint/félév

Továbbra is az ország legdrágább képzésének számít a repülőmérnöki szak, mellyel korábban itt foglalkoztunk.

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.