Amikor a 700 ezer forintos tandíj olcsónak számít - megnéztük, melyek a legdrágább képzések a pótfelvételin

A 700 ezer forintostól egészen a 4,7 millió forintos tandíjakig találtunk mindenféle összeget.

Azoknak, akik az általános felvételin egyetlen megjelölt szakra sem nyertek felvételt, vagy nem is jelentkeztek még felsőoktatási képzésre 2025-ben, lehetőségük van a pótfelvételire.

Tavalyhoz képest mintegy 36 százalékkal kevesebb az állami ösztöndíjas képzés a pótfelvételin

Érdemes tudni, hogy a legtöbb meghirdetett szak csak önköltséges formában indul. Már átlagosan is több százezer forintba kerülnek a felsőoktatási képzések, azonban egyes helyeken az átlagár dupláját vagy tripláját is elkérhetik.

Mivel mindig izgalmas, hogyan alakulnak a képzések árai, ezért megnéztük, mennyibe kerülnek a legdrágább alap- és osztatlan képzések a 2025-ös pótfelvételin:

Corvinus

  • filozófia, politika, gazdaság: 800 000 forint/félév
  • gazdálkodási és menedzsment (angol): 990 001 forint/félév
  • gazdálkodási és menedzsment: 700 000 forint/félév
  • üzleti adattudományok (angol): 990 000 forint/félév

METU

  • animáció: 942 000 forint/félév
  • mozgókép (film- és televíziórendező): 927 000 forint/félév
  • tervezőgrafika: 828 000 forint/félév

IBS

  • gazdálkodás és menedzsment: 1 000 000 forint/félév
  • kereskedelem és marketing: 1 000 000 forint/félév
  • nemzetközi gazdálkodás: 1 000 000 forint/félév
  • pszichológia: 1 000 000 forint/félév

DE

  • gyógyszerész: 800 000 forint/félév
  • általános orvos: 1 350 000 forint/félév

A Debreceni Egyetemnél érdemes megjegyezni, hogy egyedüliként itt hirdettek általános orvosi képzést a pótfelvtételin, amelyre államilag támogatott formában is lehet jelentkezni.

BCKF

  • cirkuszművészet: 900 000 forint/félév
  • táncművész (kortárstánc): 900 000 forint/félév
  • táncos és próbatervező: 900 000 forint/félév

MILTON

  • repülőmérnöki: 4 700 000 forint/félév

Továbbra is az ország legdrágább képzésének számít a repülőmérnöki szak, mellyel korábban itt foglalkoztunk.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Mozgáskorlátozott embereknek fejlesztett videójáték-kontrollert egy magyar diák – fődíjat nyert vele egy rangos amerikai versenyen

Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.