Állami ösztöndíjas formában nem is indul a felvételi legdrágább képzése

Súlyos összegeket kell a hallgatóknak kifizetni.

  • Székács Linda

116 fő készül első helyen repülőmérnöknek az idei felsoktatási felvételin, az összes jelentkezők száma viszont ennek több mint duplája; 287 fő az Oktatási Hivatal januári statisztikái szerint.

Nekik mélyen a zsebükbe kell nyúlniuk szeptembertől - vagy diákhitelt felvenni a képzés teljesítéséhez - mivel ez a szak állami ösztöndíjas formában nem érhető el, a tandíj pedig sokszorosa a korábban legdrágábbnak számító, félévente 1 450 000 és 1 350 000 forintba kerülő állatorvosi és általános orvosi osztatlan képzésnek.

A szak három felsőoktatási intézményben érhető el.

  • A Budapesti Műszaki Egyetemen a 7 féléves képzés díja összesen 29 millió forint,
  • a Milton Friedman Egyetemen 30 millió 100 ezer forint,
  • a Nyíregyházi Egyetemen pedig a magyar nyelvű szak félévente 4,4 millió forint, tehát összesen 30 millió 800 ezer forint, az angol nyelvű képzés pedig félévente 4,8 millió forint, összesen 33 millió 600 ezer.
Három féléves, diploma utáni képzés formájában egyébként a győri Széchenyi István Egyetemen is elérhető a szak, aminek az elvégzéséért nagyjából 37 millió forintot kell fizetni.
Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.