Egyre több magyar egyetem indít „pilótaképzést”, vagyis repülőmérnök vagy légijármű-üzemeltetési szakmérnök szakot. Köztük a győri Széchenyi István Egyetem is, amely először 2025 februárjában fogadja a felvett hallgatókat. A képzésről Némethné Farkas Katával, az intézmény Felnőttképzési és Kompetenciafejlesztési Központjának vezetőjével beszélgettünk. A cikk a HVG Diploma 2025-ös kiadványában jelent meg.
Aki pilóta akart lenni, az korábban légitársaságokhoz mehetett el tanfolyamra. Az utóbbi időben mégis több magyar egyetemen indult ilyen képzés. Ekkora a kereslet?
N. F. K.: A szak elindítását elég komoly piackutatás előzte meg, amely elsődlegesen a repülőtársaságokra fókuszált. A közlekedés területén dolgozó piaci partnerek jelezték, hogy ugyanúgy, ahogy a közlekedés más színterein, a légi közlekedésben is rendkívül sok minősített munkaerő hiányzik a rendszerből. Ennek egyik oka a normális fogyás, a nyugdíjazás és a munkahelyváltás, a másik pedig a megnövekedett igény. Erre igyekeznek a felsőoktatási intézmények reagálni.
Miben több, miben más az egyetemi képzés, mint azok, amiket a légitársaságok indítanak?
N. F. K.: Amivel kézzelfoghatóan többet adhat egy felsőoktatási intézmény, az a diploma. Ugyanakkor a légitársaságok – feltételezem – tanfolyami jelleggel oktatnak, tehát már magának a képzésnek a szintje is más, nem szükséges hozzá felsőoktatásban szerzett képesítés. A Széchenyi István Egyetem egyfajta posztgraduális képzést kínál, amire olyan hallgatók jelentkezhetnek, akik már szereztek legalább egy alapszakos diplomát, tehát a felsőoktatáshoz szükséges minőségi elvárásokat bizonyos szinten már teljesítették. Ezen a képzésen szakmai követelmények elé állítjuk őket, amelyek egyaránt magukba foglalják az elméleti és a gyakorlati tudást, az ezzel járó vizsgákat, és a diplomával együtt a szükséges hatósági engedélyek megszerzését is.
Bárki jelentkezhet, vagy csak a műszaki területen végzettek előtt áll nyitva a lehetőség?
N. F. K.: Magyarországon a felsőoktatási intézmények bármelyikében szerzett oklevél olyan tudást igazol a hallgatóknak, amire bátran lehet építeni. Ezért bármilyen képzésterületről jelentkezhetnek diákok, viszont a diplomába írt képesítés különbözni fog. A mérnökök légijármű-üzemeltetési szakmérnök diplomát, míg a más képzésterületről érkezők légijármű-üzemeltetési szakember képesítést szereznek majd. Azért, mert a hatályos jogszabályok szerint mérnöki képesítést csak műszaki területen végzett hallgató kaphat.
| A legjobb egyetemek és főiskolák 2025-ben |
Idén is összeállította a diploma rangsorát a HVG. Nézd meg a teljes listát a legjobb főiskolákról, egyetemekről a hvg360-on.
 |
Lehet tehát pilóta akár egy bölcsészből vagy közgazdászból is?
N. F. K.: Természetesen, semmi akadálya.
Különbözik valamiben a képzésük?
N. F. K.: Nem, a tanterv mindkét végzettség esetében ugyanaz, és mindannyian utasszállító repülőgépre kapnak majd jogosítványt.
A felsőoktatásban szerzett diplomán kívül milyen feltételeknek kell még megfelelniük a jelentkezőknek?
N. F. K.: Nagyon komoly orvosi alkalmassági vizsgálaton kell átesniük, amely a fizikai és a mentális egészséget is ellenőrzi. Mindezekre azért van szükség, mert az utasok akkor érzik magukat biztonságban ilyen őrült nagy gépen, ha tudják, hogy azt a lehető legmegfelelőbb, fizikailag és mentálisan is teljesen egészséges személy irányítja. Mindezek mellett pedig szükséges a megfelelő szintű, legalább B2-es angolnyelv-tudás is, hiszen a képzés és a szakma nyelve is angol.
Milyen tárgyakat kell elvégezniük a hallgatóknak?
N. F. K.: A tanterv teljesen nyilvános, bárki számára elérhető az egyetem honlapján. A hallgatóknak egyébként többek között lesznek a repülőgépek vezetésével kapcsolatos technikai tantárgyaik, valamint a repülés körülményeivel kapcsolatosak, például navigáció és meteorológia. De lesznek a gépek működésével kapcsolatos tantárgyak is, és olyanok, amelyek a repülés jogi környezetét ismertetik, hiszen az teljesen más, mint mondjuk a közutaké vagy a kötöttpályás közlekedésé.
Hogyan sajátítják el a gyakorlatot? Mikortól kezdhetnek el utasszállító repülőgépeket vezetni?
N. F. K.: Az elméleti tudás elsajátításával és a szükséges hatósági vizsgákkal párhuzamosan a hallgatók szimulátorokon kezdenek el vezetni tanulni, kicsivel később pedig repülőgépeken. Szigorú szabályok vonatkoznak arra, hogy hány órát kell megtenniük szimulátoron, majd felügyelet mellett repülőgépen. Ez bele van építve a tantervünkbe is. Amikor pedig eljutnak a szükséges tudásszintre, hatósági vizsgán tesznek tanúbizonyságot a felkészültségükről.
Ha ez sikerül nekik, az azt jelenti, hogy utána már egyedül, felügyelet nélkül vezethetnek utasszállító gépet?
N. F. K.: Így van. A diplomájukat az összes ehhez szükséges hatósági vizsga, valamint a megfelelő elméleti és gyakorlati tudás elsajátításával szerzik meg.
A képzést a WizzAir légitársasággal együttműködve indítják. Mit jelent ez pontosan?
N. F. K.: A WizzAirrel úgynevezett kooperációs szerződésünk van. Piackutatási eredmények azt mutatják ugyanis, hogy a végzett pilóták viszonylag gyorsan elkelnek a munkaerőpiacon, de ha egy repülőtársaság áll emögött, ami kifejezetten arra fókuszál, hogy szemmel kísérje a képzésük minőségét, tartalmát és a hallgatók előmenetelét, akkor a végzettek még gyorsabban találnak munkát. Mivel a teljes tandíj összege rendkívül magas – 95 ezer euró (37 millió forint) –, ez egyfajta biztosíték a hallgatók számára, hogy megéri kifizetniük ezt a súlyos összeget, mert garantáltan lesz állásuk a diplomájuk birtokában. A nálunk végző hallgatókból rögtön a diplomájuk megszerzése után WizzAir-pilóta lehet.
Ettől eltekintve jelentkezhetnek más légitársasághoz is?
N. F. K.: Ez természetesen így van. Csak azt szeretnénk a jelentkezők és a világ tudomására adni, hogy nekünk van ilyen szerződésünk, ami tulajdonképpen részben egyfajta minőségbiztosítás és jó lehetőség.
37 millió forintot elég kevesen tudnak csak úgy előteremteni. Még akkor is nagyon magas ez az összeg, ha azt a három féléves képzés során három részletben kell befizetni. Igényelhető diákhitel erre a képzésre?
N. F. K.: Igen, ugyanúgy vonatkoznak rá a diákhitel feltételei és szabályai, mint az összes többi képzésre. Ebben az esetben ráadásul a felvett összeg viszonylag gyorsan megtérül, hiszen pilótának lenni az egyik legjobban jövedelmező végzettség.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.
Ha kíváncsiak vagytok, hány pontos lett az idei kompetenciamérésetek matekból vagy szövegértésből, akkor mutatjuk, hol érhetitek el a pontszámaitokat.
Urna, szavazólap, strigulák - még a szülési szabadságon lévő kollégák is anonim véleményezhették az iskolaigazgató-választáson induló jelöltetek a szentesi Koszta József Általános Iskolában. A tantestület korábban több lehetséges fórumon és írásban jelezte az igazgatónővel kapcsolatos panaszait.
A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.
Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.
Mutatjuk, mikor lesznek a szünetek, és meddig tart az első félév.
Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.
A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.
