A borsos árú műszaki képzést nem is indítják államilag támogatott formában.
Bár korábbi cikkünkben az állatorvosi képzést tettük a legdrágább önköltséges egyetemi szakok első helyére, ami félévente 1 450 000 forintba kerül, egyik olvasónk azonban felhívta rá a figyelmet, hogy találni ennél jóval drágább, pontosan 4 300 000 forintos képzést is itthon.
A Milton Friedman Egyetem még 2022 decemberében jelentette be, hogy 2023 szeptemberében elindítja alapszakos repülőmérnöki képzését. Az Óbudai Egyetem közreműködésével létrehozott szakra a 2024-es felvételin is lehetett jelentkezni, amit az egyetem csak önköltséges formában hirdetett meg.
A repülőmérnöki képzés ideje 7 féléves, így az ide felvételt nyerő hallgatóknak összesen 30 100 000 forintot kell fizetniük.
A sikeres elvégzést követően pedig a hivatásos pilótadiplomát és két, a Nemzetközi Légi Szállítási Szövetség (IATA) által minősített nemzetközi tanúsítványt is kapnak.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
