51 ezer pedagógus képzése indulhat a tanévben - így alakul át a továbbképzési rendszer

Az iskolaigazgatóknak lehetőségük lesz egyes képzéseket előírni a pedagógusok számára, ha szükségesnek látják.

  • Eduline/MTI

Pénteken tartották a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen (NKE) a pedagógus-továbbképzés megújított rendszerének nyitóünnepségét, ahol Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkár bejelentette: az idei tanévben akár 51 ezer pedagógus is részt vehet a programban – számolt be az MTI.

Több mint ötezren dolgoznak pedagógusi végzettség nélkül

Az új struktúrában az NKE Pedagógus-továbbképző Központja felel a képzések tartalmi megújításáért, valamint a szervezés és a lebonyolítás koordinálásáért is. Maruzsa Zoltán kiemelte, hogy a rendszerváltást követően a továbbképzés projektalapú formában működött, így bárki indíthatott programot, a pedagógusok pedig szabadon választhattak közülük. Egységes nyilvántartás azonban nem létezett, így a kötelezettség megkerülése sem volt ritka.

Elkerülhetetlen a közoktatás átalakítása a Pedagógusok Szakszervezete szerint

„Az új rendszer bevezetése előtt több mint 1200 akkreditált továbbképzés létezett, de ezek közül valójában alig több mint 300 indult el” – tette hozzá az államtitkár, aki szerint a változtatások egyik célja a hatékonyság növelése.

Az új rendszerben az alábbiak lesznek érvényben:

  • az elvégzett képzéseket mostantól országos nyilvántartásban rögzítik,
  • az iskolaigazgatók szükség esetén kötelezhetnek tanárokat bizonyos programok elvégzésére,
  • a kötelező 120 óra továbbképzés megmarad, ám annak felét tantárgyi megújító kurzusokból kell teljesíteni,
  • a korábbi hét év helyett öt év áll rendelkezésre a teljesítésre,
  • a kínálatban ingyenes és térítéses képzések egyaránt szerepelnek.

Pósánné Rácz Annamária, a Kulturális és Innovációs Minisztérium helyettes államtitkára az ünnepségen hangsúlyozta:

„A megújulás képessége lehet az egyik kulcsa annak, hogy a köznevelés és szereplői eredményesebbé váljanak.”

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Mozgáskorlátozott embereknek fejlesztett videójáték-kontrollert egy magyar diák – fődíjat nyert vele egy rangos amerikai versenyen

Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.