51 ezer pedagógus képzése indulhat a tanévben - így alakul át a továbbképzési rendszer

Az iskolaigazgatóknak lehetőségük lesz egyes képzéseket előírni a pedagógusok számára, ha szükségesnek látják.

  • Eduline/MTI

Pénteken tartották a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen (NKE) a pedagógus-továbbképzés megújított rendszerének nyitóünnepségét, ahol Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkár bejelentette: az idei tanévben akár 51 ezer pedagógus is részt vehet a programban – számolt be az MTI.

Több mint ötezren dolgoznak pedagógusi végzettség nélkül

Az új struktúrában az NKE Pedagógus-továbbképző Központja felel a képzések tartalmi megújításáért, valamint a szervezés és a lebonyolítás koordinálásáért is. Maruzsa Zoltán kiemelte, hogy a rendszerváltást követően a továbbképzés projektalapú formában működött, így bárki indíthatott programot, a pedagógusok pedig szabadon választhattak közülük. Egységes nyilvántartás azonban nem létezett, így a kötelezettség megkerülése sem volt ritka.

Elkerülhetetlen a közoktatás átalakítása a Pedagógusok Szakszervezete szerint

„Az új rendszer bevezetése előtt több mint 1200 akkreditált továbbképzés létezett, de ezek közül valójában alig több mint 300 indult el” – tette hozzá az államtitkár, aki szerint a változtatások egyik célja a hatékonyság növelése.

Az új rendszerben az alábbiak lesznek érvényben:

  • az elvégzett képzéseket mostantól országos nyilvántartásban rögzítik,
  • az iskolaigazgatók szükség esetén kötelezhetnek tanárokat bizonyos programok elvégzésére,
  • a kötelező 120 óra továbbképzés megmarad, ám annak felét tantárgyi megújító kurzusokból kell teljesíteni,
  • a korábbi hét év helyett öt év áll rendelkezésre a teljesítésre,
  • a kínálatban ingyenes és térítéses képzések egyaránt szerepelnek.

Pósánné Rácz Annamária, a Kulturális és Innovációs Minisztérium helyettes államtitkára az ünnepségen hangsúlyozta:

„A megújulás képessége lehet az egyik kulcsa annak, hogy a köznevelés és szereplői eredményesebbé váljanak.”

 

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.