Pótfelvételi 2025: mutatjuk, mely egyetemeken van a legtöbb állami férőhely

Mínusz 3128 – ennyivel csökkent az állami ösztöndíjas képzések száma a 2025-ös pótfelvételin. Ez összességében mintegy 36 százalékkal kevesebb, mint az előző évben. Ennek ellenére vannak olyan egyetemek, melyek kifejezetten jól jártak, de arra is akad példa, ahol kereken ezer férőhellyel kevesebb állami ösztöndíjas helyet hirdettek meg a pótfelvételin.

Augusztus 7-én éjfélig tart a pótfelvételi, amelynek keretében azok a diákok jelentkezhetnek egyetemre, akiket sehova sem vettek fel az idei felvételi eljárásban vagy nem is jelöltek meg egyetlen intézményt sem.

Ponthatárok 2025

Bár a pótfelvételin főleg önköltséges képzéseket indítanak, de azért az állami ösztöndíjas szakokból is lehet válogatni. Ez utóbbiak száma idén 3128 férőhellyel csökkent. Ha megnézzük alaposan, állami ösztöndíjas formában főként hittudományi, informatikai és pedagógusképzések indulnak ősztől. Viszont hiába keresünk például bölcsész, gazdasági vagy jogi képzést állami ösztöndíjas formában az idei pótfelvételin, egyet sem találunk.

Mindezt úgy, hogy a tavalyi pótfelvételin a diákok 44 százaléka állami ösztöndíjas szakot jelölt meg, kétharmaduk alapszakot, mesterképzésre pedig a jelentkezők 15 százaléka felvételizett.

Kevesebb az állami ösztöndíjas hely ezeken az egyetemeken

A 2025-ös pótfelvételin a legtöbb állami ösztöndíjas helyet, összesen ezret, a Pannon Egyetemtől vették el, ahol idén csak önköltséges képzéseket indítanak. Érdemes megjegyezni, hogy tavaly a PE 450 állami ösztöndíjas helyet kapott informatikai és műszaki területen, de 50 állami ösztöndíjast vehettek fel pedagógus-és természettudományos szakokra.

A második legrosszabbul a Károli járt, ahol összesen 643-mal lett kevesebb az állami ösztöndíjas helyek száma. A KRE-n egyébként a pótfelvételin főként az állami ösztöndíjas pedagógusképzések kapacitásszáma csökkent, 653-mal tavalyhoz képest, viszont 10-zel több diákot vehetnek fel állami ösztöndíjasként az orvos-és egészségtudományi képzési területen ápoló alapszakra.

A harmadik legrosszabbul a Gál Ferenc Egyetem járt, ahol egy év alatt 515-tel csökkent az állami ösztöndíjas helyek kapacitása a pótfelvételin, ugyanakkor főleg hitéleti képzésektől vették el ezeket a helyeket.

Ezen kívül az Óbudai Egyetemen 335-tel, míg az ELTE-n 216-tal kevesebb állami ösztöndíjas helyet hirdettek meg a pótfelvételin.

Az NKE jól járt

Ezzel párhuzamosan voltak olyan felsőoktatási intézmények, amelyek több állami ösztöndjías helyet kaptak.

  • EKKE: +30
  • GDE: +50
  • MTSE: +50
  • NJE: +40
  • NKE:+156
  • NYE: +30
  • PTF: +15
  • SOE: +189
  • SZE: +90
  • THE: +50

Az adatokból jól látszik, hogy az állami ösztöndíjas kapacitásokat az egyik legjobban a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen növelték az idei pótfelvételin. 100-100 állami ösztöndíjas helyet kapott az államtudományi és a műszaki képzési terület az NKE-n.

Ezen kívül 100 állami ösztöndíjas helyet kapott az egyetem az ősztől újonnan induló pedagógusképzéseire. A pótfelvételin nappali tagozatos, állami ösztöndíjas formában is lehet angol-magyar, angol-német, magyar-német, magyar-történelem, német történelem szakos tanárnak jelentkezni.

Itt érdemes megjegyezni, hogy a rendes felvételi eljárásban az NKE osztatlan tanárképzéseire első helyen 82-en jelentkeztek, és például történelem-földrajz szakos osztatlan tanári szakra már 267 ponttal be lehetett jutni.

Hogy az egyetemek pontosan milyen képzéseket hirdettek meg az idei pótfelvételin, azzal részletesen az alábbi cikkünkben foglalkoztunk.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Mozgáskorlátozott embereknek fejlesztett videójáték-kontrollert egy magyar diák – fődíjat nyert vele egy rangos amerikai versenyen

Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.