Pótfelvételi 2024: ezekre a szakokra kettes-hármas érettségivel is be lehetett jutni

Kihirdették a pótfelvételi ponthatárait, volt olyan szak, amire már 114 ponttal be lehetett kerülni.

17 ezernél is többen jelentkeztek a 2024-es pótfelvételin valamelyik magyar egyetem képzésére. A pótfelvételizők 44 százaléka állami ösztöndíjas szakot jelölt meg, kétharmaduk alapszakot, mesterképzésre pedig a jelentkezők 15 százaléka felvételizett.

Míg egyes szakokon akár 400 pontot is el kellett érni a sikeres felvételihez, találtunk olyan képzéseket is, ahol nem igazán kellett megerőltetnie magukat a jelentkezőknek.

A Dunaújvárosi Egyetemen az önköltséges nappali tagozatos alapképzések közül:

  • kommunikáció-és médiatudomány: 136 pont
  • műszaki menedzser:130 pont
  • gazdaságinformatikus: 131 pont

kellett a bejutáshoz.

Az Edutus Főiskolán is csak 132 pontra volt szükség, hogy valakit felvegyenek önköltséges, nappali tagozatos kereskedelem és marketing szakra.

A Wekerle Sándor Üzleti Főiskolán sem voltak megugorhatatlanok a ponthatárok: a levelező, önköltséges kereskedelem marketing szakhoz csak 114 pont kellett, de ugyanennél a szaknál a nappali tagozathoz 160 ponttal is be lehetett jutni, de a levelező önköltséges:

  • emberi erőforrások: 134 pont
  • gazdaságinformatikus: 126 pont
  • nemzetközi gazdálkodás.163 pont
  • pénzügy és számvitel: 146 pont

is elég volt a felvételhez.

A Tokaj-Hegyalja Egyetemen már egy fokkal magasabb pontszámra volt szükség, hogy valakit felvegyenek önköltséges, nappali tanítói szakra, itt 200-nál húzták meg a ponthatárt.

Ezekre a szakokra még az új pontszámítás szerint is erős kettes vagy gyenge hármas eredményekkel be lehetett kerülni.

 

 

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Felsőoktatás
Palotás Zsuzsanna

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.

Közoktatás
Pukli István