Kihirdették a pótfelvételi ponthatárait, volt olyan szak, amire már 114 ponttal be lehetett kerülni.
17 ezernél is többen jelentkeztek a 2024-es pótfelvételin valamelyik magyar egyetem képzésére. A pótfelvételizők 44 százaléka állami ösztöndíjas szakot jelölt meg, kétharmaduk alapszakot, mesterképzésre pedig a jelentkezők 15 százaléka felvételizett.
Míg egyes szakokon akár 400 pontot is el kellett érni a sikeres felvételihez, találtunk olyan képzéseket is, ahol nem igazán kellett megerőltetnie magukat a jelentkezőknek.
A Dunaújvárosi Egyetemen az önköltséges nappali tagozatos alapképzések közül:
kellett a bejutáshoz.
Az Edutus Főiskolán is csak 132 pontra volt szükség, hogy valakit felvegyenek önköltséges, nappali tagozatos kereskedelem és marketing szakra.
A Wekerle Sándor Üzleti Főiskolán sem voltak megugorhatatlanok a ponthatárok: a levelező, önköltséges kereskedelem marketing szakhoz csak 114 pont kellett, de ugyanennél a szaknál a nappali tagozathoz 160 ponttal is be lehetett jutni, de a levelező önköltséges:
is elég volt a felvételhez.
A Tokaj-Hegyalja Egyetemen már egy fokkal magasabb pontszámra volt szükség, hogy valakit felvegyenek önköltséges, nappali tanítói szakra, itt 200-nál húzták meg a ponthatárt.
Ezekre a szakokra még az új pontszámítás szerint is erős kettes vagy gyenge hármas eredményekkel be lehetett kerülni.
Hallgatók jönnek, hallgatók mennek, egy valaki azonban hosszú ideje biztos pont az ELTE BTK-n: Sutyi. A 20 éves cirmos otthonosan jár-kel a Trefort-kertben, jól ismeri az egyetem minden zugát, és az sem billenti ki a nyugalmából, ha falatozás közben veszik videóra.
A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.
Először ült egy asztalhoz lényegében minden érintett fél, hogy a Pázmány Campus és a Magyar Rádió lebontott épületeinek helyén maradt terület jövőjéről egyeztessenek. A campus eredeti formájában már biztosan nem épül meg, abban azonban egyetértés alakult ki, hogy a jelenlegi poros, sittes területet mielőbb rendezni kell.
Az iskolák és óvodák nagyobb szerepet kaphatnának saját pedagógusaik továbbképzésében és megszűnnének a központilag szervezett tartalmi megújító képzések. A 120 kredites, ötéves továbbképzési kötelezettség továbbra is megmaradna, de változna, hogyan lehet teljesíteni. A kormány terve szerint az intézmények saját belső képzéseket is szervezhetnének.
@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu
Az 50 ezer forintos összeget húsz utalvány formájában kézbesítik az arra jogosultaknak.
Nem terhelnék tovább újabb órákkal a diákokat, az új fejlesztési területek inkább projektmunkákon vagy összevont tantárgyakon keresztül jelenhetnének meg a Nemzeti alaptantervben. Az ezzel kapcsolatos egyeztetések már meg is kezdődtek.
Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.
