Mínusz 3128 – ennyivel csökkent az állami ösztöndíjas képzések száma a 2025-ös pótfelvételin. Ez összességében mintegy 36 százalékkal kevesebb, mint az előző évben. Ennek ellenére vannak olyan egyetemek, melyek kifejezetten jól jártak, de arra is akad példa, ahol kereken ezer férőhellyel kevesebb állami ösztöndíjas helyet hirdettek meg a pótfelvételin.
Augusztus 7-én éjfélig tart a pótfelvételi, amelynek keretében azok a diákok jelentkezhetnek egyetemre, akiket sehova sem vettek fel az idei felvételi eljárásban vagy nem is jelöltek meg egyetlen intézményt sem.
Bár a pótfelvételin főleg önköltséges képzéseket indítanak, de azért az állami ösztöndíjas szakokból is lehet válogatni. Ez utóbbiak száma idén 3128 férőhellyel csökkent. Ha megnézzük alaposan, állami ösztöndíjas formában főként hittudományi, informatikai és pedagógusképzések indulnak ősztől. Viszont hiába keresünk például bölcsész, gazdasági vagy jogi képzést állami ösztöndíjas formában az idei pótfelvételin, egyet sem találunk.
Mindezt úgy, hogy a tavalyi pótfelvételin a diákok 44 százaléka állami ösztöndíjas szakot jelölt meg, kétharmaduk alapszakot, mesterképzésre pedig a jelentkezők 15 százaléka felvételizett.
Kevesebb az állami ösztöndíjas hely ezeken az egyetemeken
A 2025-ös pótfelvételin a legtöbb állami ösztöndíjas helyet, összesen ezret, a Pannon Egyetemtől vették el, ahol idén csak önköltséges képzéseket indítanak. Érdemes megjegyezni, hogy tavaly a PE 450 állami ösztöndíjas helyet kapott informatikai és műszaki területen, de 50 állami ösztöndíjast vehettek fel pedagógus-és természettudományos szakokra.
A második legrosszabbul a Károli járt, ahol összesen 643-mal lett kevesebb az állami ösztöndíjas helyek száma. A KRE-n egyébként a pótfelvételin főként az állami ösztöndíjas pedagógusképzések kapacitásszáma csökkent, 653-mal tavalyhoz képest, viszont 10-zel több diákot vehetnek fel állami ösztöndíjasként az orvos-és egészségtudományi képzési területen ápoló alapszakra.
A harmadik legrosszabbul a Gál Ferenc Egyetem járt, ahol egy év alatt 515-tel csökkent az állami ösztöndíjas helyek kapacitása a pótfelvételin, ugyanakkor főleg hitéleti képzésektől vették el ezeket a helyeket.
Ezen kívül az Óbudai Egyetemen 335-tel, míg az ELTE-n 216-tal kevesebb állami ösztöndíjas helyet hirdettek meg a pótfelvételin.
Az NKE jól járt
Ezzel párhuzamosan voltak olyan felsőoktatási intézmények, amelyek több állami ösztöndjías helyet kaptak.
Az adatokból jól látszik, hogy az állami ösztöndíjas kapacitásokat az egyik legjobban a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen növelték az idei pótfelvételin. 100-100 állami ösztöndíjas helyet kapott az államtudományi és a műszaki képzési terület az NKE-n.
Ezen kívül 100 állami ösztöndíjas helyet kapott az egyetem az ősztől újonnan induló pedagógusképzéseire. A pótfelvételin nappali tagozatos, állami ösztöndíjas formában is lehet angol-magyar, angol-német, magyar-német, magyar-történelem, német történelem szakos tanárnak jelentkezni.
Itt érdemes megjegyezni, hogy a rendes felvételi eljárásban az NKE osztatlan tanárképzéseire első helyen 82-en jelentkeztek, és például történelem-földrajz szakos osztatlan tanári szakra már 267 ponttal be lehetett jutni.
Hogy az egyetemek pontosan milyen képzéseket hirdettek meg az idei pótfelvételin, azzal részletesen az alábbi cikkünkben foglalkoztunk.
Szerdán reggel 8 órakor kezdődik a közép- és emelt szintű franciaérettségi. Mutatjuk a legfontosabb tudnivalókat a vizsgáról, a pontozásról, a feladattípusokról és a szóbeliről. A franciaérettségi nap szakmai támogatását köszönjük a Budapesti Francia Intézetnek.
A következő négy évben is az Alföldi Nyomda készítheti és szállíthatja a tankönyveket, miután a tankönyvellátásért felelős cég újabb hosszú távú szerződést kötött a nyomdával. A mostani, 45 milliárd forintos keretösszeg jelentősen meghaladja a korábbi tenderek értékét: a 2020-as közbeszerzés még 20,8 milliárd forintról szólt.
A Jászai Mari-díjas színészre megemlékezett alma matere, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem is. Egy korábbi videót osztottak meg róla, amelyben a vasúttanszéki folyosókon sétálva mesél az egyetemi éveiről, kedvenc tantárgyairól és egy rosszul sikerült vizsgájáról.
A Miskolci Egyetem rektora szerint a 2020-2021-es átalakítás „vitathatatlanul egy túlpolitizált környezetben ment végbe”, de szerinte hiba lenne teljesen visszafordítani a rendszert. Horváth Zita úgy látja, hogy az elmúlt években az egyetemek pénzügyi mozgástere jelentősen nőtt, ugyanakkor az autonómia kérdése továbbra is rendezetlen maradt.
Évekig bántalmazta a gondjaira bízott gyerekeket egy tatabányai nevelőszülő, de ez csak azután derült ki, hogy az egyik gyerek elkerült tőle, és beszélni kezdett.
Sok diák már tizedik osztály után nem tanul fizikát, a középiskolák pedig inkább a felvételi pontszám maximalizálására készítenek fel, mint a valódi tudás megszerzésére – mondta Dr. Tevesz Gábor, a BME Villamosmérnöki és Informatikai Karának címzetes egyetemi tanára az Eduline-nak, akivel a közép-és emelt szintű fizikaérettségi kapcsán beszélgettünk.
