Teljesítmény alapú kedvezményeket ad a MATE egyes képzéseire a pótfelvételin

Akár 50 százalékos kedvezményt is kaphatnak az első félév tandíjából a jelentkezők, ha elég pontot szereztek a felvételin.

Elindult a 2025-ös pótfelvételire való jelentkezés, az egyetemek pedig közzétették, milyen képzésekre lehet még jelentkezni. A pótfelvételi egyik jellemzője, hogy nagy részt csak önköltséges képzéseket hirdetnek meg rajta, melyek tandíja félévente több százezer forintba kerül.

A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem azonban kedvezményt ad azoknak a felvételizőknek, akik gazdaságtudományok vagy pedagógusképzés képzési területre alapképzési szakra jelentkeznek.

Az a felvételiző, aki

  • legalább 350 ponttal került felvételre önköltséges képzésre, az első aktív félévében 25%;
  • legalább 420 ponttal került felvételre önköltséges képzésre, az első aktív félévében 40%;
  • legalább 450 ponttal került felvételre önköltséges képzésre, az első aktív félévében 50%

önköltségidíj-mérséklésben részesül – írja az egyetem.

A kedvezmények pedig nem csak az új jelentkezőnek járhatnak. Az a hallgató, aki az Oktatási Hivatal által működtetett központi felvételi eljárásban gazdaságtudományok vagy pedagógusképzés képzési területre alapképzési szakra nyert felvételt önköltséges képzésre és az utolsó aktív félévén a képzésben legalább 24 kreditet teljesített és

  • legalább 4,0 ösztöndíj-átlagot ért el, a következő aktív félévében a képzésen 25%;
  • legalább 4,5 ösztöndíj-átlagot ért el, a következő aktív félévében a képzésen 40%;
  • legalább 4,75 ösztöndíj-átlagot ért el, a következő aktív félévében a képzésen 50%

szintén önköltségidíj-mérséklésben részesül.

Fontos megjegyezni, hogy a kedvezményeket az Egyetem a beiratkozást és az aktív félévre történő bejelentkezést követően állapítja meg és módosítja a feltételeknek megfelelő hallgatók részére az adott félévre kiírt önköltségi díjat.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Mozgáskorlátozott embereknek fejlesztett videójáték-kontrollert egy magyar diák – fődíjat nyert vele egy rangos amerikai versenyen

Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.