Akár bejutottak valamelyik egyetemre, akár nem, mindkét esetben lesz még néhány teendőtök a következő hetekben. Összeszedtük, hogy mikor és pontosan mik.
129 730 jelentkező közül 95 907-en már biztosan valamelyik magyar egyetemen kezdhetik a következő tanévet szeptemberben. Július 23-án szerdán este 8-kor kihirdették ugyanis az idei általános felsőoktatási felvételi eljárás ponthatárait, ezzel tehát sokak számára egy hosszú és stesszes időszak ért (majdnem) véget, míg másoknak az igazi stressz csak most kezdődik. Hiszen akik nem jutottak be egyetlen megjelölt képzésre sem, vagy az általános felvételi eljárás során nem is jelentkeztek egyetemre, de meggondolták magukat és szeptembertől mégiscsak a felsőoktatásban tanulnának tovább, hamarosan indul a pótfelvételi.
Összeszedtük, milyen fontos teendők várnak rátok, legyen szó bármelyik esetről is.
Ha sikerült valahová bejutni
Azok, akiket sikeresen felvettek valamelyik egyetem szeptemberben induló alap-, osztatlan- vagy mesterképzésére a nehezén már túl vannak, de azért a ponthatárhúzást követően is akadhat egy-két fontos tennivalójuk vagy néhány olyan dátum, amit érdemes észben tartani.
Ilyen például a besorolási döntés érkezése, amiben benne lesz, hogy – a felvételi jelentkezési kérelmetekben megjelölt és rangsorolt képzések közül – mely szakon értétek el a felvételhez szükséges ponthatárt. Ugyanis a ponthatár alatti felvételi összpontszámmal senki nem vehető fel, viszont a ponthatárt elért jelentkezőt fel kell venni, kivéve, ha a jelentkezési sorrendjében előrébb megjelölt helyre már felvételt nyert, vagy ha a felsőoktatási intézmény a meghirdetett szakot nem indítja el. A felvételi tájékoztató szerint ezt a ponthatár-megállapítást követően készíti el az Oktatási Hivatal legkésőbb 2025. július 31-ig.
De az egyetem is küld felvételi határozatot, ami többek között tartalmazza majd
Ha most nem sikerült, de még egyszer megpróbálnátok
Amennyiben az általános felvételi eljárás során nem sikerült bejutnotok, de mindenképp szeretnétek szeptembertől egyetemre járni, számotokra július 30-án (szerda) indul a pótfelvételi. Ahogy fentebb már említettük, ezen azok jelentkezhetnek, akik
Amennyiben a kettő közül valamelyik érvényes rátok, nektek pontosan egy hetetek lesz eldönteni, hogy az egyetemek pótfelvételin meghirdetett képzései közül melyikre szeretnétek leadni jelentkezést, aminek tehát a határideje augusztus 7.
Azt azonban tartsátok észben, hogy a pótfelvételi során mindenki csak egyetlen egyetem egyetlen képzésére adhatja le a jelentkezését.
Hogy milyen képzések és képzési formák közül válogathattok, azt az egyetemek a honlapjaikon teszik közzé a következő napokban.
A pótfelvételi ponthatárait várhatóan augusztus 27-én fogják kihirdetni.
A tavalyi első helyezett kicsúszott még a top5-ből is, vidéki gimnázium is bekerült a legjobb háromba, és volt olyan gimnázium, amelyik 25 helyet javított - mutatjuk az ország legjobb 15 gimnáziumát 2027-ben.
Mintegy 30 millió forintból újítottak fel egy korábban rossz állapotú épületet a Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei Ormosbányán, ahol a hátrányos helyzetű gyerekek tanulását segítő tanoda nyílt. A Tanulj, Tesó! Alapítvány új közösségi terében a diákok személyre szabott fejlesztést, korrepetálást és szakköri foglalkozásokat kapnak, de a tervek szerint a családok támogatására is nagy hangsúlyt fektetnek majd.
Megszakította az együttműködést az Amnesty International Magyarországgal a verőcei Géza Fejedelem Református Általános Iskola, miután a Fidesz-KDNP-hez közel álló média és politikusok LMBTQ-érzékenyítéssel és genderpropagandával vádolták meg az intézményt.
A nevelést-oktatást közvetlenül segítő dolgozók nemcsak a pedagógusok munkáját támogathatják, hanem bizonyos feltételekkel önálló foglalkozásokat is tarthatnak az iskolákban. Szaktanári órák megtartására azonban a munkakörük nem jogosítja fel őket. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint a gyakorlatban mégis előfordul, hogy a pedagógiai asszisztensekre olyan feladatokat bíznak, amelyeket a végzettségük alapján nem láthatnának el.
Október 25-én, vasárnap hajnalban ismét átállunk a téli időszámításra, miközben az Európai Unióban továbbra sem sikerült megegyezni a már nyolc éve napirenden lévő óraátállítás végleges eltörléséről. Több mint negyven európai parlamenti képviselő sürgeti a tagállamokat, hogy végre történjen előrelépés az ügyben.
Az Európai Parlament az Európai Bizottság által javasolt 40,827 milliárd euró helyett 47,388 milliárd eurós keretösszeget szeretne biztosítani az Erasmus következő hétéves időszakára. A képviselők hangsúlyozták, hogy a nagyobb költségvetés elengedhetetlen ahhoz, hogy a program ne csupán egy szűk réteg kiváltsága legyen, hanem a különböző társadalmi és gazdasági hátterű fiatalok számára is valós lehetőséget nyújtson.
