Ezekre a szünetekre és hosszú hétvégékre lehet készülni a tanév első felében

Szeptember elsejével elkezdődik a 2025/2026-os tanév, amely 181 tanítási napból áll majd. Mutatjuk a szüneteket és a hosszú hétvégéket.

  • Rodler Lili

 

Megjelent a hivatalos 2025/2026-os tanév rendje

Tanítási szünetek

Az első félévben két hosszabb tanítási szünettel lehet számolni, ez pedig az őszi és a téli szünet.

Az őszi szünet 2025. október 23-tól november 2-ig tart majd, ami azt jelenti, hogy 11 napjuk lesz a diákoknak a regenerálódásra. Egyébként  az őszi szünet előtti utolsó tanítási nap: október 22.(szerda), a szünet utáni első tanítási nap pedig november 3. (hétfő).

Iskolában kinek jár az ingyen menza a 2025/2026-os tanévben?

A téli szünetre nem kell sokat várni majd az őszi pihenés után. December 20-tól egészen 2026. január 4-ig pihenhetnek és ünnepelhetnek a családjuk és barátaik körében a gyerekek. A téli szünet előtti utolsó tanítási nap 2025. december 19. (péntek), a szünet utáni első tanítási nap 2026. január 5. (hétfő). Összesen 16 nap szünetük lesz.

Hosszú hétvégék

2025-ben még két hosszú hétvégére lehet számítani, ez azonban plusz pihenőnappal nem jár majd a diákoknak, mivel pont beleesik a tanítási szünetekbe.

Egyszer lesz még egy négynapos hosszú hétvége 2025-ben:

  • október 23.: október 23. (csütörtök) – október 26. (vasárnap)
  • és 2026. januárja is azzal indul: január 1-je csütörtöktől január 4-e, vasárnapig pihenhetünk.

És egy ötnapos hosszú hétvége:

  • karácsony: december 24. (szerda) – december 28. (vasárnap)

Ám ezeknek a hosszú hétvégéknek az esetében a plusz napokat – ősszel október 24-ét, télen pedig december 24-ét és január 2-át – le kell dolgozni. Ezek minden esetben szombati munkanapok lesznek:

  • október 18. (szombat): munkanap, október 24. (péntek) helyett
  • december 13. (szombat): munkanap, december 24. (szerda) helyett
  • 2026. január 2. (péntek) pihenőnap lesz, amit 2026. január 10-én (szombat) kell ledolgozni.

Hivatalos: ezeken a szombatokon kell dolgozni menni 2026-ban

Minden évben felmerül a kérdés, hogy abban az esetben, amikor a gyerekeknek a kérdéses munkaszüneti nap a tanítási szünetre esik, akkor miért kell nekik is szombaton ledolgozniuk a hosszú hétvégéket. A válasz a jogszabálytárban rejlik, miszerint,

nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 30. § (1) bekezdésének értelmében az iskolában a tanítási időbeosztás a munkaszüneti napok miatti munkaidő-beosztásnak megfelelően változik,

tehát a tanév rendjével kapcsolatos rendeletben előírt tanítási napokat összhangba kell hozni a jogszabály által előírt, országosan, egységesen elrendelt munkanap-áthelyezéssel.

Ennek az egyeztetése azért fontos, mivel a nevelést végző intézményeknek, az ezeken a napokon a jogszabályból kifolyólag kötelesen munkát végző szülőknek a gyerekeinek, felügyeletet kell biztosítania. Ezeket figyelembevéve számozott tanítási napnak minősülnek.

Fontos megjegyezni, hogy a hivatkozott jogszabály csak általános jogi keretnek minősül. A tanintézmények dönthetnek úgy tanítás nélküli munkanapot tartanak. Sok esetben ilyenkor kirándulni viszik a tanítványaikat az osztályfőnökök, vagy esetleg múzeumlátogatásra.

Mikor lesz vége az első félévnek?

A tanítási év első félév 2026. január 23-ig (péntek) tart.

Az iskolák legkésőbb 2026. január 30-ig kötelesek értesíteni a tanulókat (és a szülőket) az első félévben elért eredményekről.

 

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.