Ezekre a szünetekre és hosszú hétvégékre lehet készülni a tanév első felében

Szeptember elsejével elkezdődik a 2025/2026-os tanév, amely 181 tanítási napból áll majd. Mutatjuk a szüneteket és a hosszú hétvégéket.

  • Rodler Lili

 

Megjelent a hivatalos 2025/2026-os tanév rendje

Tanítási szünetek

Az első félévben két hosszabb tanítási szünettel lehet számolni, ez pedig az őszi és a téli szünet.

Az őszi szünet 2025. október 23-tól november 2-ig tart majd, ami azt jelenti, hogy 11 napjuk lesz a diákoknak a regenerálódásra. Egyébként  az őszi szünet előtti utolsó tanítási nap: október 22.(szerda), a szünet utáni első tanítási nap pedig november 3. (hétfő).

Iskolában kinek jár az ingyen menza a 2025/2026-os tanévben?

A téli szünetre nem kell sokat várni majd az őszi pihenés után. December 20-tól egészen 2026. január 4-ig pihenhetnek és ünnepelhetnek a családjuk és barátaik körében a gyerekek. A téli szünet előtti utolsó tanítási nap 2025. december 19. (péntek), a szünet utáni első tanítási nap 2026. január 5. (hétfő). Összesen 16 nap szünetük lesz.

Hosszú hétvégék

2025-ben még két hosszú hétvégére lehet számítani, ez azonban plusz pihenőnappal nem jár majd a diákoknak, mivel pont beleesik a tanítási szünetekbe.

Egyszer lesz még egy négynapos hosszú hétvége 2025-ben:

  • október 23.: október 23. (csütörtök) – október 26. (vasárnap)
  • és 2026. januárja is azzal indul: január 1-je csütörtöktől január 4-e, vasárnapig pihenhetünk.

És egy ötnapos hosszú hétvége:

  • karácsony: december 24. (szerda) – december 28. (vasárnap)

Ám ezeknek a hosszú hétvégéknek az esetében a plusz napokat – ősszel október 24-ét, télen pedig december 24-ét és január 2-át – le kell dolgozni. Ezek minden esetben szombati munkanapok lesznek:

  • október 18. (szombat): munkanap, október 24. (péntek) helyett
  • december 13. (szombat): munkanap, december 24. (szerda) helyett
  • 2026. január 2. (péntek) pihenőnap lesz, amit 2026. január 10-én (szombat) kell ledolgozni.

Hivatalos: ezeken a szombatokon kell dolgozni menni 2026-ban

Minden évben felmerül a kérdés, hogy abban az esetben, amikor a gyerekeknek a kérdéses munkaszüneti nap a tanítási szünetre esik, akkor miért kell nekik is szombaton ledolgozniuk a hosszú hétvégéket. A válasz a jogszabálytárban rejlik, miszerint,

nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 30. § (1) bekezdésének értelmében az iskolában a tanítási időbeosztás a munkaszüneti napok miatti munkaidő-beosztásnak megfelelően változik,

tehát a tanév rendjével kapcsolatos rendeletben előírt tanítási napokat összhangba kell hozni a jogszabály által előírt, országosan, egységesen elrendelt munkanap-áthelyezéssel.

Ennek az egyeztetése azért fontos, mivel a nevelést végző intézményeknek, az ezeken a napokon a jogszabályból kifolyólag kötelesen munkát végző szülőknek a gyerekeinek, felügyeletet kell biztosítania. Ezeket figyelembevéve számozott tanítási napnak minősülnek.

Fontos megjegyezni, hogy a hivatkozott jogszabály csak általános jogi keretnek minősül. A tanintézmények dönthetnek úgy tanítás nélküli munkanapot tartanak. Sok esetben ilyenkor kirándulni viszik a tanítványaikat az osztályfőnökök, vagy esetleg múzeumlátogatásra.

Mikor lesz vége az első félévnek?

A tanítási év első félév 2026. január 23-ig (péntek) tart.

Az iskolák legkésőbb 2026. január 30-ig kötelesek értesíteni a tanulókat (és a szülőket) az első félévben elért eredményekről.

 

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.