Szeptember elsejével elkezdődik a 2025/2026-os tanév, amely 181 tanítási napból áll majd. Mutatjuk a szüneteket és a hosszú hétvégéket.
Megjelent a hivatalos 2025/2026-os tanév rendje
Tanítási szünetek
Az első félévben két hosszabb tanítási szünettel lehet számolni, ez pedig az őszi és a téli szünet.
Az őszi szünet 2025. október 23-tól november 2-ig tart majd, ami azt jelenti, hogy 11 napjuk lesz a diákoknak a regenerálódásra. Egyébként az őszi szünet előtti utolsó tanítási nap: október 22.(szerda), a szünet utáni első tanítási nap pedig november 3. (hétfő).
Iskolában kinek jár az ingyen menza a 2025/2026-os tanévben?
A téli szünetre nem kell sokat várni majd az őszi pihenés után. December 20-tól egészen 2026. január 4-ig pihenhetnek és ünnepelhetnek a családjuk és barátaik körében a gyerekek. A téli szünet előtti utolsó tanítási nap 2025. december 19. (péntek), a szünet utáni első tanítási nap 2026. január 5. (hétfő). Összesen 16 nap szünetük lesz.
2025-ben még két hosszú hétvégére lehet számítani, ez azonban plusz pihenőnappal nem jár majd a diákoknak, mivel pont beleesik a tanítási szünetekbe.
Egyszer lesz még egy négynapos hosszú hétvége 2025-ben:
És egy ötnapos hosszú hétvége:
Ám ezeknek a hosszú hétvégéknek az esetében a plusz napokat – ősszel október 24-ét, télen pedig december 24-ét és január 2-át – le kell dolgozni. Ezek minden esetben szombati munkanapok lesznek:
Hivatalos: ezeken a szombatokon kell dolgozni menni 2026-ban
Minden évben felmerül a kérdés, hogy abban az esetben, amikor a gyerekeknek a kérdéses munkaszüneti nap a tanítási szünetre esik, akkor miért kell nekik is szombaton ledolgozniuk a hosszú hétvégéket. A válasz a jogszabálytárban rejlik, miszerint,
a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 30. § (1) bekezdésének értelmében az iskolában a tanítási időbeosztás a munkaszüneti napok miatti munkaidő-beosztásnak megfelelően változik,
tehát a tanév rendjével kapcsolatos rendeletben előírt tanítási napokat összhangba kell hozni a jogszabály által előírt, országosan, egységesen elrendelt munkanap-áthelyezéssel.
Ennek az egyeztetése azért fontos, mivel a nevelést végző intézményeknek, az ezeken a napokon a jogszabályból kifolyólag kötelesen munkát végző szülőknek a gyerekeinek, felügyeletet kell biztosítania. Ezeket figyelembevéve számozott tanítási napnak minősülnek.
Fontos megjegyezni, hogy a hivatkozott jogszabály csak általános jogi keretnek minősül. A tanintézmények dönthetnek úgy tanítás nélküli munkanapot tartanak. Sok esetben ilyenkor kirándulni viszik a tanítványaikat az osztályfőnökök, vagy esetleg múzeumlátogatásra.
Mikor lesz vége az első félévnek?
A tanítási év első félév 2026. január 23-ig (péntek) tart.
Az iskolák legkésőbb 2026. január 30-ig kötelesek értesíteni a tanulókat (és a szülőket) az első félévben elért eredményekről.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
