Iskolában kinek jár az ingyen menza a 2025/2026-os tanévben?

Kell-e fizetni a menzáért a nagycsaládosoknak az általános iskolában a 2025/2026-os tanévben? Milyen esetben van féláron az iskolai étkezés? Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat.

Már csak szűk két hét van hátra a nyári szünetből, és szeptember 1-jén elkezdődik a 2025/2026-os tanév. Sok iskolában augusztus közepéig le kell adni, hogy ki igényli a menzát, vagy éppenséggel kinek van szüksége diétás (például gluténmentes, tejmentes stb.) étkezésre.

Azoknak a diákoknak a szülei, akik szeptemberben kezdik az elsőt, most szembesülhetnek azzal, hogy míg a bölcsődében és az óvodában eddig ingyen étkezett a gyerek, ezután már fizetniük kell.

Az ingyenes vagy kedvezményes étkezés igénybevételét a gyerekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény szabályozza, mely mindig valamilyen szociális vagy egészségi feltételhez köti a jogosultságot. Érdemes tisztában lenni a részletekkel, hogy ne érjen senkit sem meglepetés a tanévkezdéskor.

 

Ingyen menza bölcsődében, óvodában és általános iskolában

A jogszabály szerint az ingyenes étkeztetés a bölcsődékben és óvodákban az alábbi esetekben vehető igénybe:

  • Ha a családban az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a minimálbér csökkentett összegének 130%-át (a csökkentés magában foglalja a személyi jövedelemadót, valamint a munkavállalói, egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékot). A nyilatkozatot minden esetben a szülő adja.
  • Ha a gyerek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül.
  • Ha a gyerek tartósan beteg vagy fogyatékkal él, vagy a családban tartósan beteg vagy fogyatékkal élő gyermeket nevelnek.
  • Ha a családban három vagy több gyermeket nevelnek.
  • Ha a gyermeket gyermekvédelmi szakellátás keretében nevelésbe vették.

Általános iskolában (1–8. évfolyam) viszont a diák csak akkor részesülhet ingyenes étkeztetésben, ha:

  • rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül,
  • nevelésbe vették,
  • vagy fogyatékkal élők intézményében tanul.

Fontos, hogy a nappali rendszerű iskolarendszerben tanuló diákok akkor is jogosultak ingyenes étkezésre, ha nevelésbe vették őket vagy utógondozói ellátásban részesülnek.

Féláron a menza az általános- és középiskolákban

Az általános- és középiskolákban, illetve bármely nappali rendszerű oktatásban féláron étkezhet a diák, ha:

  • a családban három vagy több gyermeket nevelnek,
  • a tanuló tartósan beteg (például gluténérzékeny) vagy fogyatékkal él, és nem jogosult ingyenes étkeztetésre.

Fontos tudni, hogy az ételallergiás, cöliákiás gyerekek menzai ellátása sokszor a gyakorlatban nehézségekbe ütközik: egy 2014-es EMMI-rendelet szerint, ha az intézmény nem tudja biztosítani a speciális étkezést, csak annyit tehet, hogy engedélyezi, hogy a gyerek otthonról hozza az ebédet.

Az Eduline-on korábban beszámoltunk arról, hogy a gluténmentesen étkező diák többsége él is ezzel a lehetőséggel, vagy rosszabb esetben csak délután esznek meleget, amikor hazaérnek. Aki pedig kap gluténmentes ebédet a menzán, az sokszor az egyhangúságra vagy éppen a minőségre panaszkodik.

Drágulhat a menza

Azoknak a családoknak, akik teljes árat fizetnek a menzáért, ősztől akár 20-50 százalékos, egyes helyeken pedig 100 százalékos áremelkedésre számíthatnak, hiszen csak a nagyüzemi pékségek 15–30 százalékos drágulást próbálnak érvényesíteni a közétkeztetőkkel szemben, ami közvetlenül kihat az iskolai étkezések árára is.

Miskolcon például tavasztól többet kellett fizetniük a szülőknek a menzáért úgy, hogy közben az adagokat csökkentették, és az egészséges hozzávalókat kispórolták.

 

 

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.