Már csak szűk két hét van hátra a nyári szünetből, és szeptember 1-jén elkezdődik a 2025/2026-os tanév. Sok iskolában augusztus közepéig le kell adni, hogy ki igényli a menzát, vagy éppenséggel kinek van szüksége diétás (például gluténmentes, tejmentes stb.) étkezésre.
Azoknak a diákoknak a szülei, akik szeptemberben kezdik az elsőt, most szembesülhetnek azzal, hogy míg a bölcsődében és az óvodában eddig ingyen étkezett a gyerek, ezután már fizetniük kell.
Az ingyenes vagy kedvezményes étkezés igénybevételét a gyerekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény szabályozza, mely mindig valamilyen szociális vagy egészségi feltételhez köti a jogosultságot. Érdemes tisztában lenni a részletekkel, hogy ne érjen senkit sem meglepetés a tanévkezdéskor.
Ingyen menza bölcsődében, óvodában és általános iskolában
A jogszabály szerint az ingyenes étkeztetés a bölcsődékben és óvodákban az alábbi esetekben vehető igénybe:
- Ha a családban az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a minimálbér csökkentett összegének 130%-át (a csökkentés magában foglalja a személyi jövedelemadót, valamint a munkavállalói, egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékot). A nyilatkozatot minden esetben a szülő adja.
- Ha a gyerek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül.
- Ha a gyerek tartósan beteg vagy fogyatékkal él, vagy a családban tartósan beteg vagy fogyatékkal élő gyermeket nevelnek.
- Ha a családban három vagy több gyermeket nevelnek.
- Ha a gyermeket gyermekvédelmi szakellátás keretében nevelésbe vették.
Általános iskolában (1–8. évfolyam) viszont a diák csak akkor részesülhet ingyenes étkeztetésben, ha:
- rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül,
- nevelésbe vették,
- vagy fogyatékkal élők intézményében tanul.
Fontos, hogy a nappali rendszerű iskolarendszerben tanuló diákok akkor is jogosultak ingyenes étkezésre, ha nevelésbe vették őket vagy utógondozói ellátásban részesülnek.
Féláron a menza az általános- és középiskolákban
Az általános- és középiskolákban, illetve bármely nappali rendszerű oktatásban féláron étkezhet a diák, ha:
- a családban három vagy több gyermeket nevelnek,
- a tanuló tartósan beteg (például gluténérzékeny) vagy fogyatékkal él, és nem jogosult ingyenes étkeztetésre.
Fontos tudni, hogy az ételallergiás, cöliákiás gyerekek menzai ellátása sokszor a gyakorlatban nehézségekbe ütközik: egy 2014-es EMMI-rendelet szerint, ha az intézmény nem tudja biztosítani a speciális étkezést, csak annyit tehet, hogy engedélyezi, hogy a gyerek otthonról hozza az ebédet.
Az Eduline-on korábban beszámoltunk arról, hogy a gluténmentesen étkező diák többsége él is ezzel a lehetőséggel, vagy rosszabb esetben csak délután esznek meleget, amikor hazaérnek. Aki pedig kap gluténmentes ebédet a menzán, az sokszor az egyhangúságra vagy éppen a minőségre panaszkodik.
Drágulhat a menza
Azoknak a családoknak, akik teljes árat fizetnek a menzáért, ősztől akár 20-50 százalékos, egyes helyeken pedig 100 százalékos áremelkedésre számíthatnak, hiszen csak a nagyüzemi pékségek 15–30 százalékos drágulást próbálnak érvényesíteni a közétkeztetőkkel szemben, ami közvetlenül kihat az iskolai étkezések árára is.
Miskolcon például tavasztól többet kellett fizetniük a szülőknek a menzáért úgy, hogy közben az adagokat csökkentették, és az egészséges hozzávalókat kispórolták.
