Mutatjuk, hogy szerintetek melyik a legfinomabb menzakaja

Az édesség mindent vitt. Nem volt kérdés, hogy a piskótakockának nem akad versenytársa.

  • Rodler Lili

Bár a menzáról nem mindig a legjobb emlékek jutnak a diákok és a valaha volt diákok eszébe, azért vannak kaják, amik jó értelemben ragadnak meg. A tegnap elindított szavazásunkban meg is jelöltünk 14 fogást, amire több volt a pozitív visszajelzés, mint a negatív.

A szavazás sok embert megmozgatott. Összesen 752 szavazat érkezett be a cikkünk készítéséig és ezekből kirajzolódott a kedvencek listája.

Ahogy az a hozzászólásokból is kirajzolódott, teljesen szubjektív, hogy ki milyen ételre emlékszik pozitívan vissza. Azokból, amiket mi felsoroltunk, így alakult az első három helyezés:

  1. piskótakocka csokiöntettel – 219 szavazat
  2. milánói makaróni – 128 szavazat
  3. bácskai rizseshús – 75 szavazat

 

Nem okozott nagy meglepetést a piskótakocka elsöprő győzelme. A legtöbb diák ezt a desszertet vágja rá válaszként a menzás ételekkel kapcsolatos kérdésekre. Elegendő mennyiségű és meleg csokiszósszal a legszürkébb napot is szebbé tette az iskolában. És ha nagyon illedelmesen köszöntünk a konyhásnéninek, akkor a tányérra csempészett egy extra apróbb kockát is, plusz sodóval.

A milánói makaróni is sokak emlékében él, mint az egyik legjobb fogás. Sós, sajtos, húsos és jó szószos étel, amit valahogy mindig jó volt még ha kicsit olajosabbnak is tűnt a kelleténél. A bácskai rizseshús nem mondható a legkifinomultabb kulináris élménynek, de a menzán tényleg jó tudott lenni. Kellően fűszeres és még ha picit száraz is volt, még így is az egyik legjobb menzaélményként él sokak emlékezetében.

Hogy melyik másik fogásokat győzte le a három legtöbb szavazatot begyűjtő, azt ebben a cikkben láthatjátok:

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.