"Augusztus 31-én derült ki, hogy az iskola nem tudja biztosítani a gluténmentes étkezést az elsős, cöliákiás fiamnak, mert a beszállító nem sokkal a tanév előtt mondta fel a szerződést." – panaszkodott az Eduline-nak egy vidéki megyeszékhelyen élő elkeseredett anyuka, akinek ezután az intézmény vezetője azt a lehetőséget ajánlotta fel, hogy az otthonról dobozban hozott ebédet a diáknak megmelegítik. A jogszabályok szerint erre lehetősége is volt, hiszen egy 2014-es EMMI-rendelet szerint az iskola háromféleképpen biztosíthatja a diétás, vagyis jelenesetben a gluténmentes étkezést:

• vagy saját konyhán főzi elkülönítve,
• vagy megrendeli egy közétkeztetőtől,
• vagy pedig megengedi, hogy a gyerek otthonról hozza.

Azt nem nehéz belátni, hogy egy saját diétás konyha kialakítása kifejezetten beruházásigényes dolog, nem beszélve a speciális szaktudású személyzetről (diétás szakács), így a legtöbb intézmény, ahol elérhető a gluténmentes étkezés, megrendeli a közétkeztetőtől vagy egy külsős konyhától (például a megyei kórház konyhája) a diétás ebédet.

Ilyenkor azonban felmerül a kérdés a keresztszennyeződés miatt, hogy mennyire van fizikálisan elkülönítve az a rész, ahol a diétás ételeket főzik, vagy időben különítik-e el egymástól az ételeket, esetleg külön szakács készíti-e el az ételt. Sokan inkább nem kockáztatnak, és inkább az otthon főzött ebédet küldik be az iskolába, de ez sem megy mindig zökkenőmentesen.

Az Eduline-nak egy anyuka úgy fogalmazott, hogy amíg kislánya egy Fejér megyei kisvárosba járt iskolába, addig csak titokban ehette meg az otthonról hozott meleg ebédet.

„A tanító néni titokban hűtötte és melegítette a gyerek ebédjét éveken át, mert a suli nem engedte, hogy otthonról vigye be. A kislányomat a szertárban bujkálva etette meg az osztályfőnök”

- jegyezte meg az édesanya, majd hozzátette, hogy az iskola elvileg biztosította a gluténmentes menzát, csakhogy a szülő elmondása szerint vegyes volt a konyha, így a szakorvos tanácsára inkább nem éltek a lehetőséggel.

Egy másik szülő azt mondta, hogy volt arra példa, hogy a gluténérzékeny gyereke véletlen a tejmentes pogácsát kapta. Ugyanis hiába volt felcímkézve az ebéd, az intézményben lévő melegítő konyhán véletlen összecserélték a két ételt, emiatt a gyereknek egész délután görcsölt a hasa.

„Cöliákia esetén az ember inkább csomagol otthonról egész napra, ami 2 naponta fél nap főzéssel jár, de a gyerek az oviban, suliban biztonságban van. Nincs megbetegedés, és para sincs, hogy mit tolnak el”

- fejtette ki egy másik szülő.

„Jaj, már megint kertészleves!”

Aki mégis igényli a gluténmentes menzás ebédet a gyerekének sem mindig maradéktalanul elégedett. Van, aki a minőségre, míg mások inkább az egysíkú menüre panaszkodnak.

„Nálunk a közétkeztető biztosítja a gluténmentes ebédet, közös konyhán készül, de külön szakács készíti. Nagyon unalmas a menü, szinte mindig zöldségleves (épp mikor milyen zöldség kerül bele). A gyerek hazahozza, van, ami ehetetlen. A havi kajájának a fele a kukában, macskánál vagy a wc-ben landol. Márciustól itthon fog ebédelni”

- írta egy harmadik szülő.

Azonban vannak pozitív példák is, például egy budapesti gluténérzékeny pedagógus azt mondta, hogy náluk diétás konyháról hozatják az ebédet külün dobozokban, amit külön hűtőben tárolnak, és utána mikróban melegítenek meg.

"Igen változatosak és ízletesnek mondhatom az ételeket. Nem mondom, hogy nem volt egy-két olyan eset, hogy jaj már megint kertészleves, de mindig volt változatosan tészta, krumpli, rizs. Ilyen hús, olyan szósz, muffin, gyümölcs. Szóval nekem nagyon megérte az, hogy kb 1000 forintért egy nagyadag gluténmentes, változatos ebédet kapjak minden nap - fejtette ki az Eduline-nak a pedagógus.

Egyre nagyobb az igény

A gluténmentes étkezéssel kapcsolatban megkerestük a legnagyobb közétkeztetőnek számító HunGastot is. Válaszukban úgy fogalmaztak, hogy jelenleg 3600 főnek főznek (az EMMI rendeletben meghatározott allergének alapján) diétásan, akiknek mintegy 26 százaléka (950 fő) gluténérzékeny. A cégnél azt látják, hogy az elmúlt évek alapján folyamatos 3-5 százalékos növekedés mutatkozik az igényekben.

A jogszabály ugyan nem fogalmazza meg, hogy egy konyhának pontosan milyen feltételeknek kell megfelelni, ezért a HunGast saját, meglehetősen szigorú szabályozást dolgozott ki.

A gluténmentes diéta a legspeciálisabb és legnagyobb odafigyelést igénylő diéta, amely esetén kiemelten fontos, hogy a keresztszennyeződéstől is megóvjuk az ételt

- írták. Ez a gyakorlatban többek között azt jelenti, hogy

• a gluténmentes alapanyagokat külön helyen tárolják, ha pedig ez nem megoldható, akkor külön, jól záródó dobozokban,
• mindegyikre rákerül a gluténmentes alapanyag felirat,
• a gluténmentes ételt vagy külön helyiségben készítik, vagy ha ez nem megoldható, akkor időben elkülönítik,
• csak olyan eszközöket használnak, amit a normál ételek főzése során nem, és ezeket is külön felirattal jelölik,
• a szakács kizárólag az erre a célra rendszeresített munkaruhát viselheti.

"Piacvezető szolgáltatóként minden olyan intézmény esetén, ahová annak fenntartójával szolgáltatási szerződésünk van, diétás ételszolgáltatást is nyújtunk minden olyan fogyasztó számára, akinek szakorvosi igazolása van erről. Ezen felül, a 14 allergén eliminációján túl ellátunk többek között fruktóz szegény, cukorbeteg, lakto-ovo vegetáriánus és sertéshúsmentes igényeket is. Csak abban az esetben nem tudjuk a diétát vállalni, ha az elemináció a 14 allergénben nem szereplő alapanyagra, allergénre terjed ki valamint speciális, nagyon különleges anyagcsere zavarok esetén pl. PKU" - fejtették ki válaszukban.

Az étlapszerkesztésnél pedig a dietetikusok törekednek arra, hogy a fogások a lehető legjobban hasonlítsanak az aznapi rendes ételsorhoz. Ez sokszor kihívást jelent, mert jóval kevesebb alapanyag közül lehet választani. Azt a HunGast is elismerte, hogy ebben a műfajban nem könnyű mindenkinek megfelelni, a visszajelzések azonban többnyire pozitívak. Aki pedig meg szeretné kóstolni, mit esznek a gyerekek, annak a Nyitott Kapuk a Menzán programban személyesen is van rá lehetősége.