Kinek jár az ingyenes óvodai, iskolai étkezés a 2023/2024-es tanévben?

Átlagosan havi 15-20 ezer forintba kerülhet egy gyerek háromszori étkezési díja a menzán a 2023/2024-es tanévben. Mutatjuk, kinek jár ingyen vagy féláron.

Az ingyenes vagy a kedvezményes étkezést a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény minden esetben valamilyen szociális alapú feltételhez köti. Általánosságban elmondható, hogy ahogyan a gyerek nő, egyre inkább szűkül azoknak a köre, akiknek ingyen jár a menza. Például a nagycsaládosoknak óvodában és bölcsődében nem kell fizetni az étkezésért, addig általános - és középiskolában már igen.

 

Ingyenes étkeztetés bölcsődében és óvodában

Az óvodában és a bölcsődében akkor ingyenes a menza:

  • ha a családban az egy főre jutó havi jövedelem összege nem haladja meg a minimálbér személyi jövedelemadóval, munkavállalói, egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékkal csökkentett összegének 130%-át. Erről mindig a szülő nyilatkozik
  • ha a gyerek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül
  • ha a gyerek tartósan beteg vagy fogyatékos, vagy a családban tartósan beteg vagy fogyatékos gyermeket nevelnek
  • ha a családban három vagy több gyermeket nevelnek
  • ha a gyereket a gyermekvédelmi szakellátás keretében nevelésbe vették.
MTI / Illyés Tibor

     

    Ingyen menza általános - és középiskolában

    Általános iskolában (1-8. évfolyamon) az alábbi esetekben lehet igénybe venni az ingyenes étkezést, ha a tanuló:

    • rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül
    • vagy nevelésbe vették
    • vagy fogyatékkal élők intézményében jár.

    Aki már nem általános iskolás, de nappali, iskolarendszerű képzésben tanul, akkor jogosult az ingyenes étkezésre, ha nevelésbe vették, vagy utógondozói ellátásban részesül.

    Általános- és középiskolai étkezés féláron

    A menza árának felét kell fizetni azután a diák után általános-és középiskolában, valamint bármilyen nappali rendszerű iskolai oktatásban

    • ha a családban három vagy több gyermeket nevelnek
    • ha a tanuló tartósan beteg (például gluténérzékeny) vagy fogyatékkal él, és nem jár neki az ingyenes étkeztetés.

    Ezen kívül a középiskolában és bármilyen nappali rendszerű iskolai oktatásban a gyermekvédelmi kedvezményben részesülő tanulók is féláron ehetnek a menzán.

     

    Fontos, hogy kedvezményes vagy az ingyenes étkezés igénybe vételéhez mindig egy nyilatkozatot kell kitölteni, amit a tanév folyamán bármikor (nem csak az elején) le lehet adni. Ha például tanév közben derül ki a diákról, hogy olyan ételallergiája van, ami tartós betegségnek minősül, akkor rögtön le lehet adni a kérelmet.

    Menza teljes áron – ennyibe kerül

    Aki nem jogosult a kedvezményes vagy az ingyenes étkezésre, annak mélyen a zsebébe kell nyúlnia. Az Eduline már korábban beszámolt arról, hogy a háromszori étkezés térítési díja a 2023/2024-es tanévben átlagosan havonta 15-20 ezer forint lehet egy gyermek esetében, ami különösen a tanév elején lehet megterhelő a családoknak.

     

    Hozzászólások

    Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

    „A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

    Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

    Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

    Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

    Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.