Átlagosan havi 15-20 ezer forintba kerülhet egy gyerek háromszori étkezési díja a menzán a 2023/2024-es tanévben. Mutatjuk, kinek jár ingyen vagy féláron.
Az ingyenes vagy a kedvezményes étkezést a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény minden esetben valamilyen szociális alapú feltételhez köti. Általánosságban elmondható, hogy ahogyan a gyerek nő, egyre inkább szűkül azoknak a köre, akiknek ingyen jár a menza. Például a nagycsaládosoknak óvodában és bölcsődében nem kell fizetni az étkezésért, addig általános - és középiskolában már igen.
Ingyenes étkeztetés bölcsődében és óvodában
Az óvodában és a bölcsődében akkor ingyenes a menza:
Ingyen menza általános - és középiskolában
Általános iskolában (1-8. évfolyamon) az alábbi esetekben lehet igénybe venni az ingyenes étkezést, ha a tanuló:
Aki már nem általános iskolás, de nappali, iskolarendszerű képzésben tanul, akkor jogosult az ingyenes étkezésre, ha nevelésbe vették, vagy utógondozói ellátásban részesül.
Általános- és középiskolai étkezés féláron
A menza árának felét kell fizetni azután a diák után általános-és középiskolában, valamint bármilyen nappali rendszerű iskolai oktatásban
Ezen kívül a középiskolában és bármilyen nappali rendszerű iskolai oktatásban a gyermekvédelmi kedvezményben részesülő tanulók is féláron ehetnek a menzán.
Fontos, hogy kedvezményes vagy az ingyenes étkezés igénybe vételéhez mindig egy nyilatkozatot kell kitölteni, amit a tanév folyamán bármikor (nem csak az elején) le lehet adni. Ha például tanév közben derül ki a diákról, hogy olyan ételallergiája van, ami tartós betegségnek minősül, akkor rögtön le lehet adni a kérelmet.
Menza teljes áron – ennyibe kerül
Aki nem jogosult a kedvezményes vagy az ingyenes étkezésre, annak mélyen a zsebébe kell nyúlnia. Az Eduline már korábban beszámolt arról, hogy a háromszori étkezés térítési díja a 2023/2024-es tanévben átlagosan havonta 15-20 ezer forint lehet egy gyermek esetében, ami különösen a tanév elején lehet megterhelő a családoknak.
Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.
Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.
A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.
Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.
@eduline.hu Mennyiből tud ma megélni egy egyetemista? #penzugyitudatossag #szponzoralttartalom #raiffeisen #magyartiktok #fy
♬ eredeti hang - eduline.hu
Két évvel meghosszabbította a kormány azt az átmeneti lehetőséget, amely alapján bizonyos sportszakmai végzettséggel rendelkező szakemberek is taníthatnak testnevelést, ha az iskola megfelelő végzettségű és szakképzettségű pedagógussal nem tudja megszervezni a mindennapos testnevelést.
Elsőként az alsó tagozatos osztályokat indítanák el, és terveik között szerepel a másik két bezárt iskola újranyitása is.
A kormány hivatalosan visszavonta a Pázmány Campus beruházásának kiemelt státuszát. Pikó András, Józsefváros polgármestere szerint ezzel biztossá vált, hogy a beruházás az eredetileg tervezett formájában nem valósul meg.
