A kinevezések a határozat szerint május 1-től szólnak, azonban a korábbi testület májusban még többször ülésezett.
A Magyar Közlöny csütörtöki számában megjelent határozat értelmében Szilágyi János Ede, a Miskolci Egyetem Közép-európai Akadémiájának stratégiai igazgatója lett a Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság (MAB) új elnöke - írja a HVG. A testület további 19 tagját is kinevezték – a hallgatói képviselőt leszámítva – kilenc évre. A tagok között megtalálhatók állami, egyházi és alapítványi egyetemek oktatói, valamint a HUN-REN főigazgatója és a Mathias Corvinus Collegium Jogi Iskolájának vezetője is.
Mi is az a MAB?
Korábbi cikkünkben részletesen bemutattuk a bizottság szerepét. Így röviden összefoglalva, a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság egy független, országos szakértői testület, amelynek feladata a magyar felsőoktatásban zajló képzések, tudományos kutatás, illetve művészeti tevékenység minőségének külső értékelése. Emellett a felsőoktatási intézmények belső minőségbiztosítási rendszereinek vizsgálata is ide tartozik. A testület szakértőként közreműködik a felsőoktatási intézményekkel kapcsolatos jogszabályban szabályozott eljárásokban, például új szakok indításának engedélyezésében vagy intézményi akkreditációk során.
Bár a kinevezések május 1-jétől érvényesek, a bizottság a hónapban még ülésezett, és például lezárta a Milton Friedman Egyetem akkreditációs eljárását. Ezt még az előző elnök, Csépe Valéria írta alá, aki nem került be az új testületbe. Mivel a határozat nem említi az előző tagok felmentésének pontos időpontját, kérdéses, hogy a májusi döntések jogilag érvényesek-e.
A Milton Friedman Egyetem korábban azért is került a figyelem középpontjába, mert repülőmérnök hallgatói csak utólag értesültek arról, hogy képzésük nem kapott MAB-támogatást – miközben a tandíj félévente 4,3 millió forint. Ez a történet is rávilágít arra, mennyire fontos az akkreditációs testület átlátható és hiteles működése.
Félévente több mint négymillió forintba kerül és csak önköltséges formában elérhető, ezért közel sem mindegy, milyen lehetőségei lesznek az egyetem után azoknak, akik repülőmérnöki képzésre járnak, vagy arra készülnek. Az alapszak Magyarországon három intézményben elérhető, az egyikről a napokban derült ki, hogy több probléma is lehet vele.
Szólások és közmondások, rokon értelmű és ellentétes jelentésű szavak, törtek és mértékegység-átváltások – többek között ezeket a témákat is érdemes lesz átnézni a nyolcosztályos gimnáziumokba készülő negyedikeseknek.
A gyerekenként átlagosan 27 perces kitöltési időt is tovább faragná a minisztérium, ráadásul a jövőben már nem kellene minden alkalommal elölről kezdeni a kérdőív kitöltését. Kereki Judit államtitkár a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének is megküldött levelében újabb könnyítésekről számolt be. A szakszervezet szintén véleményt tervez megfogalmazni a kérdőívről, miközben a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület már nem tartja szükségesnek annak utólagos tartalmi szakmai véleményezését.
A Helsinki Bizottság szerint az elmúlt évek gyakorlatához képest szokatlan módon járt el a nyomozó hatóság, amikor az ügyben a józan eszére hallgatott, és megszüntette a nyomozást.
A Klebelsberg Központ a polgármestereknek egy levélben tiltotta meg, hogy a pályázatok anyagát bárkivel megosszák, a tankerületi dolgozók még csak nem is olvashatták leendő főnökeik pályázatát.
Néhány nap múlva indul a jelentkezés a központi írásbelire.
Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium engedélye nélkül sem a tanárok szerződtetését, sem a diákok kikérését nem tudták elintézni.
dr. Lakatos Rozália, Halmajugra polgármestere szerint pénzügyi következményekkel kellene járnia, ha egy önkormányzat nem tesz az iskolai elkülönítés felszámolásáért, az integrációért dolgozó településeket viszont többletforrásokkal kellene ösztönözni.
Az emelt szintű szóbeliken több mint 14 800-an vizsgáztak.
