Egy kisebb vidéki panel árából tanulhatnak a hallgatók egy olyan képzésen, melynek elindítását nem támogatta a MAB

4,3 millió forintot kell fizetnie a hallgatóknak félévente, ha a Milton Friedman Egyetemen akarnak pilótának tanulni.

Gondban lehetnek a Milton Friedman Egyetem repülőmérnöki hallgatói, miután kiderült, hogy a képzésük elindítását korábban nem is támogatta a Magyar Akkreditációs Bizottság (MAB) -írja a 444.hu.

Az egyetem egyik hallgatója szúrta ki azt a még 2022-ben megjelent határozatot, mely szerint az MAB Testülete „nem támogatja a repülőmérnöki alapképzési szak indítását a Milton Friedman Egyetemen.”

Az alapképzést nem is olyan rég, 2023-ban indították el, ahol a hallgatók 7 félév alatt hivatásos pilóta szakképzettséget szerezhetnek. A nappali képzés csak önköltséges formában érhető el, ennek összköltsége pedig 30.100.000 forint.

Ebből a pénzből már kijön egy kisebb vidéki panellakás is, így elvárható lenne, hogy a szak elvégzése után a munkában való elhelyezkedés szinte biztos legyen. A határozat miatt – amelyről a lap tudomása szerint az egyetem semmilyen módon nem tájékoztatta a felvételizőket – most komolyan aggódnak a hallgatók a jövőjükkel kapcsolatban.

A 444 kigyűjtött pár komoly problémát, amelyeket az MAB határozatában lehet olvasni:

  • a hallgatók úgy vezetnek repülőgépet, hogy a repüléshez kapcsolódó legfontosabb elméleti alapozást nem sajátították el;
  • a képzésbe bevonni tervezett oktatók oktatói és kutatói tapasztalata, tudományos minősítettsége, szakmai kompetenciája nem megfelelő;
  • az oktatói kör szaktárgyi jártassága, gyakorlata, tudományos aktivitása és eredményessége, az oktatók alkalmazási feltételei nem adnak megfelelő hátteret a szak oktatásához.

A diákok a határozatot akkor találták meg, mikor azt próbálták megtudni, hogyan mehetnének át másik intézmény hasonló szakára, ugyanis elégedetlenek a jelenlegi óráikkal.

A képzésről szóló MAB Testületi határoztot ide kattintva tudjátok megnézni.

 

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.