A 2027/2028-as tanévtől jelentősen átalakulhat az iskolaérettségről szóló döntés rendszere. Az oktatási tárca azt közölte, hogy készül egy jogszabálytervezet, amely szerint ismét nagyobb szerepet kaphatnak a szülők és az óvodapedagógusok. Ha ők egyetértenek abban, hogy a gyerek iskolaérett, nem az Oktatási Hivatalnak kell döntenie a kérdésben.
A jelenlegi szabályok szerint annak a gyereknek, aki augusztus 31-éig betölti a hatodik életévét, meg kell kezdenie az iskolát. Ha azonban a szülő úgy látja, hogy gyermeke még nem áll készen az iskolakezdésre, kérvényezheti, hogy további egy évig óvodában maradhasson. A kérelemről az Oktatási Hivatal dönt.
Ez a rendszer azonban a 2027/2028-as tanévtől megváltozhat. Kereki Judit kora gyermekkori jóllétért felelős államtitkár a héten egyeztetett a két nagy pedagógus-szakszervezettel, és a megbeszélésen is szó volt arról, hogy egy készülő jogszabálytervezet alapján a jövőben már nem az Oktatási Hivatal hozná meg minden esetben a döntést.
Az államtitkár ezt az RTL Híradónak is megerősítette, úgy fogalmazott: „Amennyiben a szülő és az óvodapedagógus egybehangzóan úgy látják, hogy a gyermek iskolaérett, akkor mehet iskolába.”
Ha a szülő és az óvodapedagógus eltérően ítéli meg a gyermek iskolaérettségét, a pedagógiai szakszolgálat szakértői bizottsága vizsgálná meg a gyereket. A döntést ezt követően a szülő és az óvodapedagógus egyetértésével hoznák meg.
A tervezett változtatást a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) is támogatja. Nagy Erzsébet, a PDSZ ügyvivője ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, hogy az iskolaérettséggel kapcsolatos határidőkön is érdemes lenne változtatni.
Szerinte fontos lenne későbbre tolni a halasztási kérelmek benyújtásának jelenleg januári határidejét, mert kisgyermekkorban néhány hónap alatt is jelentős fejlődés történhet. Emiatt egy januárban meghozott döntés nem feltétlenül tükrözi pontosan, hogy a gyermek a szeptemberi iskolakezdésre készen áll-e.
A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) minisztériumi egyeztetésről számolt be, amelyen több, az óvodai nevelést érintő tervezett változásról is szó esett. Elhangzott, hogy átalakulhat az iskolaérettség megállapítása, változhat az oviKRÉTA és a pedagógusminősítés, valamint kivezetnék az óvodainevelő-képzést is.
A legtöbb családnak nagy segítség a mindennapokban, hogy a tanévvel együtt újraindul a gyerekek intézményi étkeztetése, amely bizonyos esetekben, szociális alapon ingyen vagy féláron vehető igénybe.
Összesen 195, daganatos betegséggel küzdő vagy a gyógyulás útján járó gyerek alkotásait lehet megnézni a Magyar Nemzeti Múzeum új időszaki kiállításán. A rajzok között a kórházi élmények és a félelem is megjelennek, de elsősorban arról mesélnek, ami a gyerekeket a betegségen túl foglalkoztatja: családról, barátságról, szerelemről, sportról, zenéről és álmokról.
Nem mindennapi hibával kerültek a diákokhoz egyes nyolcadik osztályos magyar nyelvtankönyvek Szerbiában: a kiadvány borítóján a „Magyar nyelv” felirat helyett „Magar nyelv” szerepel.
Bár a szakképzési ösztöndíj már szeptemberre is jár, az első utalásra várhatóan októberig kell várni. Ekkor viszont egyszerre két havi összeget kaphatnak a diákok.
@eduline.hu „A pedagógusok féltek meghívni, bármennyire is szükségesnek, jónak tartották a civil szervezetek jelenlétét” @amnesty_magyarorszag #eduline #iskola #magyar #civilszervezetek
♬ eredeti hang - eduline.hu
A KDNP frakcióvezetője, Rétvári Bence lemondásra szólította fel Lannert Juditot, aki vasárnap délelőtt reagált az ellene indított kampányra.
Szeptember 8-ig várják a jelöléseket a Karikó Katalin Nobel-díjának pénzjutalmából alapított JATE-díjra. Három kategóriában – alumni, oktatói-kutatói és hallgatói – lehet jelölni a Szegedi Tudományegyetem közösségéhez kötődő személyeket. A Nobel-díjas kutató közben a pályakezdő fiataloknak is üzent: szerinte nem a hibátlan pályaív, hanem a kudarcok utáni újrakezdés képessége vezet sikerhez.
A jelentés arra figyelmeztet, hogy az esetek nagy része rejtve marad, főleg azért, mert a gyerekek nem tudják, kihez fordulhatnak segítségért.
