A 2027/2028-as tanévtől jelentősen átalakulhat az iskolaérettségről szóló döntés rendszere. Az oktatási tárca azt közölte, hogy készül egy jogszabálytervezet, amely szerint ismét nagyobb szerepet kaphatnak a szülők és az óvodapedagógusok. Ha ők egyetértenek abban, hogy a gyerek iskolaérett, nem az Oktatási Hivatalnak kell döntenie a kérdésben.
A jelenlegi szabályok szerint annak a gyereknek, aki augusztus 31-éig betölti a hatodik életévét, meg kell kezdenie az iskolát. Ha azonban a szülő úgy látja, hogy gyermeke még nem áll készen az iskolakezdésre, kérvényezheti, hogy további egy évig óvodában maradhasson. A kérelemről az Oktatási Hivatal dönt.
Ez a rendszer azonban a 2027/2028-as tanévtől megváltozhat. Kereki Judit kora gyermekkori jóllétért felelős államtitkár a héten egyeztetett a két nagy pedagógus-szakszervezettel, és a megbeszélésen is szó volt arról, hogy egy készülő jogszabálytervezet alapján a jövőben már nem az Oktatási Hivatal hozná meg minden esetben a döntést.
Az államtitkár ezt az RTL Híradónak is megerősítette, úgy fogalmazott: „Amennyiben a szülő és az óvodapedagógus egybehangzóan úgy látják, hogy a gyermek iskolaérett, akkor mehet iskolába.”
Ha a szülő és az óvodapedagógus eltérően ítéli meg a gyermek iskolaérettségét, a pedagógiai szakszolgálat szakértői bizottsága vizsgálná meg a gyereket. A döntést ezt követően a szülő és az óvodapedagógus egyetértésével hoznák meg.
A tervezett változtatást a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) is támogatja. Nagy Erzsébet, a PDSZ ügyvivője ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, hogy az iskolaérettséggel kapcsolatos határidőkön is érdemes lenne változtatni.
Szerinte fontos lenne későbbre tolni a halasztási kérelmek benyújtásának jelenleg januári határidejét, mert kisgyermekkorban néhány hónap alatt is jelentős fejlődés történhet. Emiatt egy januárban meghozott döntés nem feltétlenül tükrözi pontosan, hogy a gyermek a szeptemberi iskolakezdésre készen áll-e.
A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) minisztériumi egyeztetésről számolt be, amelyen több, az óvodai nevelést érintő tervezett változásról is szó esett. Elhangzott, hogy átalakulhat az iskolaérettség megállapítása, változhat az oviKRÉTA és a pedagógusminősítés, valamint kivezetnék az óvodainevelő-képzést is.
A tízes rangsorban több hasonló területhez tartozó alapképzés is szerepel, de akad köztük olyan szak is, amely elsőre meglepő lehet.
A Szegedi Törvényszék megsemmisítette a kormányhivatal elutasító határozatát, amely megakadályozta, hogy alapítványi fenntartásban induljon újra a 2024-ben bezárt intézmény. Az iskola a tervek szerint a 2027/2028-as tanévben nyithatja meg ismét a kapuit.
Akár 30 év tapasztalattal is csak bruttó 460 ezer forintot keresnek a kulturális dolgozók a szakszervezet szerint. A Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete (KKDSZ) a pedagógusbérekhez igazodó bérrendezést követel, ezért a Tisza-frakció valamennyi országgyűlési képviselőjének levelet küldött. A szervezet október 19-én demonstrációt is tart Budapesten.
A szervezet szerint a döntés a polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok folyamatban lévő pereiben is fontos szerepet játszhat.
„Nem egy nulladik évfolyamra van szükség, hanem az első osztályt kellene módszertanilag és szemléletében máshogy elkezdeni” – reagált a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület (MOE) a Nemzeti Pedagógus Kar legújabb javaslatára. A szervezet szerint a nulladik osztály bevezetése gyakorlatilag irreális elképzelés, amely ahelyett, hogy megoldaná a problémát, csupán elfedné az iskolarendszer merevségéből fakadó hiányosságokat.
Ne kisiskolásokat várjanak a tanítók az első osztályba, hanem az iskola alkalmazkodjon jobban a hat-hét éves gyerekek életkori sajátosságaihoz – többek között ezt javasolja a Nemzeti Pedagógus Kar óvodai szakmai munkacsoportja. Szerintük az általános iskola első két évének, de legalább az első osztálynak a játékos átmenetről kellene szólnia.
Átfogó, életkornak megfelelő szexuális nevelést javasol az Európa Tanács mind a 46 tagállamában. A szervezet szerint a gyerekeknek nemcsak biológiai ismeretekre van szükségük, hanem arra is, hogy felismerjék a bántalmazást, tisztában legyenek a saját határaikkal, és tudják, mikor és hogyan kérhetnek segítséget.
Az elkövető egy 17 éves fiú, aki tettét azzal indokolta, hogy az iskolába járó fiatalok korábban gúnyolták őt, ezért haragudott rájuk.
Fendler Judit több olyan esetet is felidézett, amikor állítása szerint kormányközeli vállalkozók és fideszes politikusok próbálták befolyásolni az egyetem beszerzéseit.
Nem mindegy, mikor fejeztétek be a tanulmányaitokat, és az sem, hogy utána továbbtanultok vagy munkába álltok.
A korai szelekció megszüntetését, a tankötelezettség 18 évre történő visszaemelését és 10-12 évfolyamos egységes iskolák létrehozását javasolja a Civil Közoktatási Platform (CKP).
