2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást. A 444 most három érintett pedagógussal, Törley Katalinnal, Törökné Pethő Erzsébettel és Barta Beával készített videóinterjút arról, hogyan élték meg az akkori eseményeket, és mi történt velük azóta.
2022 februárjában a kormány korlátozta a pedagógusok sztrájkjogát, amire válaszul több általános és középiskolában polgári engedetlenségi akciók kezdődtek. A résztvevő tanárok tiltakozásként nem vették fel a munkát. A demonstrációkhoz több budapesti gimnázium pedagógusai is csatlakoztak, később pedig több tanárt elbocsátottak.
A pedagógusok és a kormány közötti konfliktus 2023-ban is folytatódott. Júliusban az Országgyűlés kormánypárti többsége a szakmai tiltakozások, több ezres demonstrációk és az ellenzéki módosító javaslatok leszavazása után elfogadta a pedagógusok új életpályájáról szóló, köznyelvben státusztörvényként emlegetett jogszabályt. A pedagógusoknak szeptember végéig kellett nyilatkozniuk arról, hogy elfogadják-e az új jogállást.
Az akkori elbocsátások most azért is kerültek ismét előtérbe, mert Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter parlamenti bizottsági meghallgatásán arról beszélt, hogy a kormány rehabilitálná az érintett pedagógusokat.
Törley Katalin 23 éven át tanított a budapesti Kölcsey Ferenc Gimnáziumban, ahol korábban maga is diák volt. A Tanítanék Mozgalom vezetője a 444-nek arról beszélt, hogy 2022. szeptember 30-án a tankerület vezetői megjelentek az iskolában, és hat pedagógust kerestek.
Törley akkor már nem volt az épületben. Az igazgató felhívta, de nem mondhatta el neki, miért keresik. Nem sokkal később egyik kollégája közösségi médiás bejegyzéséből értesült arról, hogy elbocsátások történtek.
Kérdeztem, hogy engem is kirúgtak? És azt mondta, hogy nem tudja
– idézte fel.
Ezután a tankerület vezetőjét is megpróbálta elérni, de elmondása szerint azt a választ kapta, hogy telefonon nem tájékoztathatják, hivatalosan csak postán kaphat értesítést. A bizonytalanság több napig tartott. Törley végül személyesen ment be a tankerülethez, ahol – mint mondta – először nem akarták beengedni. Miután azonban elsírta magát, két munkatárs beszélt vele, és közvetett módon tudatták vele, hogy őt is elbocsátották.
Virágnyelven a tudtomra adták, hogy én is ki vagyok rúgva
– fogalmazott.
Törley szerint az első sokk után csak fokozatosan tudatosult benne, mit veszített el. „Annak a gyászérzése vagy szomorúsága, ami történt, az fokozatosan zuhant rám” – mondta.
Ma már úgy érzi, nem tudna egyszerűen visszatérni a tanításhoz. Azt mondta, olyan lenne számára, mintha kezdőként kellene újrakezdenie mindazt, amit 23 év alatt felépített. Ha valaha visszament volna tanítani, kizárólag a Kölcseybe tért volna vissza, ahol azonban időközben betöltötték az állásokat. Az élete elmondása szerint teljesen átalakult, de mára kialakított magának egy új életet, és nem bánta meg, hogy részt vett a tiltakozásban.
Én kifejezetten büszke vagyok erre. Szerintem ez egy nagyszerű dolog volt, és rendben vagyok a lelkiismeretemmel
– mondta.
Törökné Pethő Erzsébet tíz éve tanított angolt a Vörösmarty Mihály Gimnáziumban, amikor 2022. november 30-án elbocsátották. Aznap betegen otthon lábadozott, és – mint a 444-nek elmondta – előbb értesült a hírekből a saját kirúgásáról, mint ahogy hivatalosan szóltak volna neki vagy az iskola vezetőjének.
Nekem a hírekből kellett megtudnom, hogy én vagyok az
– mondta. Arra nem számított, hogy egyesével választanak majd ki pedagógusokat. Elmondása szerint a tiltakozásokat korábban úgy szervezték, hogy egyszerre legalább húszan vegyenek részt bennük, mert azt feltételezték, hogy egy egész tantestületből ennyi embert nem fognak elküldeni.
A kirúgás után még visszament az iskolába kijavítani a bent maradt dolgozatokat. Mint mondta, idő kellett ahhoz, hogy felfogja: már nem tartozik oda. Különösen nehezen élte meg, hogy nem érettségiztethette le a diákjait, elszakadt a kollégáitól, az iskolától és attól a környezettől is, amely tíz éven át a mindennapjai része volt.
Ez egy gyász volt
– fogalmazott.
A diákjai búcsúja is mély nyomot hagyott benne: hosszú láncot alkottak, és az iskola himnuszát énekelték neki. Törökné Pethő Erzsébet elmondása szerint az elbocsátást követően azt érezte, nemcsak a Vörösmarty Gimnáziumból, hanem lényegében az egész állami intézményrendszerből kiszorult. Más állami munkahelyeken is próbálkozott, de azt mondta, nem jártak sikerrel a jelentkezései. Eleinte nem is akart többé tanítani, végül azonban egy magániskolában helyezkedett el. Döntését azóta sem bánta meg.
„Nekem tükörbe kell nézni, a gyerekeim és a tanítványaim szemébe kell nézni” – mondta, hozzátéve, hogy nem tud szó nélkül elmenni olyan helyzetek mellett, amelyeket igazságtalannak tart.
Barta Bea, a Karinthy Frigyes Gimnázium egykori tanára más utat járt be. Őt nem bocsátották el, de 2022. november 30-án egy újságíró felhívta, hogy megtudja, szerepel-e a Budapesten elbocsátott nyolc tanár között. Barta akkor még tanított, és először maga is arra gondolt, hogy valószínűleg köztük van, mivel – saját megfogalmazása szerint – ő volt az egyik „nagyszájú” tiltakozó az iskolában.
Néhány órával később kiderült, hogy nem rúgták ki. Ezután továbbra is részt vett a polgári engedetlenségi akciókban, végül azonban 2023 januárjában úgy döntött, maga mond fel.
Egy barátnőjével folytatott beszélgetés során fogalmazódott meg benne végleg, hogy nem bírja tovább. Aznap megírta a felmondását, másnap pedig be is adta. Diákjai a döntését megértették. Egy évvel később egy korábbi tanítványa azt mondta neki, nagyon sajnálta, hogy elment, de csalódott volna benne, ha végül mégis marad.
Én ugyanezt mondom magamról
– fogalmazott Barta.
A pályaelhagyás után végül az első munkahelyéről, egy nyelviskolából keresték meg, és felajánlották neki, hogy térjen vissza. Elfogadta az ajánlatot, de előtte egy hónap pihenőt kért, mert – mint mondta – teljesen kimerült.
A Tanítanék Mozgalom gyűjti össze azokat az eseteket, amikor a korábban polgári engedetlenség miatt elbocsátott vagy a státusztörvény következtében távozó pedagógusokat nem veszik vissza az állami iskolákba. Lannert Judit felkérésére minden hozzájuk beérkező ügyet továbbítanak az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak, amely teljes körű kivizsgálást ígért.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Hiába lenne a cél az olvasás megszerettetése, egy rosszul megválasztott kötelező éppen az ellenkező hatást érheti el.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
