Magyar Péter Redditen ígért béremelést a NOKS-dolgozóknak
Egyetlen „igennel” adott egyértelmű választ Magyar Péter arra a kérdésre, várható-e a közeljövőben érdemi, célzott bérkorrekció a nevelést-oktatást közvetlenül segítő (NOKS) dolgozók számára.
Az oktatási miniszter szerint a szemléletváltás nem szavakban, hanem döntésekben mérhető, majd hozzátette, hogy az első 60 nap intézkedései már egyértelműen kijelölték a magyar oktatás új irányát.
„Szakítottunk a Fidesz–KDNP hatalmi arroganciájával. Közel 70 szakmai egyeztetést folytattunk pedagógusokkal, intézményvezetőkkel, érdekképviseletekkel, szakmai szervezetekkel és fiatalokkal. Mi nem az érintettek feje fölött, hanem velük együtt hozzuk meg a döntéseket” - írta közösségi oldalán az első hatvan kormányzása kapcsán Lannert Judit, aki ezután megjegyezte, hogy a gyerekek fejlődése nem az iskolában, hanem jóval korábban kezdődik, ezért a magyar kormányzati döntéshozatal történetében először önálló államtitkárság és felelős képviseli az egészen korai életkort, a bölcsődei és óvodai területet.
A Fidesz 400 ezer gyermeket hagyott magára. Mi segítséget adunk nekik az iskolakezdéshez. Mindannyian 100 ezer forintos támogatásban részesülnek
-hangsúlyozta.
Az oktatási miniszter szerint míg az előző kormány adminisztrációval és ellenőrzéssel büntette a tanárokat, addig ők visszaadják a pedagógusok szakmai szabadságát. Felfüggesztették a TÉR-t, és a pedagógusok fejlődését segítő, objektív értékelési rendszert dolgoznak majd ki.
Ezen kívül Lannert megemlítette, hogy míg Fidesz felszámolta a szabad tankönyvválasztást, és kizárólagosságokra épülő rendszert hagyott hátra. Ők viszont lebontják ezeket a kiváltságokat:
Ők kirúgták azokat a tanárokat, akik hangot adtak a véleményüknek, én intézkedtem, hogy ne gördítsenek akadályt a tankerületek, hogy visszatérhessenek a hivatásukhoz
-jegyezte meg, ezután pedig úgy fogalmazott, hogy „ők politikai kinevezettek alá rendelték az egyetemeket, és filléres politikai percérdekekért hagyták veszni a magyar hallgatóknak és kutatóknak járó uniós forrásokat. Mi visszaadjuk az egyetemek autonómiáját, és visszaszerezzük az elveszített lehetőségeket. A magyar fiatalok és hallgatók újra az európai tanulmányi és kutatási vérkeringés részei lesznek.”
Korábban az Eduline-on is beszámoltunk néhány hete arról, hogy a Tanítanék Mozgalom szerint a tankerületek és az igazgatók még mindig nem merik alkalmazni a láthatatlan tiltólistán lévő pedagógusokat.
Egyetlen „igennel” adott egyértelmű választ Magyar Péter arra a kérdésre, várható-e a közeljövőben érdemi, célzott bérkorrekció a nevelést-oktatást közvetlenül segítő (NOKS) dolgozók számára.
Barlay Bence, a Budai Ciszterci Szent Imre Gimnázium igazgatója szerint nagyon fontos a diákok mentális egészségének megőrzése, mert sok szülőnek nagyon magasak az elvárásai.
A tavalyi első helyezett kicsúszott még a top5-ből is, vidéki gimnázium is bekerült a legjobb háromba, és volt olyan gimnázium, amelyik 25 helyet javított - mutatjuk az ország legjobb 15 gimnáziumát 2027-ben.
Átrendeződött az élmezőny tavalyhoz képest.
Több tízezer egyetemista és oktató vonult utcára csütörtökön Bécsben, hogy az osztrák felsőoktatás tervezett költségvetése ellen tiltakozzon. A hallgatók attól tartanak, hogy a forráshiány miatt kevesebb oktató, kevesebb egyetemi kurzus és nehezebb diplomaszerzés várhat rájuk.
Volt olyan egyetemi fenntartású gimnázium, amely magyarból, matekból és szövegértésből országos szinten a top3-ban végzett.
Elérhetővé vált a KIFIR tanulmányi területkeresője, amelyben a középiskolába készülő diákok és szüleik már böngészhetik a középiskolák meghirdetett képzéseit és felvételi tájékoztatóit. Az írásbeli vizsgahelyszínek keresőjének megnyitására azonban még várni kell.
A nevelést-oktatást közvetlenül segítő dolgozók nemcsak a pedagógusok munkáját támogathatják, hanem bizonyos feltételekkel önálló foglalkozásokat is tarthatnak az iskolákban. Szaktanári órák megtartására azonban a munkakörük nem jogosítja fel őket. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint a gyakorlatban mégis előfordul, hogy a pedagógiai asszisztensekre olyan feladatokat bíznak, amelyeket a végzettségük alapján nem láthatnának el.
Az Európai Parlament az Európai Bizottság által javasolt 40,827 milliárd euró helyett 47,388 milliárd eurós keretösszeget szeretne biztosítani az Erasmus következő hétéves időszakára. A képviselők hangsúlyozták, hogy a nagyobb költségvetés elengedhetetlen ahhoz, hogy a program ne csupán egy szűk réteg kiváltsága legyen.