Lannert Judit a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek felderítésére, teljes körű kivizsgálást ígér

A Tanítanék Mozgalom gyűjti össze azokat az eseteket, amikor a korábban polgári engedetlenség miatt elbocsátott vagy a státusztörvény következtében távozó pedagógusokat nem veszik vissza az állami iskolákba. Lannert Judit felkérésére minden hozzájuk beérkező ügyet továbbítanak az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak, amely teljes körű kivizsgálást ígért.

A Tanítanék az elmúlt hetekben videóüzenetben kereste meg azokat a pedagógusokat, akik polgári engedetlenség miatt vagy a státusztörvény következtében hagyták el a közoktatást, és azóta sem tudtak visszatérni az állami iskolákba, írták Facebook bejegyzésükben.

A szervezet közlése szerint folyamatosan érkeznek a pedagógusok beszámolói, amelyek hasonló mintázatot mutatnak: a tankerületek nem járulnak hozzá az alkalmazásukhoz, miközben az érintettek sok esetben semmilyen hivatalos indoklást nem kapnak. A visszajelzések alapján az iskolaigazgatók gyakran arra hivatkoznak, hogy a döntés nem az intézményvezető kezében van, hanem tankerületi szinten születik meg.

A Tanítanék gyűjti össze az érintett pedagógusok ügyeit

A Tanítanék közlése szerint Lannert Judit már májusban írásban kérte a tankerületeket, hogy ne akadályozzák a pedagógusok visszatérését. A miniszter ezt követően arra kérte a mozgalmat, hogy tárja fel azokat az eseteket, amikor ennek ellenére továbbra sem alkalmazzák az érintetteket.

Azt írják, hogy az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériummal egyeztetve azt a vállalást kapták, hogy a Tanítanék tudomására jutó összes ügyet kivizsgálják. Ennek érdekében a szervezet minden beérkező esetet dokumentál, felveszi a kapcsolatot az érintett pedagógusokkal, majd egyenként továbbítja azokat a minisztérium illetékeseihez. A Tanítanék arra kéri azokat a tanárokat, akik hasonló helyzetbe kerültek, hogy jelentkezzenek náluk.

Hiánytárgyakat tanító pedagógust sem vettek fel

Nem először merül fel, hogy a státusztörvény miatt távozó pedagógusok nehezen tudnak visszatérni az állami közoktatásba. Korábban a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) is arról számolt be az Eduline-nak, hogy több érintett hiába jelentkezett állami iskolákba, a tankerületek végül nem engedélyezték az alkalmazásukat.

A szakszervezet olyan esetről is beszámolt, amikor egy matematika-fizika-kémia szakos pedagógus órarendje már elkészült, az iskola számított rá, a tankerület azonban végül megvétózta a kinevezését.

Nagy Erzsébet, a PDSZ választmányi elnöke akkor azt mondta, tapasztalataik alapján egy informális „feketelista” működik a tankerületek között, amely megnehezíti a státusztörvény miatt távozó pedagógusok visszatérését. A Klebelsberg Központ ugyanakkor korábban többször is tagadta, hogy ilyen lista létezne.

A PDSZ szerint az érintettek közül többen végül alapítványi vagy egyházi fenntartású intézményekben tudtak csak elhelyezkedni, mások pedig teljesen elhagyták a pedagóguspályát. A szakszervezet arra is felhívta a figyelmet, hogy a státusztörvény bevezetése óta az állami iskoláknak már nem kötelező nyilvánosan meghirdetniük az üres pedagógusállásokat, ami tovább nehezíti a visszatérni kívánó tanárok helyzetét.

Alapítványi vagy egyházi iskolákba kényszerülnek a „feketelistázott” tanárok: a tankerületek indoklás nélkül utasítják el azokat, akik a státusztörvény miatt mondtak fel

Már az órarendje is elkészült egy matematika-fizika-kémia szakos tanárnak, az iskola számított rá, a tankerület azonban végül megvétózta a felvételét. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) szerint nem egyedi esetről van szó: továbbra is falakba ütköznek azok a pedagógusok, akik 2023-ban a státusztörvény miatt hagyták el a közoktatást, majd később visszatérnének. A szakszervezet szerint informális „feketelista” működik a tankerületek között, a Klebelsberg Központ ugyanakkor többször is tagadta ennek létezését.

Hozzászólások

Több mint kétezer egyetemi képzés nem indul el szeptemberben – a legtöbb a tanárképzésből esett ki

Bár idén is több tízezer jelentkezőt vettek fel egyetemre vagy főiskolára, a meghirdetett képzések közül több mint kétezer végül nem indul el. Összesen 2173 olyan képzés van, ahol nem hirdettek ponthatárt, vagyis az adott szakra idén nem vesznek fel hallgatókat. Az adatok alapján a nem induló képzések döntő többsége osztatlan vagy mesterképzés, a lista legnagyobb részét pedig a pedagógusképzések adják.

A nap kérdése: van állami férőhely a pótfelvételin?

Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?

Egy helyen a legnépszerűbb szakokon húzott ponthatárok

A legtöbb jelentkezőt ezúttal is a gazdasági, az orvosi, a társadalomtudományi és a jogi képzések vonzották. A Felvi adatai alapján nappali, államilag finanszírozott képzésre első helyen a legtöbben a gazdálkodási és menedzsment, az általános orvos, a pszichológia, a jogász, valamint a kereskedelem és marketing szakokat jelölték meg.