Lannert Judit a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek felderítésére, teljes körű kivizsgálást ígér

A Tanítanék Mozgalom gyűjti össze azokat az eseteket, amikor a korábban polgári engedetlenség miatt elbocsátott vagy a státusztörvény következtében távozó pedagógusokat nem veszik vissza az állami iskolákba. Lannert Judit felkérésére minden hozzájuk beérkező ügyet továbbítanak az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak, amely teljes körű kivizsgálást ígért.

A Tanítanék az elmúlt hetekben videóüzenetben kereste meg azokat a pedagógusokat, akik polgári engedetlenség miatt vagy a státusztörvény következtében hagyták el a közoktatást, és azóta sem tudtak visszatérni az állami iskolákba, írták Facebook bejegyzésükben.

A szervezet közlése szerint folyamatosan érkeznek a pedagógusok beszámolói, amelyek hasonló mintázatot mutatnak: a tankerületek nem járulnak hozzá az alkalmazásukhoz, miközben az érintettek sok esetben semmilyen hivatalos indoklást nem kapnak. A visszajelzések alapján az iskolaigazgatók gyakran arra hivatkoznak, hogy a döntés nem az intézményvezető kezében van, hanem tankerületi szinten születik meg.

A Tanítanék gyűjti össze az érintett pedagógusok ügyeit

A Tanítanék közlése szerint Lannert Judit már májusban írásban kérte a tankerületeket, hogy ne akadályozzák a pedagógusok visszatérését. A miniszter ezt követően arra kérte a mozgalmat, hogy tárja fel azokat az eseteket, amikor ennek ellenére továbbra sem alkalmazzák az érintetteket.

Azt írják, hogy az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériummal egyeztetve azt a vállalást kapták, hogy a Tanítanék tudomására jutó összes ügyet kivizsgálják. Ennek érdekében a szervezet minden beérkező esetet dokumentál, felveszi a kapcsolatot az érintett pedagógusokkal, majd egyenként továbbítja azokat a minisztérium illetékeseihez. A Tanítanék arra kéri azokat a tanárokat, akik hasonló helyzetbe kerültek, hogy jelentkezzenek náluk.

Hiánytárgyakat tanító pedagógust sem vettek fel

Nem először merül fel, hogy a státusztörvény miatt távozó pedagógusok nehezen tudnak visszatérni az állami közoktatásba. Korábban a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) is arról számolt be az Eduline-nak, hogy több érintett hiába jelentkezett állami iskolákba, a tankerületek végül nem engedélyezték az alkalmazásukat.

A szakszervezet olyan esetről is beszámolt, amikor egy matematika-fizika-kémia szakos pedagógus órarendje már elkészült, az iskola számított rá, a tankerület azonban végül megvétózta a kinevezését.

Nagy Erzsébet, a PDSZ választmányi elnöke akkor azt mondta, tapasztalataik alapján egy informális „feketelista” működik a tankerületek között, amely megnehezíti a státusztörvény miatt távozó pedagógusok visszatérését. A Klebelsberg Központ ugyanakkor korábban többször is tagadta, hogy ilyen lista létezne.

A PDSZ szerint az érintettek közül többen végül alapítványi vagy egyházi fenntartású intézményekben tudtak csak elhelyezkedni, mások pedig teljesen elhagyták a pedagóguspályát. A szakszervezet arra is felhívta a figyelmet, hogy a státusztörvény bevezetése óta az állami iskoláknak már nem kötelező nyilvánosan meghirdetniük az üres pedagógusállásokat, ami tovább nehezíti a visszatérni kívánó tanárok helyzetét.

Alapítványi vagy egyházi iskolákba kényszerülnek a „feketelistázott” tanárok: a tankerületek indoklás nélkül utasítják el azokat, akik a státusztörvény miatt mondtak fel

Már az órarendje is elkészült egy matematika-fizika-kémia szakos tanárnak, az iskola számított rá, a tankerület azonban végül megvétózta a felvételét. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) szerint nem egyedi esetről van szó: továbbra is falakba ütköznek azok a pedagógusok, akik 2023-ban a státusztörvény miatt hagyták el a közoktatást, majd később visszatérnének. A szakszervezet szerint informális „feketelista” működik a tankerületek között, a Klebelsberg Központ ugyanakkor többször is tagadta ennek létezését.

Hozzászólások

Évtizedek óta a BGE-n oktató tanárok mondtak fel, a hallgatók egy része forrong: már az oktatási minisztertől kérnek segítséget

Hallgatói és oktatói beszámolók szerint húsz-harminc éve a BGE-n tanító tanárok is felmondtak, gyakoriak az 50–60 fős szemináriumok, és olyan is előfordult, hogy egy 300 fős előadást mindössze 150 férőhelyes terembe írtak ki. Az egyetem jelenlegi vezetése által bevezetett központosított számonkérési rendszer szintén komoly elégedetlenséget váltott ki. A tiltakozók szerint sem a petíciók, sem a tüntetések, sem az egyetem vezetésével folytatott egyeztetések nem hoztak megnyugtató megoldást, miközben az érdekképviseleti fórumokba vetett bizalom is meggyengült. Bár a BGE vezetése és a HÖK nem látja ilyen súlyosnak a helyzetet, a Szabad BGE hallgatói csoport képviselője már az oktatási miniszterhez fordult, és független vizsgálatot kért.