A természet adta lehetőségekre is gondolni kell, amikor szóba kerül az oktatás reformja, mert a szabadban elérhető dolgokat több módon is be lehet vonni a tanulási folyamatba. Az egyik ilyen kezdeményezés a Zöld Csiga program egy kecskeméti iskolában.
„A gyerekeknek égető szükségük volna arra, hogy „minél több időt töltsenek a szabadban, hogy megismerjék a körülöttük lévő világot, a biztonságot, a nyugalmat, a csendet, a mozgás örömét, illetve, hogy tapasztalatokat szerezzenek, és kalandokban legyen részük, hogy önfeledt gyermekek lehessenek”
– mondta Dani-Ördög Dalma szociálpedagógus a Képmásnak. Véleménye szerint fel kell eleveníteni a múlt nevelési tapasztalatait, a paraszti népszokásokat és munkamódszereket és vissza kell csempészni a gyerekek életébe azokat a lehetőségeket, amelyek a négy alapérzék fejlődését és a világuk megismerését szolgálják.
A mai generációk már teljesen eltávolodtak a természettől, elvesztették azt a teret, ahol szabadon mozoghatnának és stimulálhatnák az idegrendszerüket. Ezért Dalma kidolgozta a Zöld Csiga iskolaprogramot kollégáival a kecskeméti Gyermekliget Alternatív Óvoda és Iskolában, amelyhez a többi tantárgy tanulását is hozzákapcsolták.
Az oktatás során előnyben részesítik a projektmunkát, mert közben számos kompetenciát sajátítanak el a diákok. Elég, ha a veteményezést vesszük példának: az osztály együtt tervezi meg, milyen magokat vetnek el, közösen alakítják ki az ágyásokat, gondozzák, locsolják őket, majd együtt takarítják be a termést és adják el a szülőknek vásár keretében. Dalma szerint a kertművelés a gyermekek olyan képességeit is fejleszti, amelyek fontosak az íráshoz, olvasáshoz, számoláshoz, később pedig az önmagukról való gondoskodáshoz, sőt az önbizalmukat is növelik.
Tény, hogy nem minden iskola rendelkezik akkora udvarral, mint a kecskeméti Gyermekliget, de ők is számtalan alternatív megoldás közül választhatnak, hogy hogyan építsék be az oktató-nevelő munkába a természet kínálta lehetőségeket. „Zsákban is lehet hagymát, krumplit termeszteni, gurulós magaságyást is lehet készíteni, amely bármelyik folyósón elfér, illetve kis talicskába is lehet ültetni. Zöldfelület pedig, ahova ki lehet vinni a gyerekeket, minden városban van” – javasolja Dalma.
Más iskolában is vannak hasonló kezdeményezések
Az Újpesti Homoktövis Általános Iskola még 2013-ban hozta létre tankertjét, ehhez a Magyar Telekom Nyrt.-től nyert támogatást. Ez a hagyományos iskolakerttől eltérően közösségi kertként működik, biztosítva ezzel, a növények szünidőben történő ellátását. A parcellákat az iskola környezetében élő családok és tanulók művelik.
Tevékenységük 2019 -ben az Országos Iskolakert Hálózatban mentorkerti tevékenységgel bővült – olvasható a Közösségi Kertek oldalán.
Kitört a vakáció, elkezdődött a több mint két hónapos nyári szünet, ami a pihenés mellett arra is jó lehet, hogy elővegyétek a következő tanév kötelező olvasmányait. Mutatjuk, mely műveket kérik az általános iskolák évfolyamain.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
Újabb diákok fejezték be általános iskolai tanulmányaikat a miskolci Dr. Ámbédkar Iskolában, amely olyan fiataloknak kínál második esélyt, akik korábban lemorzsolódtak az oktatásból vagy végzettség nélkül hagyták el az iskolarendszert.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Ugyanannyi érettségi szünetet kapjanak a technikumban érettségiző diákok, mint a gimnazisták, hogy az írásbeli és a szóbeli között ne kelljen szakmai órákra járniuk, és akár szakmai vizsga nélkül is kaphassanak érettségi bizonyítványt.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
