Egyre több az SNI-s tanuló, miközben továbbra is kevés a praktizáló gyógypedagógus
Egy év alatt négyezerrel nőtt az általános iskolás korú SNI-s gyerekek száma, vagyis jelenleg egy fejlesztéssel foglalkozó pedagógusra körülbelül 10 gyerek jut.
„A diákok egyre súlyosabb mentális kihívásokkal küzdenek, az iskolapszichológusok azonban kevesen vannak, túlterheltek, nehéz munkakörülmények között dolgoznak és sokan a pályaelhagyást fontolgatják”
– hívja fel a figyelmet az UNICEF Magyarország friss kutatása.
A United Nations International Children's Emergency Fund (UNICEF) felmérését készített Magyarországon az óvoda- és iskolapszichológusok helyzetéről, valamint a gyermekpszichológiai ellátórendszerről.
Az előzetes kutatások szerint ugyanis világszerte minden hetedik 10–19 éves fiatal mentális zavarral küzd, Magyarországon pedig még rosszabb a helyzet: itt ötből egy gyereket érint a probléma.
A felmérésben megállapították, hogy
- a szakemberek 92 %-ához fordulnak szorongásos zavarokkal,
- 83%-ához magatartászavarokkal,
- 82%-ához a családi harmónia megbomlása következtében megjelenő tünetekkel,
- 77-79%-ához tanulási- és figyelemzavarral,
- 76%-ához beilleszkedési problémákkal és kortárs bántalmazással.
Ezeken felül gyakran keresik fel az intézményi pszichológust depressziót jelző panaszokkal (61%), önsértéssel (51%), evészavarral (39%) és családon belüli erőszakkal (38%) – írják az UNICEF Magyarország oldalán.
A kutatás szerint azonban nemcsak a mentális egészség romlik, hanem komoly problémák vannak a rendszer működésével is. Ilyen például a szakemberhiány, a túlterheltség, a bizonytalan feladatmegosztás és a szakemberek közötti nehézkes együttműködés. Az is gond, hogy az intézménypszichológusok idejük nagy részét „tűzoltással” töltik, vagyis sürgős beavatkozásokkal foglalkoznak, és alig jut idejük a megelőzésre – mindössze 3,6%-uk mondta, hogy erre is van elég kapacitása.
A problémákon pedig az sem segít, hogy gyakori gondot okoz az eszköz- és szobahiány, illetve az általános túlterheltség: „a jogszabályok alapján 500 gyerekenként egy félállásban foglalkoztatott óvoda- vagy iskolapszichológus alkalmazandó.”
Mi lehetne a megoldás?
Az UNICEF Magyarország szerint a rendszer jobb működéséhez több szakemberre, megfelelő eszközökre és ingyenes képzésekre van szükség. A magas fluktuáció is problémát jelent: az alacsony fizetés, a mentális terhelés és a megbecsülés hiánya miatt a szakemberek közel fele két éven belül pályát váltana.
Gondot okoz az is, hogy a túlterhelt ellátórendszer miatt sokszor nincs hova irányítani a segítségre szoruló gyerekeket. Ezért szükség lenne egy átfogó kapacitásfelmérésre és a rendszer bővítésére.
Az UNICEF szerint fontos lenne, hogy az állam feltárja a gyerekek mentális problémáinak okait, és egy átfogó akciótervet dolgozzon ki a megelőzés és kezelés érdekében.
