Pukli István: Ne a gyereket igazítsuk az iskolarendszerhez
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egyre több diák küzd súlyos mentális problémákkal, miközben az iskolapszichológusok túlterheltek, kevesen vannak, és sokan pályaelhagyást fontolgatnak.
„A diákok egyre súlyosabb mentális kihívásokkal küzdenek, az iskolapszichológusok azonban kevesen vannak, túlterheltek, nehéz munkakörülmények között dolgoznak és sokan a pályaelhagyást fontolgatják”
– hívja fel a figyelmet az UNICEF Magyarország friss kutatása.
A United Nations International Children's Emergency Fund (UNICEF) felmérését készített Magyarországon az óvoda- és iskolapszichológusok helyzetéről, valamint a gyermekpszichológiai ellátórendszerről.
Az előzetes kutatások szerint ugyanis világszerte minden hetedik 10–19 éves fiatal mentális zavarral küzd, Magyarországon pedig még rosszabb a helyzet: itt ötből egy gyereket érint a probléma.
A felmérésben megállapították, hogy
Ezeken felül gyakran keresik fel az intézményi pszichológust depressziót jelző panaszokkal (61%), önsértéssel (51%), evészavarral (39%) és családon belüli erőszakkal (38%) – írják az UNICEF Magyarország oldalán.
A kutatás szerint azonban nemcsak a mentális egészség romlik, hanem komoly problémák vannak a rendszer működésével is. Ilyen például a szakemberhiány, a túlterheltség, a bizonytalan feladatmegosztás és a szakemberek közötti nehézkes együttműködés. Az is gond, hogy az intézménypszichológusok idejük nagy részét „tűzoltással” töltik, vagyis sürgős beavatkozásokkal foglalkoznak, és alig jut idejük a megelőzésre – mindössze 3,6%-uk mondta, hogy erre is van elég kapacitása.
A problémákon pedig az sem segít, hogy gyakori gondot okoz az eszköz- és szobahiány, illetve az általános túlterheltség: „a jogszabályok alapján 500 gyerekenként egy félállásban foglalkoztatott óvoda- vagy iskolapszichológus alkalmazandó.”
Mi lehetne a megoldás?
Az UNICEF Magyarország szerint a rendszer jobb működéséhez több szakemberre, megfelelő eszközökre és ingyenes képzésekre van szükség. A magas fluktuáció is problémát jelent: az alacsony fizetés, a mentális terhelés és a megbecsülés hiánya miatt a szakemberek közel fele két éven belül pályát váltana.
Gondot okoz az is, hogy a túlterhelt ellátórendszer miatt sokszor nincs hova irányítani a segítségre szoruló gyerekeket. Ezért szükség lenne egy átfogó kapacitásfelmérésre és a rendszer bővítésére.
Az UNICEF szerint fontos lenne, hogy az állam feltárja a gyerekek mentális problémáinak okait, és egy átfogó akciótervet dolgozzon ki a megelőzés és kezelés érdekében.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.
A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.
A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.
A miniszter bejelentette: megnyíltak a pályázatok a felsőoktatási intézményeket fenntartó alapítványok kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagságaira.
A parti beépítések, a pusztuló nádasok, a klímaváltozás, a vegyi anyagok és még a horgászok etetőanyagai is hozzájárulnak ahhoz, hogy a Balaton ökológiai egyensúlya egyre sérülékenyebb legyen.
A szociális és családügyi miniszter ezt Facebook-posztjában erősítette meg.
Mutatjuk, hol lesz a hivatalos budapesti ponthatárváró buli.