Az autizmus szakirányról távozó oktatók ügyében Balatoni Katalin is megszólalt. Szerinte „valami most kipukkadt”, és úgy látja, az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar szerepet játszik abban, hogy Magyarországon nincs elegendő szakember az autizmussal élő gyermekek ellátására.
Ahogy már megírtuk, az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Karának Autizmus Spektrum Pedagógiája szakirányának teljes oktatói csapata felmondott, és 2026. augusztus 31-ével távozik az intézményből. A döntést túlterheltséggel, intézményi nehézségekkel és erős nyomással indokolták, valamint azzal, hogy a növekvő hallgatói létszám a jelenlegi feltételek mellett már a képzés minőségének rovására megy. Az ügyben az Autisták Országos Szövetsége is megszólalt: levélben fordultak az egyetem vezetéséhez, és szakmai együttműködésüket ajánlották fel a képzés fenntartása érdekében.
A történtekre reagált közösségi oldalán Balatoni Katalin, az Orbán-kormány miniszteri biztosa is. Bejegyzésében azt írta, már több körben fejezte ki felháborodását és tehetetlenségét azzal kapcsolatban, hogy az ELTE BGGYK akadályozza Magyarországon a szakemberellátás biztosítását. Posztjában úgy fogalmazott:
Érthetetlen módon elérte, hogy más egyetemeken ne indulhasson autizmus spektrum szakirányú képzés. Ez persze nagyban növelte a kar presztízsét, azonban ellehetetleníti a köznevelésben az ellátás biztosítását, ami teljesen ellentétes a gyermekek érdekeivel.
Balatoni Katalin szerint a legnagyobb probléma, hogy nincs elegendő szakember az országban, és ez addig nem is fog változni, amíg nem bővítik a képzési lehetőségeket más felsőoktatási intézményekben is. Bejegyzésében úgy fogalmazott: „valami most kipukkadt”, utalva a jelenlegi helyzetre és az ELTE közleményére.
Frissítés 04.30.
Az ELTE cikkünk megjelenése után közleményben reagált Balatoni Katalin posztjára. Ebben többek között kifejtették, hogy „Magyarországon új alapképzési szak létesítése a felsőoktatási minőségbiztosítás és hatósági engedélyezés keretében, szabályozott eljárásrend szerint történik. A szaklétesítési eljárás során a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság (MAB) független szakértői véleményt készít a tervezett képzés szakmai és minőségbiztosítási megfelelőségéről. A MAB értékelése a képzési és kimeneti követelményeknek, valamint az Európai Felsőoktatási Térség minőségbiztosítási sztenderdjeinek (ESG) való megfelelés alapján történik.”
Bármely felsőoktatási intézmény jogosult szaklétesítési kérelmet benyújtani; az eljárás minden esetben intézményenként zajlik, és teljes mértékben független más felsőoktatási intézmények – így az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar – működésétől vagy képzési jogosultságaitól. A MAB döntése kizárólag a benyújtó intézmény minőségbiztosítási rendszerének, személyi és infrastrukturális feltételeinek, valamint a tervezett képzés szakmai megalapozottságának értékelésén alapul.
-írták, majd kitértek arra is, hogy az állami ösztöndíjas hallgatók után járó normatív támogatás mértéke több, mint 14 éve(!), 2012. január 20. óta nem változott. Az egy főre jutó támogatás nem követte az elmúlt évek költségnövekedését sem. Ennek következményeként jelentős az oktatói elvándorlás, és a gyógypedagógus-képzés állami finanszírozása megoldatlan.
Miután az ELTE oktatói bejelentették, hogy mind távoznak az Autizmus Spektrum Pedagógiája szakirányról, az Autisták Országos Szövetsége (AOSZ) hivatalos levélben fordult az egyetem vezetéséhez, és szakmai együttműködését ajánlotta fel annak érdekében, hogy a képzés jövője biztosított legyen.
Radics Béla többek között arról kérdezte Lannert Judit leendő oktatási minisztert a meghallgatásán, mi lesz a hároméves szakképzéssel, ha 18 évre emeli a Tisza a tankötelezettséget. Egy 2022-es kutatás szerint azonban a tankötelezettség 16 évre csökkentésével többek között a diákok esélye a lemorzsolódásra 70 százalékkal emelkedett.
A Lannert Juditnak küldött levelében a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület (MOE) hangsúlyozta, hogy szeretnék, ha visszatérne az a korábbi helyzet, amikor az óvodában kizárólag főiskolai végzettségű pedagógusok foglalkozhattak a gyermekekkel, és az „óvodai nevelő” státusz kivezetésére konstruktív javaslataik vannak.
Kevesebb tárgyból és csak három évfolyamon mérik majd a kompetenciákat.
Az inzulin, a cukorbetegség és a genetikai számolások is előkerültek az idei emelt biológiaérettségin, amelyről megoszlottak a diákvélemények. Volt, aki „szörnyűnek” nevezte a feladatsort, mások szerint azonban könnyebb volt, mint a tavalyi vizsga.
Miközben Hankó Balázs a magyar szakképzést az Európai Unió egyik legsikeresebb rendszerének nevezte a hétfői bizottsági meghallgatáson, Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszterjelölt arról beszélt, hogy a javuló statisztikák önmagukban nem mutatják meg az oktatás valódi minőségét.
Akadémiai szabadság, átlátható finanszírozás, az Erasmus-program helyreállítása és az oktatás egészének újragondolása – többek között ezekről beszélt Lannert Judit a hétfői meghallgatásán, ahol a magyar felsőoktatás helyzetét is értékelte.
Az Állami Számvevőszék vizsgálata után távozik az egyetem rektora, aki lemondásával akarja biztosítani, hogy az intézmény közössége mentesüljön a vitáktól, és továbbra is zavartalanul a szakmai munkára fókuszálhasson.
