Az autizmus szakirányról távozó oktatók ügyében Balatoni Katalin is megszólalt. Szerinte „valami most kipukkadt”, és úgy látja, az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar szerepet játszik abban, hogy Magyarországon nincs elegendő szakember az autizmussal élő gyermekek ellátására.
Ahogy már megírtuk, az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Karának Autizmus Spektrum Pedagógiája szakirányának teljes oktatói csapata felmondott, és 2026. augusztus 31-ével távozik az intézményből. A döntést túlterheltséggel, intézményi nehézségekkel és erős nyomással indokolták, valamint azzal, hogy a növekvő hallgatói létszám a jelenlegi feltételek mellett már a képzés minőségének rovására megy. Az ügyben az Autisták Országos Szövetsége is megszólalt: levélben fordultak az egyetem vezetéséhez, és szakmai együttműködésüket ajánlották fel a képzés fenntartása érdekében.
A történtekre reagált közösségi oldalán Balatoni Katalin, az Orbán-kormány miniszteri biztosa is. Bejegyzésében azt írta, már több körben fejezte ki felháborodását és tehetetlenségét azzal kapcsolatban, hogy az ELTE BGGYK akadályozza Magyarországon a szakemberellátás biztosítását. Posztjában úgy fogalmazott:
Érthetetlen módon elérte, hogy más egyetemeken ne indulhasson autizmus spektrum szakirányú képzés. Ez persze nagyban növelte a kar presztízsét, azonban ellehetetleníti a köznevelésben az ellátás biztosítását, ami teljesen ellentétes a gyermekek érdekeivel.
Balatoni Katalin szerint a legnagyobb probléma, hogy nincs elegendő szakember az országban, és ez addig nem is fog változni, amíg nem bővítik a képzési lehetőségeket más felsőoktatási intézményekben is. Bejegyzésében úgy fogalmazott: „valami most kipukkadt”, utalva a jelenlegi helyzetre és az ELTE közleményére.
Frissítés 04.30.
Az ELTE cikkünk megjelenése után közleményben reagált Balatoni Katalin posztjára. Ebben többek között kifejtették, hogy „Magyarországon új alapképzési szak létesítése a felsőoktatási minőségbiztosítás és hatósági engedélyezés keretében, szabályozott eljárásrend szerint történik. A szaklétesítési eljárás során a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság (MAB) független szakértői véleményt készít a tervezett képzés szakmai és minőségbiztosítási megfelelőségéről. A MAB értékelése a képzési és kimeneti követelményeknek, valamint az Európai Felsőoktatási Térség minőségbiztosítási sztenderdjeinek (ESG) való megfelelés alapján történik.”
Bármely felsőoktatási intézmény jogosult szaklétesítési kérelmet benyújtani; az eljárás minden esetben intézményenként zajlik, és teljes mértékben független más felsőoktatási intézmények – így az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar – működésétől vagy képzési jogosultságaitól. A MAB döntése kizárólag a benyújtó intézmény minőségbiztosítási rendszerének, személyi és infrastrukturális feltételeinek, valamint a tervezett képzés szakmai megalapozottságának értékelésén alapul.
-írták, majd kitértek arra is, hogy az állami ösztöndíjas hallgatók után járó normatív támogatás mértéke több, mint 14 éve(!), 2012. január 20. óta nem változott. Az egy főre jutó támogatás nem követte az elmúlt évek költségnövekedését sem. Ennek következményeként jelentős az oktatói elvándorlás, és a gyógypedagógus-képzés állami finanszírozása megoldatlan.
Miután az ELTE oktatói bejelentették, hogy mind távoznak az Autizmus Spektrum Pedagógiája szakirányról, az Autisták Országos Szövetsége (AOSZ) hivatalos levélben fordult az egyetem vezetéséhez, és szakmai együttműködését ajánlotta fel annak érdekében, hogy a képzés jövője biztosított legyen.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
