„Méltatlan helyzeteket teremt a szakemberhiány” – szakmai segítségét ajánlotta fel az Autisták Országos Szövetsége az ELTE-nek

Miután az ELTE oktatói bejelentették, hogy mind távoznak az Autizmus Spektrum Pedagógiája szakirányról, az Autisták Országos Szövetsége (AOSZ) hivatalos levélben fordult az egyetem vezetéséhez, és szakmai együttműködését ajánlotta fel annak érdekében, hogy a képzés jövője biztosított legyen.

Ahogy arról korábban beszámoltunk, az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Karán lévő Autizmus Spektrum Pedagógiája szakirány teljes oktatói csapata távozik: a döntés értelmében 2026. augusztus 31-ével minden érintett oktató elhagyja az intézményt. A háttérben túlterheltséget, intézményi nehézségeket és erősödő nyomást említettek.

„Az intézményi kontextus, illetve az, hogy több irányból érkező, erős nyomás ütközőpontjába kerültünk, extrém túlterhelődéshez, kollégák elvesztéséhez, csapatunk szétmorzsolódásához vezetett. Büszkék vagyunk arra, hogy egyre többen szeretnének az autizmus spektrum pedagógiájáról tanulni, a jelenlegi feltételek mellett azonban a hallgatói létszám növelése egyértelműen a minőség rovására megy” – írták a Facebook posztjukban.

Az ügyben most megszólalt az AOSZ is. A szervezet közlése szerint elnökük, Kapitány Imola hivatalos levélben kereste meg Dr. Papp Gabriella dékánt, hogy tájékozódjanak a képzés jövőjéről. Különösen amiatt aggódnak, hogy az érintett oktatók a következő tanévben már nem a jelenlegi formában vesznek részt az oktatásban.

A szövetség szerint a helyzet túlmutat egy egyetemi belső ügyön:

nap mint nap látjuk, hogy a megfelelően képzett szakemberek hiánya milyen méltatlan helyzeteket teremt az autista emberek és családjaik számára.

Hangsúlyozták, szeretnének megbizonyosodni arról, hogy a képzés továbbra is magas szakmai színvonalon folytatódik. Ennek érdekében nemcsak kérdéseket tettek fel a kar vezetésének, hanem felajánlották szakmai együttműködésüket is a képzés fenntartása és fejlesztése érdekében.

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.