Miután az ELTE oktatói bejelentették, hogy mind távoznak az Autizmus Spektrum Pedagógiája szakirányról, az Autisták Országos Szövetsége (AOSZ) hivatalos levélben fordult az egyetem vezetéséhez, és szakmai együttműködését ajánlotta fel annak érdekében, hogy a képzés jövője biztosított legyen.
Ahogy arról korábban beszámoltunk, az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Karán lévő Autizmus Spektrum Pedagógiája szakirány teljes oktatói csapata távozik: a döntés értelmében 2026. augusztus 31-ével minden érintett oktató elhagyja az intézményt. A háttérben túlterheltséget, intézményi nehézségeket és erősödő nyomást említettek.
„Az intézményi kontextus, illetve az, hogy több irányból érkező, erős nyomás ütközőpontjába kerültünk, extrém túlterhelődéshez, kollégák elvesztéséhez, csapatunk szétmorzsolódásához vezetett. Büszkék vagyunk arra, hogy egyre többen szeretnének az autizmus spektrum pedagógiájáról tanulni, a jelenlegi feltételek mellett azonban a hallgatói létszám növelése egyértelműen a minőség rovására megy” – írták a Facebook posztjukban.
Az ügyben most megszólalt az AOSZ is. A szervezet közlése szerint elnökük, Kapitány Imola hivatalos levélben kereste meg Dr. Papp Gabriella dékánt, hogy tájékozódjanak a képzés jövőjéről. Különösen amiatt aggódnak, hogy az érintett oktatók a következő tanévben már nem a jelenlegi formában vesznek részt az oktatásban.
A szövetség szerint a helyzet túlmutat egy egyetemi belső ügyön:
nap mint nap látjuk, hogy a megfelelően képzett szakemberek hiánya milyen méltatlan helyzeteket teremt az autista emberek és családjaik számára.
Hangsúlyozták, szeretnének megbizonyosodni arról, hogy a képzés továbbra is magas szakmai színvonalon folytatódik. Ennek érdekében nemcsak kérdéseket tettek fel a kar vezetésének, hanem felajánlották szakmai együttműködésüket is a képzés fenntartása és fejlesztése érdekében.
A nyolcadikos Eszter idén felvételizik a középiskolába, autistaként azonban több mint harminc helyi iskola közül hivatalosan mindössze két iskolába jelentkezhet.
Fóti Péter oktatáskutató az alsó tagozatos oktatás egyik alapvető hibájának látja, hogy a tanulást a betűk, a szótagok és a számjegyek megtanításával kezdi, miközben a gyerekek természetes módon először mindig az összefüggéseket és a jelentést értik meg. Szerinte az olvasás, az írás és a matematika tanításában az összefüggések megértésének kellene megelőznie a részek elemzését, ami az alsós pedagógia gyökeres átalakítását is szükségessé teszi. Vélemény.
Több mint ötezer válasz érkezett eddig a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének KÖR-kép elnevezésű országos kérdőívére, amelynek célja, hogy feltérképezze, milyen problémákkal szembesülnek a köznevelésben dolgozók.
Átadta az Év Oktatója Díjakat a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK). Az elismerésekkel azokat az egyetemi és főiskolai oktatókat díjazták, akiket a hallgatók kiemelkedőnek tartanak szakmai munkájuk, mentorálásuk és a diákokkal való kapcsolatuk alapján.
A tankönyvpiac átalakításának első kézzelfogható lépéseiről számolt be az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. A tárca szerint több mint 800 kiadvány érkezett a tankönyvkínálat bővítését célzó pályázatra, emellett felülvizsgálták a KELLO és az Alföldi Nyomda között kötött, 45 milliárd forintos keretmegállapodást is. A minisztérium szerint mindez a pedagógusok szabad tankönyvválasztásának visszaállítását készíti elő.
Nem szeretne kimaradni a bölcsődéket érintő szakmai egyeztetésekből a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete – ezt is jelezték Kereki Judit államtitkárnak. Az egyeztetésen szó volt a bölcsődei bérek rendezéséről, az intézmények finanszírozásáról, illetve egy rendszeres ágazati érdekegyeztető fórum létrehozásáról is.
Július 23-án derülnek ki a ponthatárok, a tavalyi adatok alapján azonban már most látszik, hogy az egyik legnépszerűbb gazdasági képzésre nem volt könnyű bejutni: szinte minden egyetemen 400 pont körüli vagy annál magasabb eredmény kellett az állami ösztöndíjas hely megszerzéséhez. Összegyűjtöttük a tavalyi ponthatárokat.
Az ORFK az iskolaőröket ért atrocitásokról is közölt számot, és az is kiderült, a Belügyminisztérium egyelőre nem tervez változtatni a számos kritikával illetett rendszeren.
Hét pontban fogalmazzák meg, mire lenne szükség az „urambátyámrendszer” felszámolásához.
