Miután az ELTE oktatói bejelentették, hogy mind távoznak az Autizmus Spektrum Pedagógiája szakirányról, az Autisták Országos Szövetsége (AOSZ) hivatalos levélben fordult az egyetem vezetéséhez, és szakmai együttműködését ajánlotta fel annak érdekében, hogy a képzés jövője biztosított legyen.
Ahogy arról korábban beszámoltunk, az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Karán lévő Autizmus Spektrum Pedagógiája szakirány teljes oktatói csapata távozik: a döntés értelmében 2026. augusztus 31-ével minden érintett oktató elhagyja az intézményt. A háttérben túlterheltséget, intézményi nehézségeket és erősödő nyomást említettek.
„Az intézményi kontextus, illetve az, hogy több irányból érkező, erős nyomás ütközőpontjába kerültünk, extrém túlterhelődéshez, kollégák elvesztéséhez, csapatunk szétmorzsolódásához vezetett. Büszkék vagyunk arra, hogy egyre többen szeretnének az autizmus spektrum pedagógiájáról tanulni, a jelenlegi feltételek mellett azonban a hallgatói létszám növelése egyértelműen a minőség rovására megy” – írták a Facebook posztjukban.
Az ügyben most megszólalt az AOSZ is. A szervezet közlése szerint elnökük, Kapitány Imola hivatalos levélben kereste meg Dr. Papp Gabriella dékánt, hogy tájékozódjanak a képzés jövőjéről. Különösen amiatt aggódnak, hogy az érintett oktatók a következő tanévben már nem a jelenlegi formában vesznek részt az oktatásban.
A szövetség szerint a helyzet túlmutat egy egyetemi belső ügyön:
nap mint nap látjuk, hogy a megfelelően képzett szakemberek hiánya milyen méltatlan helyzeteket teremt az autista emberek és családjaik számára.
Hangsúlyozták, szeretnének megbizonyosodni arról, hogy a képzés továbbra is magas szakmai színvonalon folytatódik. Ennek érdekében nemcsak kérdéseket tettek fel a kar vezetésének, hanem felajánlották szakmai együttműködésüket is a képzés fenntartása és fejlesztése érdekében.
A nyolcadikos Eszter idén felvételizik a középiskolába, autistaként azonban több mint harminc helyi iskola közül hivatalosan mindössze két iskolába jelentkezhet.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
