2005 óta csaknem megtízszereződött Magyarországon az autizmussal diagnosztizált tanulók száma, a sajátos nevelési igényű (SNI) gyerekeké pedig százezerre nőtt. Hiába kapja meg azonban egyre több gyerek az SNI kódot, mégis nehezen érvényesülnek az iskolában.
30 helyett 2 középiskola
Nagyon nehéz középiskolát találniuk, hiszen – például az autistákra leszűkítve – csak minden negyedik iskola fogad ilyen tanulókat, 1125 intézményből mindössze 284 veszi fel őket. (A KIFIR tanulmányi terület, felvételi tájékoztató és írásbeli vizsgahelyszín keresőben megtaláljátok, hogy melyik iskola fogad sajátos nevelési igényű tanulókat.) Ezzel a helyzettel szembesült a kilencedik osztályba készülő Eszter is, akivel az elmúlt hónapokban több középiskola is tudatta, hogy nem látják szívesen.
"Harmincvalahány Veszprém megyei iskola közül alig néhány alapító okiratában találtuk meg, hogy felvesznek autistákat. A megkérdezett iskolákból mindössze kettő volt, aki azt válaszolta, hogy igen, szívesen látják és fejlesztést is tudnak biztosítani" – mesélte lapunknak Eszter édesanyja.
Elmondása szerint a lánya magasan funkcionáló autista, amit nehezen lehet nála észrevenni a hétköznapokban. Ez is okozott nekik konfliktust, hiszen volt, hogy azzal vádolták meg más szülők, hogy csak vették a diagnózist, mert így jelentős kedvezményekben részesülhetnek.
Az iskolaigazgatók sem állnak mindig nyitottan a kérdéshez: elmesélte az édesanya, hogy egy tájékoztatón eleinte kifejezetten örült Eszternek az intézményvezető. Amikor meghallotta, hogy egy szorgalmas, csendes lányról van szó, azt mondta, hogy szívesen látják. Majd kiderült, hogy autista és rögtön megváltozott az igazgató hozzáállása. Kifejtette, hogy nem vehetik fel a lányt, mert nem veszélyeztetheti a többi diák testi épségét.
"Ha meghallják az autizmus szót, akkor rögtön egy dühöngő őrültre gondolnak, holott ez egy nagyon széles spektrum. Vannak, akiken szinte nem is lehet észrevenni a hétköznapokban, míg mások tényleg 24 órás felügyeletre szorulnak, mégis egy kalap alá veszik őket. Mi ezt tartjuk a legnagyobb problémának"
– mondta a szülő, aki azt is elárulta, hogy általában sajátos nevelési igényű státuszt is kapnak az autisták, hiszen a beilleszkedéssel, tanulással is nehézségeik vannak. Lényegében minden autista SNI-s, de nem minden SNI-s autista.
De mi is az a sajátos nevelési igény?
Sajátos nevelési igényűnek azok a gyerekek számítanak, akik valamilyen mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékossággal élnek, esetleg autizmus spektrumzavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzdenek, vagy halmozottan sérültek.
A KSH adatai alapján az SNI-s gyerekek száma évről-évre emelkedik:
| Tanév | Autizmus spektrum zavarral rendelkező | Összesen |
| 2005/2006 | 934 | 78808 |
| 2020/2021 | 7480 | 92845 |
| 2021/2022 | 8437 | 97286 |
| 2022/2023 | 9747 | 99588 |
Az SNI kódot azok a gyerekek kaphatják meg, akikről valamelyik szakértői bizottság kiállít egy szakértői véleményt. Ilyenkor a bizottság javasol egy általános iskolát - középiskolába már maguktól kell bekerülniük -, ahová a gyerek felvehető, ami előnyös lehet, hiszen a szülők gyakran nehezen találnak megfelelő iskolát. Ezt követően a szülő köteles ebbe az intézménybe járatni a gyerekét, kivéve persze, ha alapítványit vagy magánt választanak.
Ezekben az iskolákban viszont borsos tandíjak vannak, amit nem mindenki engedhet meg magának, éppen ezért Eszter is állami iskolában tanul jelenleg, egy viszonylag kisebb, családias intézményben, ahol többnyire elkerülték eddig a konfliktusokat. Az utóbbi években időnként azért előjöttek problémák, ami abból is adódik, hogy Eszter nehezebben barátkozik. Ötödik-hatodik osztályban zaklatták osztálytársai, de a pedagógusok maximálisan támogatták a lányt és segítettek a helyzet kezelésében. Azt ugyanakkor kiemelte az édesanyja, hogy nem mindenki ilyen szerencsés:
"Ha rosszabb a légkör, akkor nagyon hamar pokollá válhat a gyerek élete. Hiába integráló iskola sok hely, ha nem foglalkoznak megfelelően a diákokkal. Ez bizony az adott pedagógusokon múlik" - jegyezte meg.
Súlyos gyógypedagógus-hiánnyal küzdenek az iskolák
"A pedagógiai szakszolgálat határozata szerint az SNI-s gyerekek jogosultak fejlesztő foglalkozásokra, hogy ki hányszor, azt egyénileg határozzák meg. Az már más kérdés, hogy ebből a kijelölt iskola mennyit tud biztosítani. Eszternek pl. heti kettő jár, amiből heti egyet kap meg"
– mondta az édesanya, aki szerint már ennek is örülhetnek, mert másoktól azt hallotta, hogy a legtöbb gyereknél egyáltalán nem tudják biztosítani, és magánúton kell hordani őket a foglalkozásokra, ami nem két fillér.
A Pedagógusok Szakszervezete szerint legalább 14-15 ezer gyógypedagógusra lenne szükség az országban, viszont a tavaly májusi adatok alapján van olyan megye, ahol egy sajátos nevelési igényű gyerekre mindössze 0,08 gyógypedagógus jut, holott a tanulóknak joguk van hozzá, hogy megfelelő pedagógiai, gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai ellátásban részesüljenek, ez viszont a hatalmas gyógypedagógus-hiány miatt gyakran nem valósul meg.
Egy kis odafigyelés
Eszter egyébként egy nagyon szorgalmas lány, aminek meg is lett az eredménye, hiszen a vártnál jobban sikerült a felvételije. Sokat jelentett, hogy egy olyan iskolában töltötte ki a feladatlapokat, ahol kicsit kisebb volt a létszám, és kifejezetten odafigyeltek rá. 77 pontot ért el az írásbelin, így nagy eséllyel bekerül az álomiskolájába. Ebben a cikkünkben megnézhetitek, hogy milyen eredmények születtek a legjobb gimnáziumokban:
