A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnöke, Freund Tamás az eredmények ismertetésekor hangsúlyozta: „a kutatás-fejlesztés a jövő kulcsa, ehhez pedig elengedhetetlen, hogy a kutatók olyan körülmények között dolgozhassanak, amelyek lehetővé teszik a kibontakozást.” A friss felmérés azonban azt mutatja, hogy a magyar tudományos pálya ma távol áll ettől. A Telex részletesen számolt be a kutatás eredményeiről.

A több mint ötezer kutató válaszai alapján a magyarországi affiliációval rendelkező kutatók mediánjövedelme mindössze 550 ezer forint. A 30 év alattiaknál ez még alacsonyabb: 450 ezer forint, miközben a legalacsonyabb megjelölt összeg 225 ezer forint.

A fiatal kutatók körében a jövedelmek közti különbségek extrém nagyok:

• legalacsonyabb: 225 000 Ft,
• legmagasabb: 850 000 Ft.

A kutatók csak 33 százaléka él meg kizárólag a főállásából. A többiek különböző mellékállásokból, ösztöndíjakból vagy projektdíjakból egészítik ki a megélhetésüket. A 30 év alattiaknál ez még súlyosabb: náluk a főállásból származó jövedelem 50 százalék alá esik.

A jelentés szerint a kutatók jelentős része hetente jóval 40 óra felett dolgozik, miközben az állami szektorban a kutatói bérek továbbra is az európai átlag alatt maradnak.

A válaszadók gyakran említették problémaként:

• a túlzott adminisztrációt,
• a pálya kiszámíthatatlanságát,
• az előrelépési lehetőségek hiányát,
• a folyamatos pályázati nyomást.

Freund Tamás kiemelte: „Nem időrabló adminisztrációra és alacsony bérekre vágyik az, aki tudományt akar művelni.”

A kutatók 53 százaléka a pályaelhagyást is mérlegelte

A kutatói közösség jövője szempontjából az egyik legriasztóbb adat, hogy a kutatók több mint felének már megfordult a fejében a pálya elhagyásának gondolata. Ez különösen a fiatalabb korosztályt érinti: a 31–35 évesek 70 százaléka gondolkodott már pályaelhagyáson, a kutatóintézetekben dolgozóknál pedig még rosszabb a helyzet: 62,6 százalék.

A külföldön dolgozó kutatók mediánjövedelme 300 ezer forinttal magasabb (850 ezer forint), mint a Magyarországon élőké. Nem meglepő, hogy a külföldre távozott kutatók fele már nem tervezi a hazatérést. A Magyarországon élők 38 százaléka az elmúlt három évben komolyan fontolgatta, hogy külföldön folytatná karrierjét.

A legjellemzőbb motivációk:

• magasabb fizetés,
• jobb munkakörülmények,
• több szakmai lehetőség,
• nagyobb társadalmi megbecsülés.

Az MTA elnöke szerint „a kutatói utánpótlás biztosítása nemzetstratégiai ügy”, ezért a felmérésben szereplő problémák kezelése nem tűr halasztást.