Azonnali, 50 százalékos béremelést követelnek az állami egyetemeken dolgozók.
279 ezer 300 forintot keres két diplomával és doktori fokozattal egy egyetemi adjunktus, egy másik bérpapír szerint egy oktató nettó 323 ezer forintot keres 33 év oktatatói és kutatói munka után – derül ki az RTL Híradóból.
A Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete (FDSZ) átadta a rendelkezésükre álló adatokat Hankó Balázs államtitkárnak, hogy ő is átlássa az egyetemek bérviszonyait. Erre azért van szükség, mert Hankó Balázs szerint a fenntartói adatok alapján az állami egyetemeken az egyetemi tanársegédi havi kereset átlagosan 450 ezer forint, az egyetemi adjunktusi 550 ezer forint, az egyetemi docensi 800 ezer forint, az egyetemi tanári pedig 1,2 millió forint. Az FDSZ által bemutatott bérpapírok szerint azonban lényegesen kevesebbet keresnek az oktatók.
"Hiába van átlag, hogyha egy-egy nagyobb pályázati összeg, egy-egy nagyobb kutatónál elviszi egyszerűen az értékét" – mondta Gregog Anikó, az FDSZ titkára, docens. A szakszervezet a tárgyaláson azonnali, 50 százalékos béremelést követel. Azt is el szeretnék elérni, hogy a doktoranduszok legfeljebb 180 ezer forintos ösztöndíját megduplázza a kormány. A tárgyalásokat május elején folytatják, amikor az egyetemen dolgozó adminisztratív munkások, könyvtárosok, levéltárosok fizetésemeléséről is tárgyalnak.
Ahogy arról korábban már beszámoltunk, idén februárban az Eötvös Loránd Tudományegyetem több mint ezer dolgozója írta alá azt a nyílt levelet, amiben megfogalmazták; elfogadhatatlannak tartják, hogy míg a közoktatási szektorban bérrendezés zajlik, addig az állami egyetemek fenntartói nem biztosítják "az elvárt magas színvonalú oktatáshoz és kutatáshoz és tisztességes bérezéshez szükséges forrásokat". A követelésekhez először a Budapesti Műszaki Egyetem, majd a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem dolgozói is csatlakoztak.
A Híradó megkereste a Kulturális és Innovációs Minisztériumot, akik azt mondták, hogy az elmúlt években elindított felsőoktatási béremelést is szeretnék folytatni, erről az egyeztetések megindultak, a háború kiszámíthatatlansága miatt viszont türelmet kérnek.
Hallgatók jönnek, hallgatók mennek, egy valaki azonban hosszú ideje biztos pont az ELTE BTK-n: Sutyi. A 20 éves cirmos otthonosan jár-kel a Trefort-kertben, jól ismeri az egyetem minden zugát, és az sem billenti ki a nyugalmából, ha falatozás közben veszik videóra.
A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.
Először ült egy asztalhoz lényegében minden érintett fél, hogy a Pázmány Campus és a Magyar Rádió lebontott épületeinek helyén maradt terület jövőjéről egyeztessenek. A campus eredeti formájában már biztosan nem épül meg, abban azonban egyetértés alakult ki, hogy a jelenlegi poros, sittes területet mielőbb rendezni kell.
Az iskolák és óvodák nagyobb szerepet kaphatnának saját pedagógusaik továbbképzésében és megszűnnének a központilag szervezett tartalmi megújító képzések. A 120 kredites, ötéves továbbképzési kötelezettség továbbra is megmaradna, de változna, hogyan lehet teljesíteni. A kormány terve szerint az intézmények saját belső képzéseket is szervezhetnének.
@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu
Az 50 ezer forintos összeget húsz utalvány formájában kézbesítik az arra jogosultaknak.
Nem terhelnék tovább újabb órákkal a diákokat, az új fejlesztési területek inkább projektmunkákon vagy összevont tantárgyakon keresztül jelenhetnének meg a Nemzeti alaptantervben. Az ezzel kapcsolatos egyeztetések már meg is kezdődtek.
Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.
