Azonnali, 50 százalékos béremelést követelnek az állami egyetemeken dolgozók.
279 ezer 300 forintot keres két diplomával és doktori fokozattal egy egyetemi adjunktus, egy másik bérpapír szerint egy oktató nettó 323 ezer forintot keres 33 év oktatatói és kutatói munka után – derül ki az RTL Híradóból.
A Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete (FDSZ) átadta a rendelkezésükre álló adatokat Hankó Balázs államtitkárnak, hogy ő is átlássa az egyetemek bérviszonyait. Erre azért van szükség, mert Hankó Balázs szerint a fenntartói adatok alapján az állami egyetemeken az egyetemi tanársegédi havi kereset átlagosan 450 ezer forint, az egyetemi adjunktusi 550 ezer forint, az egyetemi docensi 800 ezer forint, az egyetemi tanári pedig 1,2 millió forint. Az FDSZ által bemutatott bérpapírok szerint azonban lényegesen kevesebbet keresnek az oktatók.
"Hiába van átlag, hogyha egy-egy nagyobb pályázati összeg, egy-egy nagyobb kutatónál elviszi egyszerűen az értékét" – mondta Gregog Anikó, az FDSZ titkára, docens. A szakszervezet a tárgyaláson azonnali, 50 százalékos béremelést követel. Azt is el szeretnék elérni, hogy a doktoranduszok legfeljebb 180 ezer forintos ösztöndíját megduplázza a kormány. A tárgyalásokat május elején folytatják, amikor az egyetemen dolgozó adminisztratív munkások, könyvtárosok, levéltárosok fizetésemeléséről is tárgyalnak.
Ahogy arról korábban már beszámoltunk, idén februárban az Eötvös Loránd Tudományegyetem több mint ezer dolgozója írta alá azt a nyílt levelet, amiben megfogalmazták; elfogadhatatlannak tartják, hogy míg a közoktatási szektorban bérrendezés zajlik, addig az állami egyetemek fenntartói nem biztosítják "az elvárt magas színvonalú oktatáshoz és kutatáshoz és tisztességes bérezéshez szükséges forrásokat". A követelésekhez először a Budapesti Műszaki Egyetem, majd a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem dolgozói is csatlakoztak.
A Híradó megkereste a Kulturális és Innovációs Minisztériumot, akik azt mondták, hogy az elmúlt években elindított felsőoktatási béremelést is szeretnék folytatni, erről az egyeztetések megindultak, a háború kiszámíthatatlansága miatt viszont türelmet kérnek.
Kevesebben jelentkeztek idén, mint tavaly, de vajon ez elég lesz ahhoz, hogy csökkenjenek a ponthatárok az állami pszichológia alapszakokon? Megnéztük, hogyan alakult az érdeklődés a képzés iránt, és az idei érettségik alapján mire számíthatnak a felvételizők.
Még csak most ballagott el az általános iskolából, de már tudományos kutatóként készül a mesterséges intelligencia egyik legfontosabb nemzetközi konferenciájára.
30-33 fokra forrósodott csoportszobákban alszanak a kisgyerekek a mezőkövesdi városi bölcsődében a térség országgyűlési képviselője szerint. Csézy Erzsébet ezért első képviselői fizetéséből egymillió forintot ajánl fel az intézmény klimatizálására, és arra kéri a helyi vállalkozókat is, hogy segítsenek összegyűjteni a hiányzó összeget.
A korábbi területfejlesztési miniszter szerint központi utasításról lehet szó. Emlékezetes, hogy a tankerületek által indoklás nélkül elutasított pályázatokból az előző Orbán-kormány alatt volt probléma.
Nyílt levelet tett közzé az MCC egy szülőtől, aki Magyar Péternek és Ruff Bálintnak címezte sorait. Arra kéri a döntéshozókat, hogy a tehetséggondozó programokat továbbra is biztosítsák a mintegy 8000 érintett diáknak.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Felsőfokú végzettséget és többéves szakmai tapasztalatot vár el az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium azon a nyílt pályázaton, amelyet a modellváltó egyetemeket fenntartó alapítványok új kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagjainak kiválasztására írt ki. A kiválasztott szakemberek egyik legfontosabb feladata lesz, hogy közreműködjenek az alapítványok megszüntetésében és az egyetemek új fenntartói struktúrára való átállásában.
