Többek között a képzési normatívák azonnali 50 százalékos emelését és inflációkövető éves emelés bevezetését követelik.
"Mi, az ország legnagyobb állami fenntartású egyeteme, az Eötvös Loránd Tudományegyetem alulírott dolgozói elfogadhatatlannak tartjuk, hogy a közoktatási szektorban zajló bérrendezéssel egy időben a fenntartó továbbra sem biztosítja az elvárt magas színvonalú oktatáshoz és kutatáshoz és tisztességes bérezéshez szükséges forrásokat, hogy a mára teljesen elértéktelenedett és méltatlanul alacsony garantált béreket és hallgatói juttatásokat növelni lehessen" - írják az Eötvös Loránd Tudományegyetem dolgozói az állami intézmények fenntartójának címzett nyílt levelükben.
Az aláírók követelik a munkáltatói döntésen alapuló illetmény (2021-22-től bevezetett “15+15%”) alapbérbe való beépítését, valamint az így létrejövő garantált alapbérek legalább 50%-os azonnali emelését minden munkakörben és beosztásban. Követelik továbbá az oktatói-kutatói és a közalkalmazotti bértáblák felülvizsgálatát, a nemzetgazdasági átlagnak megfelelő garantált tanársegédi minimumbér bevezetését és bértáblában való rögzítését, valamint a további oktató kollégák, illetve a kutatást-oktatást támogató kollégák bérezésének ehhez igazítását, és inflációkövető garantált éves emelés bevezetését.
Nyílt levelükben hozzáteszik, hogy egy évvel ezelőtt, 2023 januárjában egy hasonló nyílt levél hatására az egyetem vezetése három intézményi minimálbért vezetett be.
A tanársegédek béreit bruttó 380 ezer forintban, az adjunktusokét bruttó 420 ezer forintban, az oktatást-kutatást támogató munkakörben dolgozók garantált bérminimumát pedig bruttó 362 ezer forintban határozták meg. Ezt azonban az infláció felemésztette. Hozzáteszik továbbá, hogy a docensi és egyetemi tanári munkakörben dolgozók körében nem is került sor hasonló rendszer bevezetésére.
"Emiatt állhat elő az a helyzet, hogy egy záróvizsga bizottság docens elnökének ma kevesebb a bére (bruttó 504 480 Ft), mint a sikeres záróvizsgájának másnapján pedagógusgyakornokként elhelyezkedő pályakezdőnek (bruttó 528 ezer forint" - írják. Utalva a közpktatásban dolgozó pedagógusok bruttó 32,2 százalékban meghatározott béremelésére, amely szerint 2024 januárjától a pedagógusok bruttó bérezése nem lehet kevesebb, mint
- gyakornok esetén bruttó 528 800 forint,
- pedagógus I. kategóriában bruttó 538 ezer forint,
- pedagógus II. kategóriában bruttó 555 ezer forint,
- mesterpedagógus kategóriában bruttó 630 ezer forint,
- a kutatótanárok esetében pedig bruttó 750 ezer forint.
Az egyetemi dolgozók ugyanakkor megjegyzik, hogy fontosnak és régóta időszerűnek tartották a közoktatásban dolgozók béremelését, most azonban a saját "méltatlan és hosszú évek óta rendezetlen" béreikért emelnek szót. Emiatt követelik, hogy az állami fenntartású felsőoktatási intézményekben is történjen meg végre a bérek felzárkóztatása.
"Magyarország elemi érdeke, hogy legnagyobb és kiválóan teljesítő, a tanárképzésben vezető szerepet vállaló egyetemén és minden állami fenntartású felsőoktatási intézményben:
- szűnjön meg a méltatlan bérhelyzet miatt már megindult munkaerő-elvándorlás,
- az oktatói, valamint az oktatást-kutatást támogató munka méltó ellentételezéssel folyjon, és hogy
- a tudományos pálya újra vonzóvá váljon, hogy fiatal oktatóink számára is tervezhetővé váljon a jövő"
- teszik hozzá.
Véleményük szerint ennek kulcsa a 2018 óta nem módosított képzési normatívák (ún. költségkeret) azonnali, legalább 50%-os emelése, ami az egyetem gazdálkodásának alapja.
A nyílt levelet több mint ezer ELTE-s dolgozó írta alá.
