"Menjen dolgozni!" - válaszolják sokan, amikor egy egyetemista pénzügyi nehézségekre panaszkodik. Egy friss kutatás szerint azonban a magyar egyetemisták többsége állandó jelleggel vállal valamilyen munkát, legyen szó arról, hogy a tanulmányai mellett teljes állásban dolgozik, vagy az órái között diákmunkát vállal. A helyzetükön ráadásul az ösztöndíjak sem segíthetnek, hiszen egy technikumban tanuló középiskolás is magasabb tanulmányi ösztöndíjakra számíthat, mint egy színötös mérnök-, bölcsész- vagy orvostanhallgató.
Körülbelül minden hatodik hallgatónak megoldhatatlan feladatnak bizonyulna egy százezer forintos extra kiadás finanszírozása - hívja fel rá a figyelmet a legfrissebb Eurostudent felmérés.
A 2022 tavaszán végzett kutatás szerint a magyar egyetemisták nagyjából fele küzd pénzügyi nehézségekkel; 25 százalékuk "közepes", 23 százalékuk viszont súlyos anyagi gondokról számolt be. A legrosszabb helyzetben a felsőoktatási szakképzésben tanulók vannak, akiknek 28 százaléka vallott komoly anyagi problémákról, míg az alap- és mesterképzéseken tanulóknak átlagosan 23-24 százaléka küzd anyagi nehézségekkel.
Ezt az is szemlélteti, hogy amikor arról kérdezték őket, hogy tudnának-e önállóan, vagy a családjuk, esetleg a barátaik segítségével egy százezer forintos összegű extra kiadást finanszírozni, minden hatodik egyetemista nemmel felelt.
Pedig a felmérés szerint a hallgatók közel 60 százaléka folyamatosan vállal valamilyen munkát a tanulmányai mellett, legyen szó teljes állásról, félállásról, vagy esetleg valamilyen alkalmi diákmunkáról.
"Míg a hallgatók 43 százaléka a kérdőíves adatfelvétel félévében egyáltalán nem dolgozott, 15 százalék végzett alkalmi jellegű munkát a szorgalmi időszakban, 42 százalék pedig folyamatosan (bár nem feltétlenül teljes munkaidőben) vállalt munkát a tanulmányai mellett"
- írják, hozzátéve, hogy munkarendek szerint azonban nagy az eltérés.
Míg ugyanis a részidős képzésben (levelező, esti, vagy távoktatás) tanulók kilenctizede - 90,2 százaléka - állandó jelleggel dolgozik, addig a nappali munkarendű képzésre járóknak mindössze a negyedére (27%) jellemző ez, 19 százalékuk pedig inkább alkalmi munkákat vállal, hiszen a tanulmányaikkal, a félévente változó órarendjükkel és a nap közepére beékelt órákkal, vagy a két előadás közötti több órás szünetekkel egy kötött munkaidős álllás nehezen összeegyeztethető.
Éppen emiatt a tanulmányaik mellett folyamatosan dolgozók aránya a nappali rendszerű
"A legkevesebben az orvos- és egészségtudomány (69%), valamint a természettudomány (60%) képzési területek hallgatói között vállalnak munkát a tanulmányaik mellett. Az állandó jelleggel dolgozók aránya a hitéleti képzési területen tanulók körében a legmagasabb (77%), de ugyancsak magasabb az átlagosnál a folyamatos jelleggel dolgozók aránya a sporttudományi, államtudományi, gazdaságtudományi és pedagógusképzési területen, továbbá a jogi képzésekben. Ez összefüggésben van azzal, hogy ezeken a képzési területeken az átlagosnál magasabb a részidős képzésben részt vevők aránya. Alkalomszerű munkavállalás a leggyakrabban a művészet és a sporttudomány képzési területek hallgatóit jellemzi (24% illetve 22%)" - teszik hozzá.
A kutatás során felvett adatok szerint a hallgatók többsége nem azért dolgozik az egyetemi tanulmányai alatt, mert szeretne, hanem kifejezetten anyagi okokból. Fizetniük kell a megélhetésüket, a tanulmányaik költségeit, de olyan egyetemisták is vannak, akiknek másokat kell anyagilag támogatni, például beteg szülőket, testvéreket, vagy bizonyos esetekben a saját gyerekeiket.
A nappali képzésekre járók mintegy 56 százaléka például azért dolgozik, hogy tudja fizetni a megélhetésének költségeit. Például a kollégiumot, aminek az ára a fővárosban körülbelül havi 18-25 ezer forint között mozog, vidéken azonban akár 40 ezer forint is lehet, vagy az albérletet, aminek a havi költségei a százezer forintot is meghaladhatják attól függően, hogy hányan és mekkora lakáson osztoznak, mennyi rezsit kell fizetni. Ehhez adódik hozzá a tömegközlekedés, ami szintén több ezer forintos kiadást jelent csak az egyetemvároson belül, anélkül, hogy például egy fővárosban tanuló vidéki diák hazautazna hétvégente meglátogatni a családját. Az étkezésről, a bevásárlásról, a telefonszámláról, a ruházkodásról és a szórakozásról pedig még nem is beszéltünk, holott huszonéves egyetemistaként - sőt, semmilyen életkorban - nem szabadna, hogy a kikapcsolódás, például egy mozi, színház, koncert, vagy egy hétvégi buli luxus legyen.
"A nappali képzésekre járók leggyakrabban a munkatapasztalat szerzését jelölték meg a fontosnak ítélt motivációk között (58%). Ugyanakkor csaknem ugyanannyien vannak a nappali képzésre járók között is azok, akik számára nagyon fontos vagy inkább fontos szempont az, hogy a munka révén a megélhetési költségüket fedezzék (56%), 31 százalékukat pedig teljes mértékben vagy nagyrészt az motiválja a munkavállalásban, hogy anélkül nem engedhetnék meg maguknak a továbbtanulást" - írják.
A tanulmányaik mellett dolgozó diákok többségét ráadásul nem is olyan területen alkalmazzák, ami kapcsolódik a tanulmányaikhoz.Ennek ellenére a dolgozó egyetemisták 48 százaléka inkább tartja magát munkavállalónak, és csak másodsorban felsőoktatási tanulmányokat folytató hallgatónak, hiába lenne egyébként pont az a "dolguk," hogy egyetemisták legyenek.
Kapnak ösztöndíjat(?)
"Tanuljon úgy, hogy kapjon ösztöndíjat!
- érkeztek ilyen és ehhez hasonló visszajelzések az Eduline olvasóitól a korábbi cikkünkhöz.
2020 óta azonban a tanulmányi ösztöndíj alsó összeghatára mindössze 8300 forint, és vannak olyan egyetemi szakok, ahol ehhez 4,00 feletti átlagot kell teljesíteni. A hallgatói normatíva összege ugyanis 2020. február 1-je óta, vagyis már négy éve nem változott, ennek összege 166 600 forint. Ez az a pénz, amit az egyetem hallgatónként kap, és ebből finanszírozzák többek között a tanulmányi- és szociális ösztöndíjakat, amelyeknek az összege átlagosan 16-32 ezer forint, így sok esetben akkor sem haladja meg egy hallgató "bevételeinek" összege a havi 40-50 ezer forintot, ha a tanulmányi ösztöndíj mellett esetleg szociális alapon járó támogatást is kap.
Ösztöndíjak ráadásul nem is minden hallgatónak járnak. Szociális ösztöndíjat például csak azok a diákok kaphatnak, akik nappali rendszerű képzésen tanulnak, emellett pedig a szociális helyzetük alapján "eléggé rászorulnak", tanulmányi (vagy egyéb teljesítmény alapú) ösztöndíj pedig a legtöbb egyetemen szintén csak az államilag támogatott képzésen tanulóknak jár, azon belül is a hallgatók legfeljebb 50 százalékának, így a legtöbben a kiadásaik finanszírozásához egyáltalán nem, vagy csak alig számolhatnak az egyetemtől kapott ösztöndíjakkal.
Ellenben a szakképzésben tanuló középiskolásokat bőkezűen támogatja a kormány, amit az is bizonyít, hogy a technikumban vagy szakiskolában tanuló diákok már 2,00 és 2,99 közötti tanulmányi átlaggal is havi 8000 forintra lehetnek jogosultak, ez az összeg azonban 3,00 és 3,99 közötti tanulmányi átlag esetén már 25 000 forint, 4,50-es tanulmányi átlag felett pedig havi 59 ezer. Ekkora összegre a legtöbb egyetemista aligha számíthat.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
