Hiába az ország egyik legjobb egyeteme, ami a nemzetközi rangsorokban is jól szerepel; az Eötvös Loránd Tudományegyetemen az alacsony bérek miatt hiány van az oktatókból, nincs utánpótlás és a megmaradt dolgozókat is szinte már csak a lojalitás tartja az intézményben. A bérek semmiképp sem.
„Az egyetemi karrier egy olyan hobbi, amihez meg kell találni azokat a forrásokat, amik biztosítják a szükséges anyagi hátteret” - nyikatkozta a Telexnek az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Karának egyik oktatója.
A lap emlékeztet arra, hogy - bár más formában, mint a többi egyetem esetében - mivel a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen is elindult a modellváltás folyamata, a Zeneakadémia és a Magyar Képzőművészeti Egyetem mellett már csak az Eötvös Loránd Tudományegyetem működik állami fenntartásban.
Az egyetemen "siralmas" az oktatók bére, jelentősen csökkentették az állami férőhelyek számát és utánpótlás sincs; a diplomás átlagbér tavaly bruttó 936 ezer forint volt, ellenben az ELTE BTK-n például a dékáni hivatal felmérése szerint a havi átlagbér 543 ezer forint. Ez a diplomás átlagbér 58 százaléka. 420 bölcsészkari főállású oktató közül mindössze 14-en keresnek ennél többet, ők is csak azért, mert az alapbérükön belül például uniós projektben való részvétel miatt plusz kiegészítést kapnak.
A legtöbb tanársegéd, adjunktus nettó fizetése nem éri el a 300 ezret. Tehát, ha valaki nem örökölt lakást, akkor ebből a pénzből a lakbért éppen hogy ki tudja fizetni
– mondta Kató Péter, az ELTE BTK adjunktusa.
Ezért a fizetésért tehát nehéz utánpótlást találni. Míg ugyanis az idősebb kollégák számára megtartó ereje van az egyetem magyarországi és nemzetközi presztízsének és a kollégák közötti jó munkakapcsolatnak, ezek kevésbé fontosak egy fiatal oktató számára, aki kevésbé kötődik a felsőoktatási intézményhez.
Legutóbb 2023-ban emelték a béreket
Míg a közoktatásban dolgozók számára tavaly átlagosan 32,2 százalékkal emelték meg a béreket, idén pedig újabb 21,2 százalékkal emelkedik a pedagógusok fizetése, az állami egyetemek dolgozói ebből kimaradtak.
„A tanársegédek garantált bére havonta nettó 250 ezer forint, ha ezek a végzett munkavállalók elmennek a pedagógus diplomájukkal gyakornoknak egy középiskolába, akkor bruttó 640 900 forintot fognak keresni" - nyilatkozta Gregor Anikó a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete ELTE intézményi alapszervezetének elnöke és az ELTE Társadalomtudományi Karának oktatója.
Az egyetemi dolgozók 2021-ben és 2022-ben kaptak 15 százaléknyi illetménykiegészítést. Ezzel azonban több probléma is van; például az, hogy bármikor visszavonható és nem inflációkövető, amellett, hogy az ELTE TTK-n például nem is mindenki kapta meg a teljes összeget. Itt az illetménykiegészítés 30 százalékát teljesítményhez kötötték.
Az intézményben 2023-ban egyfajta belső bérminimumot vezettek be, ez viszont nem hozott érdemi változást, az összeg ráadásul nem lett magasabb. Az egyetem oktatóinak többsége kénytelen másodállást vállalni ahhoz, hogy megéljen.
Javulást egy azonnali, legalább 50 százalékos béremelés hozhatna, azon kívül azonban, hogy korábban Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszter is elismerte, hogy valóban alacsonyak az oktatók bérei, változás még nem történt, csak ígéreteket kaptak arra, hogy a bérkiegészítést beépítik a bruttó fizetésükbe.
A Telex ezzel kapcsolatos kérdéseire a KIM egyelőre még nem válaszolt.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.
Ha kíváncsiak vagytok, hány pontos lett az idei kompetenciamérésetek matekból vagy szövegértésből, akkor mutatjuk, hol érhetitek el a pontszámaitokat.
Urna, szavazólap, strigulák - még a szülési szabadságon lévő kollégák is anonim véleményezhették az iskolaigazgató-választáson induló jelöltetek a szentesi Koszta József Általános Iskolában. A tantestület korábban több lehetséges fórumon és írásban jelezte az igazgatónővel kapcsolatos panaszait.
A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.
Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.
Mutatjuk, mikor lesznek a szünetek, és meddig tart az első félév.
Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.
A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.
