Úgy tűnik, kormányzati támogatással elindítja a régóta szorgalmazott bérrendezését az ELTE. A tanárok és tanársegédek bruttó 380 ezernél, az adjunktusok pedig bruttó 420 ezernél nem kereshetnek kevesebbet, az oktatástámogatók béremeléséről még egyeztetnek.
Mint arról többször is beszámoltunk, az Eötvös Lóránd Tudományegyetem (ELTE) oktatói és hallgatói régóta béremelést sürgetnek, hangsúlyozva, hogy a tanársegédek alapbére például még a 2023-as minimálbérnél is alacsonyabb. Az ELTE keddi közleménye alapján a kormány 1,281 milliárd forintos támogatásával most el is indul egy bérrendezési folyamat. Mint írják, az akadémiai területen a legkevesebbet kereső munkatársaik a héten egy összegben bruttó 109 ezer forintos illetménytöbbletet kapnak a januártól márciusi tartó időszakra. Ez áprilistól beépül a fizetésükbe.
Emellett az egyetem vezetése intézményi minimum illetményeket vezet be. Így a tanárok és tanársegédek legalább bruttó 380 ezer, az adjunktusok pedig legalább bruttó 420 ezer forint illetményt kapnak áprilistól az összes karon, mely a rendszeres bérükké válik. A közlemény hozzáteszi, hogy ez csak a bérminimum, az egyes karokon a dékánok állapítják meg az akadémiai munkakörökben dolgozók bérét, a forrásaikhoz mérten, a teljesítményértékelések és egyéni döntések alapján ennél fizethetnek többet.
Az ELTE oktatóinak átlagkeresete így bruttó 710 ezer forintra emelkedik áprilistól.
Azoknak a karoknak pedig, ahol a legalacsonyabb az átlagkereset, többletforrást nyújt az egyetem az emelésre, hogy az oktatói bérkülönbséget csökkentsék. Az intézmény közlése arra is utal, hogy a teljesítményalapon most is meglévő pluszjövedelmek mellett a „kormányzattól kapott bértömeg további emelésre is lehetőséget ad, amelyben az egyéni teljesítmények is figyelembe vehetők”, de ezt nem részletezik. Közleményük szerint az oktatástámogató munkatársak körében is béremelést terveznek, szintén április 1-től, de ennek a részleteiről még egyeztetnek.
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
