A kormány tervei szerint még idén ősszel ismét a Magyar Tudományos Akadémia irányítása alá kerülhet az egységes kutatóhálózat. Az Akadémiai Dolgozók Fóruma és a Tudományos Dolgozók Demokratikus Szakszervezete szerint ugyanakkor a részletek még nem tisztázottak: kérdéses az átalakítás menetrendje, az ELTE-hez került kutatóközpontok helyzete, valamint a bérek rendezése
A Tisza képviselője közösségi oldalán számolt be arról, hogy az Oktatási Bizottság fogadta a Magyar Tudományos Akadémia vezetőségét.
A parti beépítések, a pusztuló nádasok, a klímaváltozás, a vegyi anyagok és még a horgászok etetőanyagai is hozzájárulnak ahhoz, hogy a Balaton ökológiai egyensúlya egyre sérülékenyebb legyen.
Az Akadémiai Dolgozók Fóruma szerint a kutatóhálózat helyzetének rendezése nemcsak a tudományos szabadság szempontjából fontos, hanem az európai uniós források miatt is.
A Magyar Tudományos Akadémia kész visszafogadni a korábban leválasztott kutatóhálózatot, és ezt a szándékot a kutatóintézetek vezetőinek elsöprő többsége támogatja – egyetlen kivétellel. Az MTA megbeszéléseket kezdeményezett a Tisza Párttal is.
A Magyar Tudományos Akadémia és a Fiatal Kutatók Akadémiája friss, több mint ötezer kutató bevonásával készült felmérése szerint a fiatal magyar kutatók egy része alig keres többet 200 ezer forintnál, miközben minden második kutató már fontolóra vette, hogy elhagyja a pályát – vagy akár az országot is.
Június 24-én a Magyar Közlönyben meg is jelent a döntésről a jogszabály. Mindezt úgy, hogy az MTA visszavenné az intézeteket.
Nem tudni mikor tartják a következő szavazást, azt viszont az Akadémiai Dolgozók Fóruma kiemelte, hogy a jelenleg az MTA tulajdonában álló vagyont illetően nem látszik megoldás, az ugyanis most a kutatóhálózat használatában van, és a Magyar Tudományos Akadémiát semmi nem kötelezi arra, hogy azt ingyenesen az ELTE rendelkezésére bocsássa.
A HUN-REN Bölcsészettudományi Kutatóközpontban tartott dolgozói fórumon egyhangú támogatást kapott az az álláspont, hogy a kutatók elutasítják a tervezett feldarabolást.
Feltételként azonban megszabták, hogy a HUN-REN kutatóhelyeivel egyező költségvetési forrásokat biztosítsanak számukra.
Kormányzati nyomás állhat a háttérben.
Régi fotókkal és a mesterséges intelligencia segítségével különleges kisfilmet készítettek a Magyar Tudományos Akadémia 200. évfordulója alkalmából.
Az Akadémiai Dolgozók Fóruma felhívta arra a figyelmet, hogy a HUN-REN kutatóhálózat elnöke még mindig reagált az MTA-t ért vádakra.
Éles hangvételű levélben reagált Freund Tamás, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnöke Schmidt Mária kijelentéseire, miután a történész egy blogbejegyzésben a sztálinizmus örökségéhez hasonlította az Akadémiát.
Az Akadémiai Dolgozók Fóruma hosszú Facebook-posztban reagált Schmidt Mária blogposztjára, miszerint az MTA maga a velünk élő sztálinizmus.
„Nincs semmilyen törvényi garancia arra, hogy az akadémiai vagyon további felhasználása a magyar tudomány érdekeit fogja szolgálni” - emeli ki az Akadémiai Dolgozók Fóruma.
Bár bizonyos változtatásokat sikerült elérnie az igazgatóknak, a kutatók továbbra is aggódnak a modellváltás miatt.
A kutatók, akadémiai dolgozók tartanak attól, hogy a "modellváltással" elesnek az uniós támogatásoktól.
Honnan veheti észre valaki, ha hamis adatokkal és érvekkel próbálják manipulálni? Hogyan lehet eligazodni a rengeteg álhír és információ között? Mit tekinthetünk hiteles forrásnak? Ilyen, és ehhez hasonló kérdésekre ismerhetik meg a választ a diákok az MTA videósorozatából.
Eddig csak töredékei voltak ismertek.
