Pálinkás: nem hiszem, hogy neves kutatók, kutatóhelyek vállalnák, hogy részt vegyenek ebben a programban

Minden olyan lépést üdvözöl a Magyar Tudományos Akadémia (MTA), ami próbálja enyhíteni az abból fakadó károkat, amelyet a hazai modellváltó egyetemek kizárása okoz a Horizont kutatási programból. Azonban mielőbb el kell hárítani az összes politikai akadályt, hogy a magyar kutatóhelyek újból teljes-és egyenjogú kutatóhelyei legyenek az európai kutatási térségnek.

Hankó Balázs innovációért és felsőoktatásért felelős államtitkár még múlt pénteken jelentette be, hogy a kormány HU-rizont néven saját nemzetközi kutatási programot, amiben a Horizontból kizárt modellváltó egyetemek vehetnek részt. A programra ebben az évben 8 milliár forindot fordítanak, és további 6 milliiárd forint áll rendelkezésre, hogy külföldi kutatók Magyarországon kutathassanak.

Freund Tamás, az MTA elnöke a Népszavának úgy fogalmazott, hogy bár a kizárás a modellváltó egyetemeket érinti, de igazából a teljes magyar felsőoktatásnak, kutatásnak és végső soron az innovációnak is kárt okoz. Az MTA elnöke szerint a kormány nemzetközi programja, a HU-rizont nélkülözhetetlen a kármentéshez, de az alapvető érdek az, hogy a magyar egyetemek újból be tudjanak kapcsolódni az uniós Horizont programba.

Freund hozzátette, hogy a külföldi kutatók magyarországi kutatásánál arra kell majd figyelni, hogy ne középszerű kutatási helyekkel, hanem a legjobbak próbáljanak meg kapcsolatokat kialakítani.

Ezzel kapcsolatban az MTA volt elnöke és rendes tagja, Pálinkás József úgy fogalmazott a lapnak:

Nem hiszem, hogy neves kutatók, kutatóhelyek vállalnák, hogy részt vegyenek ebben a programban

A volt MTA-elnök szerint értelmetlen pénzkidobás a HU-rizont, amit össze sem lehet hasonlítani az uniós Horizont programmal.

Navracsics Tibor még január elején azt nyilatkozta, hogy egyelőre nem látni, mikor tud megegyezni a kormány az Európai Bizottsággal az Erasmus+ és a Horizont Európa programok fínanszírozásáról.

A kormány mindenesetre Pannónia néven elindította saját Erasmus-programját, amelynek segítségével a hallgatók olyan országokban tudnak tanulni, mint az Egyesült Államok, Szíria vagy Nigéria. A témával részletesen az alábbi cikkünkben foglalkoztunk:

 

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.