Pálinkás: nem hiszem, hogy neves kutatók, kutatóhelyek vállalnák, hogy részt vegyenek ebben a programban

Minden olyan lépést üdvözöl a Magyar Tudományos Akadémia (MTA), ami próbálja enyhíteni az abból fakadó károkat, amelyet a hazai modellváltó egyetemek kizárása okoz a Horizont kutatási programból. Azonban mielőbb el kell hárítani az összes politikai akadályt, hogy a magyar kutatóhelyek újból teljes-és egyenjogú kutatóhelyei legyenek az európai kutatási térségnek.

Hankó Balázs innovációért és felsőoktatásért felelős államtitkár még múlt pénteken jelentette be, hogy a kormány HU-rizont néven saját nemzetközi kutatási programot, amiben a Horizontból kizárt modellváltó egyetemek vehetnek részt. A programra ebben az évben 8 milliár forindot fordítanak, és további 6 milliiárd forint áll rendelkezésre, hogy külföldi kutatók Magyarországon kutathassanak.

Freund Tamás, az MTA elnöke a Népszavának úgy fogalmazott, hogy bár a kizárás a modellváltó egyetemeket érinti, de igazából a teljes magyar felsőoktatásnak, kutatásnak és végső soron az innovációnak is kárt okoz. Az MTA elnöke szerint a kormány nemzetközi programja, a HU-rizont nélkülözhetetlen a kármentéshez, de az alapvető érdek az, hogy a magyar egyetemek újból be tudjanak kapcsolódni az uniós Horizont programba.

Freund hozzátette, hogy a külföldi kutatók magyarországi kutatásánál arra kell majd figyelni, hogy ne középszerű kutatási helyekkel, hanem a legjobbak próbáljanak meg kapcsolatokat kialakítani.

Ezzel kapcsolatban az MTA volt elnöke és rendes tagja, Pálinkás József úgy fogalmazott a lapnak:

Nem hiszem, hogy neves kutatók, kutatóhelyek vállalnák, hogy részt vegyenek ebben a programban

A volt MTA-elnök szerint értelmetlen pénzkidobás a HU-rizont, amit össze sem lehet hasonlítani az uniós Horizont programmal.

Navracsics Tibor még január elején azt nyilatkozta, hogy egyelőre nem látni, mikor tud megegyezni a kormány az Európai Bizottsággal az Erasmus+ és a Horizont Európa programok fínanszírozásáról.

A kormány mindenesetre Pannónia néven elindította saját Erasmus-programját, amelynek segítségével a hallgatók olyan országokban tudnak tanulni, mint az Egyesült Államok, Szíria vagy Nigéria. A témával részletesen az alábbi cikkünkben foglalkoztunk:

 

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.