Megelevenedett a történelem - különleges kisfilmet készítettek a Magyar Tudományos Akadémia 200. évfordulójára

Régi fotókkal és a mesterséges intelligencia segítségével különleges kisfilmet készítettek a Magyar Tudományos Akadémia 200. évfordulója alkalmából.

A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) 199. közgyűlésén mutatták be azt a kisfilmet, ami mesterséges intelligencia segítségével régi, ritkán látott fotókat kelt életre - tette közzé az Akadémia.

A film bemutatja, hogyan jött létre az Akadémia egy olyan városban, ahol akkor még alig beszéltek magyarul, és hogyan formálódott az intézmény az elmúlt két évszázad során. Végigkalauzol minket a reformkortól a rendszerváltásig, közben bepillanthatunk az MTA patinás épületébe és a tudományos életet befolyásoló politikai eseményekbe is.

A Magyar Tudományos Akadémia első 200 évének eseményeit összefoglaló film Mácsai Pál színművész narrációjával itt nézhető meg:

 

Másnak is idén ünnepeljük a 200. születésnapját:

 

 

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.