Bruttó 300 ezer forint alatt is lehet az átlagjövedelem: ezekkel az alapszakos diplomákkal keresnek a legkevesebbet
A tízes rangsorban több hasonló területhez tartozó alapképzés is szerepel, de akad köztük olyan szak is, amely elsőre meglepő lehet.
Éles hangvételű levélben reagált Freund Tamás, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnöke Schmidt Mária kijelentéseire, miután a történész egy blogbejegyzésben a sztálinizmus örökségéhez hasonlította az Akadémiát.
„Meglehetősen alaptalan, történelmietlen és etikátlan azt az Akadémiát azonosítani a rajta erőszakot tevő, őt eltorzító rendszerrel, amely az erőszakot – akarata ellenére – elszenvedte.”
- fogalmazott Freund Tamás nyílt levelében.
A vita azután robbant ki, hogy Schmidt Mária blogbejegyzésében élesen bírálta a Magyar Tudományos Akadémiát, amiért annak Gazdaság- és Jogtudományok Osztálya tiltakozó állásfoglalást adott ki Orbán Viktor március 15-i beszéde miatt. Schmidt az MTA-t „az utolsó sztálinista intézménynek” nevezte, politikai szerepvállalással vádolta, és azzal, hogy akadémikusai privilégiumokkal élnek, sok esetben érdemi teljesítmény nélkül — különösen a humán területeken. Javaslata szerint az államnak ki kellene vonulnia az Akadémia finanszírozásából, és vissza kellene vennie annak vagyonát.
Elsőként az Akadémiai Dolgozói Fórum reagált a blogbejegyzésre a Facebookon, majd Freund Tamás is megszólalt, tételesen cáfolva Schmidt Mária állításait.
„El kell oszlatnom a szerző félelmeit, hogy az Akadémia esetleg nem a megfelelő szakemberekkel látná el a tudományos tanácsadással kapcsolatos közfeladatát (állítása szerint például akkumulátorgyártás kérdésében egy esztéta, egy pszichológus és egy nyelvész akadémikus ad tanácsot).” — írta Freund Tamás.
A MTA elnöke levelében hangsúlyozta: a tudományos teljesítményt nem csupán publikációk száma alapján mérik. Legalább ennyire fontos a fiatal kutatók képzése, az oktatás, az innováció, a tudományos közéleti tevékenység és az ismeretterjesztés is. Mint kiemelte, idős akadémikusoktól sem cikkek publikálása a fő elvárás, hanem a fiatal kutatók segítése — például azzal, hogy nem írják rá a nevüket minden közös munkára, hanem teret adnak a tanítványok önálló érvényesülésének.
Továbbá azt is hozzátette, hogy méltánytalan „teljesítmény nélküli kiváltságokról” beszélni olyan tudósok esetében, akik egész életükben dolgoztak a tudomány és az ország nemzetközi hírnevéért. Ráadásul az akadémikusi tiszteletdíj két évtizede változatlan, nettó 360 ezer forint, ami messze elmarad például az olimpikon vagy művész életjáradékától, amelyet az állam teljes joggal biztosít számukra.
Az Akadémia elnöke határozottan visszautasította azt a vádat is, hogy az MTA veszélyeztetné az egyetemi autonómiát. Az Akadémia által végzett tudományos minősítéseket bármely intézmény igénybe veheti, de ezek senki számára nem kötelezőek.
A levél végén Freund Tamás hangsúlyozta:
„A Magyar Tudományos Akadémia lejáratására, hiteltelenítésére történő minden erőfeszítést, álhírterjesztést, rágalmazást a nemzet jövője, jóléte, megmaradása szempontjából rendkívül kártékonynak tartok, és erre mindkét politikai oldal figyelmét szeretném nyomatékosan felhívni, különös tekintettel alapításunk 200 éves jubileumára.”
A tízes rangsorban több hasonló területhez tartozó alapképzés is szerepel, de akad köztük olyan szak is, amely elsőre meglepő lehet.
A Szegedi Törvényszék megsemmisítette a kormányhivatal elutasító határozatát, amely megakadályozta, hogy alapítványi fenntartásban induljon újra a 2024-ben bezárt intézmény. Az iskola a tervek szerint a 2027/2028-as tanévben nyithatja meg ismét a kapuit.
Akár 30 év tapasztalattal is csak bruttó 460 ezer forintot keresnek a kulturális dolgozók a szakszervezet szerint. A Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete (KKDSZ) a pedagógusbérekhez igazodó bérrendezést követel, ezért a Tisza-frakció valamennyi országgyűlési képviselőjének levelet küldött. A szervezet október 19-én demonstrációt is tart Budapesten.
A szervezet szerint a döntés a polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok folyamatban lévő pereiben is fontos szerepet játszhat.
„Nem egy nulladik évfolyamra van szükség, hanem az első osztályt kellene módszertanilag és szemléletében máshogy elkezdeni” – reagált a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület (MOE) a Nemzeti Pedagógus Kar legújabb javaslatára. A szervezet szerint a nulladik osztály bevezetése gyakorlatilag irreális elképzelés, amely ahelyett, hogy megoldaná a problémát, csupán elfedné az iskolarendszer merevségéből fakadó hiányosságokat.
Ne kisiskolásokat várjanak a tanítók az első osztályba, hanem az iskola alkalmazkodjon jobban a hat-hét éves gyerekek életkori sajátosságaihoz – többek között ezt javasolja a Nemzeti Pedagógus Kar óvodai szakmai munkacsoportja. Szerintük az általános iskola első két évének, de legalább az első osztálynak a játékos átmenetről kellene szólnia.
Átfogó, életkornak megfelelő szexuális nevelést javasol az Európa Tanács mind a 46 tagállamában. A szervezet szerint a gyerekeknek nemcsak biológiai ismeretekre van szükségük, hanem arra is, hogy felismerjék a bántalmazást, tisztában legyenek a saját határaikkal, és tudják, mikor és hogyan kérhetnek segítséget.
Ezeket a feladatokat kapták közép- és emelt szinten az angolból érettségizők.
Fendler Judit több olyan esetet is felidézett, amikor állítása szerint kormányközeli vállalkozók és fideszes politikusok próbálták befolyásolni az egyetem beszerzéseit.
Nem mindegy, mikor fejeztétek be a tanulmányaitokat, és az sem, hogy utána továbbtanultok vagy munkába álltok.
A korai szelekció megszüntetését, a tankötelezettség 18 évre történő visszaemelését és 10-12 évfolyamos egységes iskolák létrehozását javasolja a Civil Közoktatási Platform (CKP).