Kikerül a művészettörténet tantárgy a nemzeti alaptantervből, tiltakozik az MTA

A tantárgy eddig is csak választható volt és érettségizni is csak engedéllyel lehetett belőle, 2024-től azonban már erre sem lesz lehetőség.

  • Székács Linda

A 2020-as Nemzeti Alaptanterv szerint 2024-től már választható tárgyként sem lesz elérhető a művészettörténet mint önálló tárgy, érettségizni pedig a gimnáziumokban és szakgimnáziumokban sem lehet majd belőle. A rendelkezés ellen közleményben tiltakozik a Magyar Tudományos Akadémia - írta meg a 24.hu.

"Elfogadhatatlannak, átgondolatlannak, rövid és hosszú távon egyaránt rendkívül ártalmasnak tartjuk a döntést, amely a képző-, ipar- és építőművészet több ezer éves múltjáról és kortárs alkotásairól úgy véli, hogy az nem szerves része az általános műveltségnek"

- fogalmazott az MTA Művészettörténeti Tudományos Bizottsága.

A művészettörténet eddig is csak választható tantárgyként szerepelt a gimnáziumi oktatásban, érettségizni csak fenntartói engedéllyel lehetett belőle. Ez szűnik meg 2024-től, a művészettörténet mellett pedig a film- és médiaismeretet is kivezetik a tantervből.

Az új Nemzeti Alaptanterv a művészettörténetet a vizuális kultúra 9–10. évfolyamon oktatott tárgyába olvasztja be heti 45 percben, ami az MTA szerint lehetetlenné teszi a tudományág átfogó ismereteinek átadását, továbbá úgy vélik, hogy a tárgy kivezetése miatt az egyetemi művészettörténet szakra kevesebben jelentkeznek majd, ez pedig veszélyezteti az oktatás színvonalát, valamint a muzeológiai, műemlékvédelmi, múzeumpedagógiai, tudományos szakemberek utánpótlását.

"A művészetek történetének ismerete elősegíti az egyetemes, európai és nemzeti művészeti örökség tudatos gondozását, építészeti, festészeti, szobrászati, iparművészeti, fotóművészeti örökségünk fenntartását és ápolását. Ennek az ismeretanyagnak a kiiktatása az általános műveltség köréből nemzeti művészeti örökségünk lebecsülését is jelenti, végső soron kulturális versenyképességünk meggyengüléséhez vezet" - írják.

 

Hozzászólások

Magyarországon a legsúlyosabb az iskolai szegregáció az EU-ban a legfrissebb országjelentés szerint

Magyarországon a legmagasabb a különböző társadalmi hátterű diákok iskolák közötti elkülönülése az Európai Unióban – derül ki az Európai Bizottság friss jelentéséből. A dokumentum szerint az oktatási egyenlőtlenségek továbbra is súlyos problémát jelentenek: a szegregáció a tanulmányi eredményektől kezdve a továbbtanulási esélyeken át egészen a későbbi munkaerőpiaci lehetőségekig meghatározza a gyerekek életútját.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.