Még rá sem bólintott az ELTE a szenátusa, de a kormány már az egyetemhez csatolta a kutatóintézeteket

Június 24-én a Magyar Közlönyben meg is jelent a döntésről a jogszabály. Mindezt úgy, hogy az MTA visszavenné az intézeteket.

Az Akadémiai Dolgozók Fóruma közösségi oldalán tiltakozott az átvétel ellen. A bejegyzésben kifejtették, hogy Orbán Viktor "a Magyar Tudományos Akadémia elnökségi döntésével szembefordulva és az MTA-tól elszakított kutatóhálózat dolgozóinak, igazgatóinak és főigazgatóinak tiltakozását figyelmen kívül hagyva akarja véghezvinni tervét, hogy az ország alapkutatási hálózatát feldarabolja."

Bár az ELTE Irányító Testülete egy meglehetősen bortányosra sikeredett ülésén megszavazta az átalakítást, a június 23-i szenátusi ülésen arról döntöttek, hogy az ügyben később, egy rendkívüli szenátusi ülésen döntenek. Június 24-én pedig az MTA elnöksége arról határozott, hogy " tiltakozik a kutatóhálózat egységének megbontása ellen, és nem bocsátja rendelkezésre a kutatóhálózat ingó és ingatlan vagyonát, amelynek jelenleg is a tulajdonosa."

Ezekkel a döntésekkel megy szembe az Orbán Viktor által szignált két kormányhatározat, melyeket a 2025. június 24-i Magyar Közlönyben tettek közzé. A miniszterelnök az ELTE szenátusának döntését meg sem várva, a Magyar Tudományos Akadémia döntésének ellentmondóan, hatalmi szóval elrendelte a kutatóhálózat felosztását és a kutatóközpontoknak az ELTE-hez csatolását.

- olvasható a bejegyzésben, amiben kitértek arra is, hogy "ez a nyíltan autokratikus döntés szembemegy a kutatás és a felsőoktatás autonómiájával, és az önkormányzatiság utolsó bástyáit számolja fel."

 

Az MTA szerkesztőségünk részére is elküldött állásfoglalásából pedig az derült ki, hogy hibás döntésnek tartják a kutatóhálózat megbontását. Nem értenek egyet azzal, hogy ez a döntés az átalakítás céljának, magyarázatának és várható hatásának megjelölése nélkül, az érintettek tiltakozása ellenére, indokolatlan gyorsasággal született meg.

"Az Akadémia Elnöksége – ismerve az érintett kutatóközpontok vezetőinek álláspontját – megerősíti, hogy kész a négy kutatóközpont átvételére. Az átalakulás, a szervezeti integráció és az új működés költségeit – beleértve a bérek fedezetét – a fenntartó intézménytől függetlenül, a HUN-REN-ben tovább működő kutatóhelyekkel megegyező feltételekkel szükséges biztosítani" - hangsúlyozták.

A témával részletesen az alábbi cikkünkben foglalkoztunk.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.