Bár bizonyos változtatásokat sikerült elérnie az igazgatóknak, a kutatók továbbra is aggódnak a modellváltás miatt.
Több ponton változtattak a törvényjavaslaton: a november 14-ei tárgyaláson bizonyos megállapodásokat kötöttek az érintett kutatóközpontok igazgatói a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat vezetésével és a kormány képviselőivel – írja a Népszava.
A múlt hét csütörtöki tárgyaláson a kutatóközpontok főigazgatóknak sikerült elérnie, hogy a nagy tudományterületek 1-1 képviselője is helyet kapjon az igazgatótanácsban. Ők azonban csak konzultációs joggal fognak rendelkezni.
Továbbá ígéretet kaptak arra, hogy csak kétharmados támogatással lehessen döntést hozni a kutatóhelyek átszervezéséről, megszüntetéséről, illetve a költségvetés elfogadásáról. Valamint létre fognak hozni egy Intézetvezetői Kollégiumot (IVK), amellyel - a főigazgatók részvételével - a HUN-REN elnöke negyedévente tárgyalni fog.
Az Akadémiai Dolgozók Fóruma arról tájékoztatta a lapot, hogy az átdolgozott törvényjavaslatot már a hét elején meg fogják kapni a főigazgatók, ennek okán pedig akár már kedden is benyújthatják a parlament elé. Ez azt is jelenti, hogy a kutatóhálózatok dolgozóival szélesebb körű egyeztetésre már nem lesz idő. A tiltakozó kutatók attól tartanak, ha elfogadják a törvényt, akkor gyakorlatilag privatizálni fogják az egykori akadémiai vagyont. Ennek következtében pedig, az egyetemi modellváltáshoz hasonlóan, ők is EU-s pályázati forrásoktól eshetnének el.
A tárgyalás alatt a dolgozók demonstrációt tartottak a a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat épülete előtt, ahol kifejezték aggodalmaikat a törvényjavaslattal kapcsolatban:
A CKP szerint a Nemzeti alaptantervnek jóval kevésbé részletes, valódi alaptantervvé kellene válnia: konkrét tantárgyak, merev követelmények és kötelező óraszámok helyett csak a műveltségi területeket, közös fejlesztési célokat és a heti maximális tanítási időt határozná meg.
Az ösztöndíjakat is fedező normatíva összege 2020 óta változatlan, jelenleg évi 166 600 forint hallgatónként.
A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖÖSZ) felmérése szerint a települések több mint 63 százaléka készen állna arra, hogy újra nagyobb szerepet vállaljon a helyi iskolák működtetésében.
Kimondták, hogy a beavatkozás „nem volt szükséges egy demokratikus társadalomban”.
Mutatjuk a feladatsort és a javítási-értékelési útmutatót!
Nehéz helyzetbe került sok pedagógus, aki munkahelyet váltott a nyáron, mert sokan a korábbiakhoz képest kevesebb fizetést kaptak – hívta fel a problémára a figyelmet a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ). Ezen kívül azt is kiemelték, hogy a NOKS-és egyéb munkakörben dolgozók fizetésemelése kapcsán még nincsenek konkrét határidők, ezért, ha szükséges lesz, akkor sztrájkolni fognak.
A rendőrség csütörtök reggel megkezdte az épületek átvizsgálását.
A korábban már sokat tárgyalt oktatáspolitikai változtatási javaslatok mellett több új megközelítést is megfogalmazott a Történelemtanárok Egylete az oktatási rendszer átalakításáról.
