Akár már kedden benyújthatják a parlament elé a kutatóhálózat átszervezéséről szóló törvényjavaslatot

Bár bizonyos változtatásokat sikerült elérnie az igazgatóknak, a kutatók továbbra is aggódnak a modellváltás miatt.

  • Eduline

Több ponton változtattak a törvényjavaslaton: a november 14-ei tárgyaláson bizonyos megállapodásokat kötöttek az érintett kutatóközpontok igazgatói a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat vezetésével és a kormány képviselőivel – írja a Népszava.

A múlt hét csütörtöki tárgyaláson a kutatóközpontok főigazgatóknak sikerült elérnie, hogy a nagy tudományterületek 1-1 képviselője is helyet kapjon az igazgatótanácsban. Ők azonban csak konzultációs joggal fognak rendelkezni.

Továbbá ígéretet kaptak arra, hogy csak kétharmados támogatással lehessen döntést hozni a kutatóhelyek átszervezéséről, megszüntetéséről, illetve a költségvetés elfogadásáról. Valamint létre fognak hozni egy Intézetvezetői Kollégiumot (IVK), amellyel - a főigazgatók részvételével - a HUN-REN elnöke negyedévente tárgyalni fog.

Az Akadémiai Dolgozók Fóruma arról tájékoztatta a lapot, hogy az átdolgozott törvényjavaslatot már a hét elején meg fogják kapni a főigazgatók, ennek okán pedig akár már kedden is benyújthatják a parlament elé. Ez azt is jelenti, hogy a kutatóhálózatok dolgozóival szélesebb körű egyeztetésre már nem lesz idő. A tiltakozó kutatók attól tartanak, ha elfogadják a törvényt, akkor gyakorlatilag privatizálni fogják az egykori akadémiai vagyont. Ennek következtében pedig, az egyetemi modellváltáshoz hasonlóan, ők is EU-s pályázati forrásoktól eshetnének el.

A tárgyalás alatt a dolgozók demonstrációt tartottak a a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat épülete előtt, ahol kifejezték aggodalmaikat a törvényjavaslattal kapcsolatban:

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Mozgáskorlátozott embereknek fejlesztett videójáték-kontrollert egy magyar diák – fődíjat nyert vele egy rangos amerikai versenyen

Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.