Akár már kedden benyújthatják a parlament elé a kutatóhálózat átszervezéséről szóló törvényjavaslatot

Bár bizonyos változtatásokat sikerült elérnie az igazgatóknak, a kutatók továbbra is aggódnak a modellváltás miatt.

  • Eduline

Több ponton változtattak a törvényjavaslaton: a november 14-ei tárgyaláson bizonyos megállapodásokat kötöttek az érintett kutatóközpontok igazgatói a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat vezetésével és a kormány képviselőivel – írja a Népszava.

A múlt hét csütörtöki tárgyaláson a kutatóközpontok főigazgatóknak sikerült elérnie, hogy a nagy tudományterületek 1-1 képviselője is helyet kapjon az igazgatótanácsban. Ők azonban csak konzultációs joggal fognak rendelkezni.

Továbbá ígéretet kaptak arra, hogy csak kétharmados támogatással lehessen döntést hozni a kutatóhelyek átszervezéséről, megszüntetéséről, illetve a költségvetés elfogadásáról. Valamint létre fognak hozni egy Intézetvezetői Kollégiumot (IVK), amellyel - a főigazgatók részvételével - a HUN-REN elnöke negyedévente tárgyalni fog.

Az Akadémiai Dolgozók Fóruma arról tájékoztatta a lapot, hogy az átdolgozott törvényjavaslatot már a hét elején meg fogják kapni a főigazgatók, ennek okán pedig akár már kedden is benyújthatják a parlament elé. Ez azt is jelenti, hogy a kutatóhálózatok dolgozóival szélesebb körű egyeztetésre már nem lesz idő. A tiltakozó kutatók attól tartanak, ha elfogadják a törvényt, akkor gyakorlatilag privatizálni fogják az egykori akadémiai vagyont. Ennek következtében pedig, az egyetemi modellváltáshoz hasonlóan, ők is EU-s pályázati forrásoktól eshetnének el.

A tárgyalás alatt a dolgozók demonstrációt tartottak a a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat épülete előtt, ahol kifejezték aggodalmaikat a törvényjavaslattal kapcsolatban:

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.