Hiába emelik a béreket az ELTE-n, az egyetemi tanárok még így is kevesebbet keresnek, mint a közoktatásban dolgozók

480-580 ezer forint közötti összegre emelkedett március 1-től az Eötvös Loránd Tudományegyetemen tanítók bére, de még így is kevesebbet keresnek, mint egy közoktatásban dolgozó pedagógusgyakornok.

  • Székács Linda

Március 1-től emelkedik az Eötvös Loránd Tudományegyetemen dolgozó oktatók bére - számolt be róla február végén a honlapján az ELTE.

Az intézményben Darázs Lénárd leendő új rektor és Scheuer Gyula, az ELTE kancellárja fogadta Hankó Balázs kultúráért és innovációért felelős minisztert, valamint Varga-Bajusz Veronika felsőoktatásért felelős államtitkárt azt követően, hogy az ELTE több mint ezer dolgozója írt nyílt levelet a fenntartó minisztériumnak még tavaly februárban, melyben többek között követelték

  • a munkáltatói döntésen alapuló illetmény (2021-22-től bevezetett “15+15%”) alapbérbe való beépítését,
  • az így létrejövő garantált alapbérek legalább 50%-os azonnali emelését minden munkakörben és beosztásban,
  • az oktatói-kutatói és a közalkalmazotti bértáblák felülvizsgálatát, a
  • nemzetgazdasági átlagnak megfelelő garantált tanársegédi minimumbér bevezetését és bértáblában való rögzítését,
  • inflációkövető garantált éves emelés bevezetését.

A kezdeményezéshez a többi még állami fenntartású egyetem oktatója is csatlakozott, akik számos alkalommal a Kulturális és Innovációs Minisztériumhoz vonultak vonultak a bérpapírjaikkal, hogy bérrendezést követeljenek.

Bár az egyeztetések egy időre megszakadtak, az Eötvös Loránd Tudományegyetem esetében most előrelépés történt. Az intézmény honlapján megjelent beszámolóban azt írják; "a fenntartó minisztériummal lefolytatott előzetes tárgyalások és számítások alapján a 2025. évi költségvetés lehetőséget biztosít arra, hogy az oktatói kiválósága megerősítése érdekében az ELTE tovább tudja bővíteni az akadémiai dolgozókra vonatkozó ún. egyetemi minimálbér programját."

Ez 2025 márciusától

  • egyetemi tanársegéd esetén 480 ezer ft,
  • egyetemi adjunktus esetén 530 ezer ft,
  • egyetemi docens esetén 580 ezer ft

bérminimumot jelent az ELTE valamennyi karán.

Ezt egészítik ki az egyéb oktatással, kutatással összefüggő bérelemek - teszik hozzá.

Még mindig elmarad a közoktatástól

Bár némileg emelkedtek a bérek, az ország legnagyobb egyetemén oktatók bére továbbra is elmarad a köznevelésben, közoktatásban dolgozó pedagógusok fizetésétől, amely a tavalyi béremelést követően idén januárban ismét 12-21 százalékkal emelkedett.

Ezek alapján jelenleg a gyakornokok fizetése bruttó 640 900 forint, míg a bérek alsó határa a többi kategóriában a következőképp alakul:

  • pedagógus I.: 653 100 ft
  • pedagógus II.: 660 400 ft
  • mesterpedagógus: 716 900 ft
  • kutatótanár: 840 000 ft

Korábbi nyílt levelükben ezzel kapcsolatban az ELTE dolgozói azt írták; fontosnak és régóta időszerűnek tartották a közoktatásban dolgozók béremelését, de a saját béreik továbbra is méltatlanok és "hosszú évek óta" rendezetlenek.

 

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

Közoktatás
Kurucz-Gáspár Tünde

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna