Hiába emelik a béreket az ELTE-n, az egyetemi tanárok még így is kevesebbet keresnek, mint a közoktatásban dolgozók

480-580 ezer forint közötti összegre emelkedett március 1-től az Eötvös Loránd Tudományegyetemen tanítók bére, de még így is kevesebbet keresnek, mint egy közoktatásban dolgozó pedagógusgyakornok.

  • Székács Linda

Március 1-től emelkedik az Eötvös Loránd Tudományegyetemen dolgozó oktatók bére - számolt be róla február végén a honlapján az ELTE.

Az intézményben Darázs Lénárd leendő új rektor és Scheuer Gyula, az ELTE kancellárja fogadta Hankó Balázs kultúráért és innovációért felelős minisztert, valamint Varga-Bajusz Veronika felsőoktatásért felelős államtitkárt azt követően, hogy az ELTE több mint ezer dolgozója írt nyílt levelet a fenntartó minisztériumnak még tavaly februárban, melyben többek között követelték

  • a munkáltatói döntésen alapuló illetmény (2021-22-től bevezetett “15+15%”) alapbérbe való beépítését,
  • az így létrejövő garantált alapbérek legalább 50%-os azonnali emelését minden munkakörben és beosztásban,
  • az oktatói-kutatói és a közalkalmazotti bértáblák felülvizsgálatát, a
  • nemzetgazdasági átlagnak megfelelő garantált tanársegédi minimumbér bevezetését és bértáblában való rögzítését,
  • inflációkövető garantált éves emelés bevezetését.

A kezdeményezéshez a többi még állami fenntartású egyetem oktatója is csatlakozott, akik számos alkalommal a Kulturális és Innovációs Minisztériumhoz vonultak vonultak a bérpapírjaikkal, hogy bérrendezést követeljenek.

Bár az egyeztetések egy időre megszakadtak, az Eötvös Loránd Tudományegyetem esetében most előrelépés történt. Az intézmény honlapján megjelent beszámolóban azt írják; "a fenntartó minisztériummal lefolytatott előzetes tárgyalások és számítások alapján a 2025. évi költségvetés lehetőséget biztosít arra, hogy az oktatói kiválósága megerősítése érdekében az ELTE tovább tudja bővíteni az akadémiai dolgozókra vonatkozó ún. egyetemi minimálbér programját."

Ez 2025 márciusától

  • egyetemi tanársegéd esetén 480 ezer ft,
  • egyetemi adjunktus esetén 530 ezer ft,
  • egyetemi docens esetén 580 ezer ft

bérminimumot jelent az ELTE valamennyi karán.

Ezt egészítik ki az egyéb oktatással, kutatással összefüggő bérelemek - teszik hozzá.

Még mindig elmarad a közoktatástól

Bár némileg emelkedtek a bérek, az ország legnagyobb egyetemén oktatók bére továbbra is elmarad a köznevelésben, közoktatásban dolgozó pedagógusok fizetésétől, amely a tavalyi béremelést követően idén januárban ismét 12-21 százalékkal emelkedett.

Ezek alapján jelenleg a gyakornokok fizetése bruttó 640 900 forint, míg a bérek alsó határa a többi kategóriában a következőképp alakul:

  • pedagógus I.: 653 100 ft
  • pedagógus II.: 660 400 ft
  • mesterpedagógus: 716 900 ft
  • kutatótanár: 840 000 ft

Korábbi nyílt levelükben ezzel kapcsolatban az ELTE dolgozói azt írták; fontosnak és régóta időszerűnek tartották a közoktatásban dolgozók béremelését, de a saját béreik továbbra is méltatlanok és "hosszú évek óta" rendezetlenek.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.