Nem számít bele a tizenkét ingyenes állami félévbe, ha valaki az NKE tanárképzésén tanul szeptembertől

Nagy kedvezmény ez, ha valakinek már nincs állami féléve, vagy a jövőben is szeretne még ingyenesen egyetemen tanulni.

  • Székács Linda

"Az NKE-n eltöltött állami támogatott félévek nem számítanak bele a felsőoktatási jogszabályok által engedélyezett tizenkét félévbe" - szerepel a Nemzeti Közszolgálati Egyetem szeptemberben induló tanárképzésének honlapján.

Tavaly márciusban derült ki, hogy 2025. szeptember 1-től pedagógusképzések indulnak az államtudományi képzéseiről ismert Nemzeti Közszolgálati Egyetemen. Veszelszki Ágnes tanszékvezető, az induló Nemeskürty István Tanárképző Kar rektori megbízottja az Eduline-nak akkor azt mondta;

"Az ezt a hivatást választó fiatalok is a közösségért, a társadalomért dolgoznak majd, az oktatáson keresztül. Márpedig az NKE fő feladata a magyar állam működtetésében legfontosabb szerepet vállaló szakemberek képzése"

amibe beletartoznak szerinte a pedagógus- és tanárképzések is.

Mik azok az állami félévek és hány van belőlük?

Összesen tizenkét féléven keresztül tanulhattok ingyenesen a magyar felsőoktatásban bármilyen alap-, osztatlan- vagy mesterképzésen, amennyiben eléritek az ehhez szükséges ponthatárt. Ehhez azonban vállalnotok kell, hogy a képzési idő másfélszerese alatt oklevelet szereztek, emellett az oklevélszerzést követő húsz évben az igénybe vett állami ösztöndíjas félévekkel megegyező időtartamú hazai munkaviszonyt tartotok fenn.

Az NKE számos kedvezménynel és ösztöndíjjal vonzaná be a hallgatókat az új képzésre. Amellett, hogy a szakon elvégzett állami ösztöndíjas képzések nem számítanak bele a tizenkét állami félévbe, a tanárszakos hallgatók egy kiegészítő modul teljesítésével egyidejűleg bölcsészettudományi alapszakos oklevelet is szerezhetnek. A nappali munkarendű hallgatókat pedig "kiemelt ösztöndíjjal" segítik.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Közoktatás
Vendégszerző

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna