Miért kevesebb még mindig a nők aránya a STEM területeken?

A lányokat elsősorban nem az érdeklődés, hanem a környezetük befolyásolja a pályaválasztásban.

A magyar nők többsége még mindig nem látja magát a technológiai vagy informatikai pályán – derül ki a CETIN Hungary friss országos kutatásából. A megkérdezett nők 71 százaléka egyáltalán nem tervez ilyen területen dolgozni, míg a férfiaknál ez az arány „csak” 41 százalék.

A kutatás szerint a lányokat nem elsősorban az érdeklődés, hanem a környezetük befolyásolja abban, hogy milyen irányba indulnak el.

  • A nők 37%-a úgy látja, az iskolák nem tesznek eleget azért, hogy a lányok érdeklődését is felkeltsék a technológia iránt.
  • Tízből három válaszadó szerint a kortársak hatása is visszatartó erő lehet.
  • Minden negyedik megkérdezett pedig azt mondta, családja vagy ismerősei még mindig „férfiszakmaként” tekintenek az IT-ra és a mérnöki területekre.

A felmérésben a mesterséges intelligenciáról is kérdezték a résztvevőket. Az adatok rávilágítottak arra, míg ez az eszköz rohamosan terjed, a magyarok többsége még csak most ismerkedik vele.

A válaszadók 45 százaléka alap-, 16 százaléka kezdő szintű tudással rendelkezik az AI használatában, és mindössze 3 százalék mondta azt, hogy magas szinten ért hozzá.

Ugyanakkor a többség már érzi, hogy elkerülhetetlen lesz a technológia ismerete: tízből heten szerint az AI használatát már iskolás korban el kellene kezdeni tanulni.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.