Miért kevesebb még mindig a nők aránya a STEM területeken?

A lányokat elsősorban nem az érdeklődés, hanem a környezetük befolyásolja a pályaválasztásban.

A magyar nők többsége még mindig nem látja magát a technológiai vagy informatikai pályán – derül ki a CETIN Hungary friss országos kutatásából. A megkérdezett nők 71 százaléka egyáltalán nem tervez ilyen területen dolgozni, míg a férfiaknál ez az arány „csak” 41 százalék.

A kutatás szerint a lányokat nem elsősorban az érdeklődés, hanem a környezetük befolyásolja abban, hogy milyen irányba indulnak el.

  • A nők 37%-a úgy látja, az iskolák nem tesznek eleget azért, hogy a lányok érdeklődését is felkeltsék a technológia iránt.
  • Tízből három válaszadó szerint a kortársak hatása is visszatartó erő lehet.
  • Minden negyedik megkérdezett pedig azt mondta, családja vagy ismerősei még mindig „férfiszakmaként” tekintenek az IT-ra és a mérnöki területekre.

A felmérésben a mesterséges intelligenciáról is kérdezték a résztvevőket. Az adatok rávilágítottak arra, míg ez az eszköz rohamosan terjed, a magyarok többsége még csak most ismerkedik vele.

A válaszadók 45 százaléka alap-, 16 százaléka kezdő szintű tudással rendelkezik az AI használatában, és mindössze 3 százalék mondta azt, hogy magas szinten ért hozzá.

Ugyanakkor a többség már érzi, hogy elkerülhetetlen lesz a technológia ismerete: tízből heten szerint az AI használatát már iskolás korban el kellene kezdeni tanulni.

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.