A lányokat elsősorban nem az érdeklődés, hanem a környezetük befolyásolja a pályaválasztásban.
A magyar nők többsége még mindig nem látja magát a technológiai vagy informatikai pályán – derül ki a CETIN Hungary friss országos kutatásából. A megkérdezett nők 71 százaléka egyáltalán nem tervez ilyen területen dolgozni, míg a férfiaknál ez az arány „csak” 41 százalék.
A kutatás szerint a lányokat nem elsősorban az érdeklődés, hanem a környezetük befolyásolja abban, hogy milyen irányba indulnak el.
A felmérésben a mesterséges intelligenciáról is kérdezték a résztvevőket. Az adatok rávilágítottak arra, míg ez az eszköz rohamosan terjed, a magyarok többsége még csak most ismerkedik vele.
A válaszadók 45 százaléka alap-, 16 százaléka kezdő szintű tudással rendelkezik az AI használatában, és mindössze 3 százalék mondta azt, hogy magas szinten ért hozzá.
Ugyanakkor a többség már érzi, hogy elkerülhetetlen lesz a technológia ismerete: tízből heten szerint az AI használatát már iskolás korban el kellene kezdeni tanulni.
Történelem az irodalomban, költői hitvallás Babits költészetében - többek között ilyen témák is szerepeltek az érettségin magyarból az esszék között az elmúlt években. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat a magyarérettségi pontozásáról, a műértelmezésről és az esszéfeladatról.
Pilz Olivér, a Tanítanék Mozgalom egyik alapítója szerint a kormányváltás nemcsak politikai fordulat, hanem egy évtizedes oktatási válság következménye is. Véleménycikkében arról ír: a rendszer saját maga alatt vágta a fát, amikor elhanyagolta az oktatást – és ezzel végső soron a saját bukását készítette elő.
A tankerületi rendszer felszámolásától az önálló oktatási minisztériumon át az egyetemi autonómia visszaállításáig radikális változásokat ígér a Tisza Párt. A kérdés már csak az, hogy ezekből mi valósulhat meg rövid időn belül, és melyik az, ami inkább hosszabb távú projekt.
Szalai Zoltán ma állománygyűlést hívott össze, mert sok dolgozó érdeklődött, hogy mi lesz az intézmény sorsa a választás után. Azt mondta, folytatják a munkát, nem terveznek leépítéseket, és mindenkit arra kért, dolgozzanak tovább a megszokott módon.
Az alsó tagozat végén a diákok mintegy 45 százaléka nem éri el a második képességszintet, vagyis lényegében funkcionális analfabéta a 2025-ös kompetenciamérés eredményei szerint.
„Egy perc alatt megoldjuk” – így nyilatkozott Magyar Péter februárban arról, hogy a magyar egyetemisták újra kaphassanak Erasmus-ösztöndíjat. Ezzel a magyar felsőoktatás egyik legégetőbb kérdését oldanák meg.
Tavaly a 71 ezer vizsgázóból több mint 500-an nem mentek át, közülük sokan a szóbelin nulláztak, de olyan is akadt, aki jó írásbeli eredmény ellenére bukott meg.
