Az EJMSZ elnöke szerint "ahhoz, hogy időben felismerjük a fiatalok tehetségét, az oktatás alapjainak kellene a legszínesebbnek és legjobb színvonalúnak lennie."
Az Eurostat 2025-ös tavaszi adatai szerint Magyarország az „óvodai és általános iskolai képzésekre a GDP mindössze 1 százalékát fordítja, amellyel a harmadik legrosszabb helyen állunk az európai országok között."
A felmérésből az is kiderült, hogy a középiskolák esetében a ráfordítás aránya (GDP 1,5%-a) a 10. legalacsonyabb a kontinensen. A felsőoktatásra pedig a bruttó hazai termékek 2,1%-át szánják.
Miért maradnak le a lányok matematikából a fiúkhoz képest?
Az Együtt a Jövő Mérnökeiért Szövetség (EJMSZ) álláspontja szerint ezen a helyzeten sürgősen változtatni kell:
„Magyarországon nincs a talpára állítva az oktatási rendszer finanszírozása. Jelenleg egy olyan ház képét mutatja, aminek gyenge az alapja, gyér az alsó néhány emelete, de igen izmosak a felső szintjei, legalábbis annak néhány oldala. Ez biztosan nem stabil és nem válságálló építmény.”
- fogalmazott az EJMSZ elnöke, Dr. Ábrahám László, aki azt is hozzátette, hogy ha a képzések legalsó szintjén nem biztosítja az ország a szükséges színvonalat, akkor később már ez sokkal nehezebb lesz.
Dr. Ábrahám László szerint ahhoz, hogy időben felismerjük a fiatalok tehetségét, az oktatás alapjainak kellene a legszínesebbnek és legjobb színvonalúnak lennie. Úgy véli, fontos lenne már korán olyan foglalkozásokat szervezni a diákoknak, ahol megismerhetik, mennyi lehetőség rejlik előttük.
Magyarország továbbra is le van maradva a STEM-területek (tudomány, technológia, mérnöki tudományok és matematika) oktatásában. Kevés a szaktanárok – különösen matek, fizika és kémia – száma, és az iskolák felszereltsége is hiányos.
„Erre sokkal több figyelmet kell fordítani, mert a fejlődés és a műszaki haladás egyre több magasan képzett munkavállalót követel. Ha ezt nem tudjuk biztosítani a piac számára, akkor lemaradunk, ami csökkenő GDP-vel és lefele irányuló spirálba keveredő gazdasággal párosul.” - nyilatkozta a szövetség elnöke.
Jelentős lehet a különbség a különböző mesterszakokon végzettek fizetései között: van, ahol egymillió forint feletti a bruttó átlagkereset, míg több helyen az 500 ezer forintot sem éri el egy pályakezdő fizetése.
„Ma eljött a bosszú napja” - olvasható abban a levélben, melyet több médiaszolgáltató is megkapott október 19-én. Ebben több tucat budapesti és vidéki iskola szerepel, hogy az épületben robbanószerkezetet helyeztek el.
Több budapesti kerületben is szükség volt arra, hogy az átvizsgálás idejére elhelyezzék a diákokat.
Christopher Nolan Csillagok között című filmjében Cooper egy iskolai beszélgetés során szembesül azzal, milyen abszurd következtetésekre juthatunk, ha egyetlen adattal próbálunk leírni valami összetettet. Az iskolában mégis nap mint nap ezt tesszük. Egy számot rendelünk a gyerek teljesítményéhez, majd úgy kezeljük, mintha az a tudásáról is teljes képet adna. Az ötös jó tanulót, a kettes gyengét jelent. A bizonyítvány lezárja a vitát. Ritkán kérdezzük meg, mit mond valójában az osztályzat, és mit takar el. Vélemény
Korszerű tanulási tereket, a pedagógusok és az oktatást segítő dolgozók bérezésének javítását, az egyetemi bérkülönbségek csökkentését, valamint az ifjúságpolitikára fordított keret megduplázását is ígéri Lannert Judit. A 2027-es költségvetésben az oktatási egyenlőtlenségek mérséklésére és a diákok jóllétének javítására helyeznék a hangsúlyt.
A Tisza egyik legfontosabb kampányígérete szerint még idén jött volna az emelés, ami végül 2027-ben teljesül.
Fendler Judit több olyan esetet is felidézett, amikor állítása szerint kormányközeli vállalkozók és fideszes politikusok próbálták befolyásolni az egyetem beszerzéseit.
Vajdasági és erdélyi iskolákat is érintett a bombafenyegetés.
Mutatjuk az új dátumot.
