Az EJMSZ elnöke szerint "ahhoz, hogy időben felismerjük a fiatalok tehetségét, az oktatás alapjainak kellene a legszínesebbnek és legjobb színvonalúnak lennie."
Az Eurostat 2025-ös tavaszi adatai szerint Magyarország az „óvodai és általános iskolai képzésekre a GDP mindössze 1 százalékát fordítja, amellyel a harmadik legrosszabb helyen állunk az európai országok között."
A felmérésből az is kiderült, hogy a középiskolák esetében a ráfordítás aránya (GDP 1,5%-a) a 10. legalacsonyabb a kontinensen. A felsőoktatásra pedig a bruttó hazai termékek 2,1%-át szánják.
Miért maradnak le a lányok matematikából a fiúkhoz képest?
Az Együtt a Jövő Mérnökeiért Szövetség (EJMSZ) álláspontja szerint ezen a helyzeten sürgősen változtatni kell:
„Magyarországon nincs a talpára állítva az oktatási rendszer finanszírozása. Jelenleg egy olyan ház képét mutatja, aminek gyenge az alapja, gyér az alsó néhány emelete, de igen izmosak a felső szintjei, legalábbis annak néhány oldala. Ez biztosan nem stabil és nem válságálló építmény.”
- fogalmazott az EJMSZ elnöke, Dr. Ábrahám László, aki azt is hozzátette, hogy ha a képzések legalsó szintjén nem biztosítja az ország a szükséges színvonalat, akkor később már ez sokkal nehezebb lesz.
Dr. Ábrahám László szerint ahhoz, hogy időben felismerjük a fiatalok tehetségét, az oktatás alapjainak kellene a legszínesebbnek és legjobb színvonalúnak lennie. Úgy véli, fontos lenne már korán olyan foglalkozásokat szervezni a diákoknak, ahol megismerhetik, mennyi lehetőség rejlik előttük.
Magyarország továbbra is le van maradva a STEM-területek (tudomány, technológia, mérnöki tudományok és matematika) oktatásában. Kevés a szaktanárok – különösen matek, fizika és kémia – száma, és az iskolák felszereltsége is hiányos.
„Erre sokkal több figyelmet kell fordítani, mert a fejlődés és a műszaki haladás egyre több magasan képzett munkavállalót követel. Ha ezt nem tudjuk biztosítani a piac számára, akkor lemaradunk, ami csökkenő GDP-vel és lefele irányuló spirálba keveredő gazdasággal párosul.” - nyilatkozta a szövetség elnöke.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.
Ha kíváncsiak vagytok, hány pontos lett az idei kompetenciamérésetek matekból vagy szövegértésből, akkor mutatjuk, hol érhetitek el a pontszámaitokat.
Urna, szavazólap, strigulák - még a szülési szabadságon lévő kollégák is anonim véleményezhették az iskolaigazgató-választáson induló jelöltetek a szentesi Koszta József Általános Iskolában. A tantestület korábban több lehetséges fórumon és írásban jelezte az igazgatónővel kapcsolatos panaszait.
A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.
Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.
Mutatjuk, mikor lesznek a szünetek, és meddig tart az első félév.
Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.
A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.
