Együtt a Jövő Mérnökeiért Szövetség: ha nem fordítunk elég figyelmet a STEM-területek oktatására, csúnyán lemaradunk

Az EJMSZ elnöke szerint "ahhoz, hogy időben felismerjük a fiatalok tehetségét, az oktatás alapjainak kellene a legszínesebbnek és legjobb színvonalúnak lennie."

Az Eurostat 2025-ös tavaszi adatai szerint Magyarország az „óvodai és általános iskolai képzésekre a GDP mindössze 1 százalékát fordítja, amellyel a harmadik legrosszabb helyen állunk az európai országok között."

A felmérésből az is kiderült, hogy a középiskolák esetében a ráfordítás aránya (GDP 1,5%-a) a 10. legalacsonyabb a kontinensen. A felsőoktatásra pedig a bruttó hazai termékek 2,1%-át szánják.

Miért maradnak le a lányok matematikából a fiúkhoz képest?

Az Együtt a Jövő Mérnökeiért Szövetség (EJMSZ) álláspontja szerint ezen a helyzeten sürgősen változtatni kell:

„Magyarországon nincs a talpára állítva az oktatási rendszer finanszírozása. Jelenleg egy olyan ház képét mutatja, aminek gyenge az alapja, gyér az alsó néhány emelete, de igen izmosak a felső szintjei, legalábbis annak néhány oldala. Ez biztosan nem stabil és nem válságálló építmény.”

- fogalmazott az EJMSZ elnöke, Dr. Ábrahám László, aki azt is hozzátette, hogy ha a képzések legalsó szintjén nem biztosítja az ország a szükséges színvonalat, akkor később már ez sokkal nehezebb lesz.

Dr. Ábrahám László szerint ahhoz, hogy időben felismerjük a fiatalok tehetségét, az oktatás alapjainak kellene a legszínesebbnek és legjobb színvonalúnak lennie. Úgy véli, fontos lenne már korán olyan foglalkozásokat szervezni a diákoknak, ahol megismerhetik, mennyi lehetőség rejlik előttük.

Magyarország továbbra is le van maradva a STEM-területek (tudomány, technológia, mérnöki tudományok és matematika) oktatásában. Kevés a szaktanárok – különösen matek, fizika és kémia – száma, és az iskolák felszereltsége is hiányos.

„Erre sokkal több figyelmet kell fordítani, mert a fejlődés és a műszaki haladás egyre több magasan képzett munkavállalót követel. Ha ezt nem tudjuk biztosítani a piac számára, akkor lemaradunk, ami csökkenő GDP-vel és lefele irányuló spirálba keveredő gazdasággal párosul.” - nyilatkozta a szövetség elnöke.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.