Az EJMSZ elnöke szerint "ahhoz, hogy időben felismerjük a fiatalok tehetségét, az oktatás alapjainak kellene a legszínesebbnek és legjobb színvonalúnak lennie."
Az Eurostat 2025-ös tavaszi adatai szerint Magyarország az „óvodai és általános iskolai képzésekre a GDP mindössze 1 százalékát fordítja, amellyel a harmadik legrosszabb helyen állunk az európai országok között."
A felmérésből az is kiderült, hogy a középiskolák esetében a ráfordítás aránya (GDP 1,5%-a) a 10. legalacsonyabb a kontinensen. A felsőoktatásra pedig a bruttó hazai termékek 2,1%-át szánják.
Miért maradnak le a lányok matematikából a fiúkhoz képest?
Az Együtt a Jövő Mérnökeiért Szövetség (EJMSZ) álláspontja szerint ezen a helyzeten sürgősen változtatni kell:
„Magyarországon nincs a talpára állítva az oktatási rendszer finanszírozása. Jelenleg egy olyan ház képét mutatja, aminek gyenge az alapja, gyér az alsó néhány emelete, de igen izmosak a felső szintjei, legalábbis annak néhány oldala. Ez biztosan nem stabil és nem válságálló építmény.”
- fogalmazott az EJMSZ elnöke, Dr. Ábrahám László, aki azt is hozzátette, hogy ha a képzések legalsó szintjén nem biztosítja az ország a szükséges színvonalat, akkor később már ez sokkal nehezebb lesz.
Dr. Ábrahám László szerint ahhoz, hogy időben felismerjük a fiatalok tehetségét, az oktatás alapjainak kellene a legszínesebbnek és legjobb színvonalúnak lennie. Úgy véli, fontos lenne már korán olyan foglalkozásokat szervezni a diákoknak, ahol megismerhetik, mennyi lehetőség rejlik előttük.
Magyarország továbbra is le van maradva a STEM-területek (tudomány, technológia, mérnöki tudományok és matematika) oktatásában. Kevés a szaktanárok – különösen matek, fizika és kémia – száma, és az iskolák felszereltsége is hiányos.
„Erre sokkal több figyelmet kell fordítani, mert a fejlődés és a műszaki haladás egyre több magasan képzett munkavállalót követel. Ha ezt nem tudjuk biztosítani a piac számára, akkor lemaradunk, ami csökkenő GDP-vel és lefele irányuló spirálba keveredő gazdasággal párosul.” - nyilatkozta a szövetség elnöke.
Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
A Klebelsberg Központ a jövőben kutató-, fejlesztő- és szakmai háttérintézményként működik tovább.
Néhány hónappal a kulturális dolgozók bérrendezéséért szervezett demonstrációja után a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete újabb minisztériumi egyeztetésről számolt be. Találkoztak a kulturális ágazatért felelős államtitkárral, aki a bérrendezés szándékáról beszélt, konkrét időpontot vagy vállalást azonban továbbra sem tett.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
A 23 éves nőt Ferencváros a saját halottjának tekinti.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
Ha valaki állami finanszírozási formájú képzésre nyer felvételt, nem jelenti azt, hogy tanulmányai végéig automatikusan ebben a finanszírozási formában is marad. Természetesen az ellenkező irányú átsorolásra is van példa, a megüresedett ösztöndíjas helyekre bekerülhetnek a legjobb teljesítményt elérő, azonos szakon tanuló önköltséges hallgatók.
