Miért maradnak le a lányok matematikából a fiúkhoz képest?

A fiúk valóban jobbak matematikából, vagy csak így szocializálódunk? Egy friss francia kutatás szerint a nemi különbségek nem veleszületettek, hanem az iskolakezdés után alakulnak ki.

Számos esetben megfigyelték már, hogy a fiúk jobban teljesítenek matematikai teszteken, és nagyobb arányban választanak reáltárgyakhoz kapcsolódó pályát. A Nature tudományos folyóiratban megjelent francia kutatás azonban felhívja a figyelmet arra, hogy ez a különbség nem a veleszületett képességekben gyökerezik, hanem az iskolakezdést követően alakul ki.

A tanulmányban több mint 2,7 millió, 2018 és 2021 között iskolát kezdő francia gyereket vizsgáltak. A kutatás során megállapították, hogy a lányok és fiúk matematikai tudása az iskolakezdéskor még azonos, ám négy hónap alatt már megjelenik a különbség, egy év után pedig tovább nő.

A kutatók szerint a nemi szakadék kialakulását nem az életkor, hanem az oktatás kezdete határozza meg. Például a decemberben született gyerekek, akik már második évüket kezdik, hátrányba kerülnek a fiúkkal szemben, míg az ugyanolyan korú, de januárban született, elsőéves tanulók között még nem mutatkozik ilyen eltérés. Ez arra utal, hogy a különbségek nem természetes adottságokból fakadnak, hanem a szülői és az oktatási környezet hatásaiból.

Milyen egyetemi szakokon tanulnak inkább férfiak és melyikeken a nők?

A tanulmány elkészítői szerint a lányok lemaradásának megelőzéséhez a korai iskolai tapasztalatokra kell fókuszálni. Kiemelik, hogy a sztereotípiák – például, hogy „a fiúk tehetségesebbek matekbó”l – jelentősen befolyásolják a gyerekek önképét és teljesítményét.

A fiúk sikerét gyakran a tehetségnek tulajdonítják, míg a lányokét a kemény munkának. A lányok emellett gyakrabban szoronganak, ami ronthat a teljesítményükön is.

A kutatás szerzői gyakorlati megoldásokat is javasolnak: fontos lenne csökkenteni a matematikával kapcsolatos szorongást, támogatni a kíváncsiságot és a problémamegoldó képességet – nemcsak a tanteremben, hanem azon kívül is. Mindez hozzájárulhat ahhoz, hogy a jövőben a nemek közti különbségek a matematikai teljesítményben mérséklődjenek.

 

Hozzászólások

„Nem a betűkkel kellene kezdeni az olvasást” – Fóti Péter szerint a gyerekek nem úgy tanulnak, ahogy az iskola tanítja őket

Fóti Péter oktatáskutató az alsó tagozatos oktatás egyik alapvető hibájának látja, hogy a tanulást a betűk, a szótagok és a számjegyek megtanításával kezdi, miközben a gyerekek természetes módon először mindig az összefüggéseket és a jelentést értik meg. Szerinte az olvasás, az írás és a matematika tanításában az összefüggések megértésének kellene megelőznie a részek elemzését, ami az alsós pedagógia gyökeres átalakítását is szükségessé teszi. Vélemény.

Nyolcszáznál is több kiadvány érkezett a kormány tankönyvpályázatára, a minisztérium a 45 milliárdos szerződést is felülvizsgálta

A tankönyvpiac átalakításának első kézzelfogható lépéseiről számolt be az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. A tárca szerint több mint 800 kiadvány érkezett a tankönyvkínálat bővítését célzó pályázatra, emellett felülvizsgálták a KELLO és az Alföldi Nyomda között kötött, 45 milliárd forintos keretmegállapodást is. A minisztérium szerint mindez a pedagógusok szabad tankönyvválasztásának visszaállítását készíti elő.

Bérrendezést és rendszeres érdekegyeztetést kérnek a bölcsődei dolgozók – megkezdődtek a tárgyalások a minisztériummal

Nem szeretne kimaradni a bölcsődéket érintő szakmai egyeztetésekből a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete – ezt is jelezték Kereki Judit államtitkárnak. Az egyeztetésen szó volt a bölcsődei bérek rendezéséről, az intézmények finanszírozásáról, illetve egy rendszeres ágazati érdekegyeztető fórum létrehozásáról is.